Vulkanizmus

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Földrajz

Címkék

vulkán, magmás tevékenység, vulkánkitörés, vulkánok, vulkanizmus, magma, utóvulkáni tevékenység, magmakamra, lemeztektonika, földrengés, láva, hegységképződés, Vezúv, természet, földrajz, kőzetlemez, földkéreg, katasztrófa

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Vulkánok és lemeztektonika

A legnagyobb vulkánkitörések

Robbanásos vulkánok

Kiömléses vulkánok

Vegyes vulkánok

Vulkáni utóműködés

Animáció

Narráció

A vulkanizmus mozgásfolyamat, amely során a földkéregből magma jut a felszínre. A vulkánok nem véletlenszerűen helyezkednek el, hanem hosszanti sávok mentén, sorszerűen. Ezek a sávok valójában a kőzetlemezek határai.
A vulkanizmusnak jelentős szerepe van a hegységképződésben is.
A magma felszín alatti, izzón folyó kőzetolvadék. A felszínre ömlő magma neve láva, felszínre jutásának pontján vulkán képződik.
Kitörésük szerint megkülönböztetünk robbanásos, kiömléses és vegyes típusú vulkánokat.

A robbanásos vulkánok sok gőzt és gázt termelnek, amelyek heves robbanásokkal törnek ki a kráterből. Magas hamufelhőoszlopot és vulkanikus törmelékárat eredményez. A hamufelhőt a szél hatalmas területen terítheti szét. A törmelékár nagy sebességgel zúdul alá a vulkáni kúpon. Ez a legpusztítóbb vulkáni kitörési forma.
A Krakatau, a Mt. Pelée és a Mt. St. Helens kitörései a legismertebb példái e kitörési típusnak.

A kiömléses vulkánkitörések nem járnak robbanással, sem törmelékszórással, csak híg láva ömlik belőlük. A vulkáni kúp a megszilárdult lávából épül fel.
Ilyenek például a Hawaii-szigeteki vulkánok, a Mauna Kea és a Mauna Loa.

A vegyes típusú vulkánok esetében a robbanásszerű kitörés és a lávaömlés is jelen van. A vulkáni kúp a kiszórt törmelékek és a láva egymásra épült rétegeiből áll, ezek a rétegvulkánok.
Ebbe a csoportba tartozik a Föld legtöbb vulkánja. Legismertebb példái a Stromboli, az Etna és a Cotopaxi.

A vulkáni kitörések után utóvulkáni tevékenységeket figyelhetünk meg. Ezek lényegében gőz- és gázszivárgások.

A fumarola az utóvulkáni gőz- és gázfeltörések összefoglaló neve. Ilyenkor különböző kémiai anyagokat, gázokat tartalmazó gőz tör a felszínre.

A szolfatára kénes kigőzölgés: olyan fumarola, amely során a vízgőzzel kénvegyületek szabadulnak fel.

A mofetta is fumarola: itt a vulkáni utóműködés terméke a szén-dioxid. Lehet száraz mofetta, amikor gáz tör a felszínre, illetve lehet nedves mofetta, amikor szénsavas víz tör fel.

A gejzír időszakosan feltörő, forróvizű forrás. A felszín alatti üregekbe szivárgó és összegyűlő víz az alatta lévő magmakamrában lévő hőtől felforr, és szökőkútszerűen kitör.

Az iszapvulkánok az agyagos területek vulkáni kísérőjelenségei. A híg iszapból állandóan pöfög a gáz.

A legpusztítóbb vulkánkitörések hatalmas mennyiségű törmelékanyagot szórnak szét.
A Krakatau 1883-as kitörésekor 18 km³-t, míg a Tambora, az emberiség történelmének talán legnagyobb, 1815-ös kitörésekor 80 km³ anyagot szolgáltatott.
Ekkora mértékű kitöréseknek már globális hatásai vannak a Föld légkörére, éghajlatára és élővilágára.

Kapcsolódó extrák

Forrópontok

A forrópontokban a magma gyakran a felszínre tör, és forróponti vulkánosság figyelhető meg.

Gejzír

A gejzír bizonyos időközönként szökőkútszerűen meleg vizet és gőzt lövell ki.

Rétegvulkán kialakulása és működése

Kőzettörmelékből és vulkáni hamuból, illetve lávából képződő rétegek építik fel.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

Cunami

Akár több tíz méter magasságú tengeri óriáshullám, amely hatalmas pusztításra képes.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Földrengés

A földrengés a Föld egyik legpusztítóbb természeti jelensége.

Forgószél

A rövid életű, de annál nagyobb erejű forgószelek hatalmas pusztításra képesek.

Gyűrődés (alapfok)

Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a gyűrthegységek.

Gyűrődés (középfok)

Az oldalirányból ható nyomóerők miatt a kőzetrétegek felgyűrődnek. Így keletkeznek a gyűrthegységek.

Kőzetlemezek

A kőzetlemezek egymáshoz képest elmozdulhatnak.

Magyarország domborzati térképe

Az animáció Magyarország és a Kárpát-medence nagytájait, tájait és vízrajzát mutatja be.

Mélytengeri hidrotermális kürtő

Óceánközépi hátságoknál a tengerfenéken lévő repedésekből geotermikusan hevített víz tör fel.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Vetődés (alapfok)

Függőleges erőhatások miatt a kőzetek rögökre töredeznek, és függőlegesen elmozdulnak.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A szén körforgása

A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Kosárba helyezve!