Üvegházhatás

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Földrajz

Címkék

üvegházhatás, globális felmelegedés, klímaváltozás, elsivatagosodás, tengerszint emelkedés, hőelnyelődés, visszaverődés, besugárzás, kisugárzás, légköri gázok, üvegházgáz, szén-dioxid, metán, nitrogén-oxid, vízpára, mezőgazdaság, ipar, közlekedés, emberi tevékenység, légkör, levegő, Föld, tengerszint, Nap, felhő, település, hulladék, gleccser, társadalom, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Üvegház

  • besugárzás - Rövid hullámhosszú sugárzás (napsugárzás).
  • kisugárzás - Hosszú hullámhosszú sugárzás (hősugárzás).
  • üvegház

A Napból érkező rövid hullámhosszú sugarakat a légkör jól átengedi, így a felszín elnyeli, és ezáltal felmelegszik. A felmelegedett felszín hosszú hullámhosszú sugárzást bocsát ki, amit a légkör nagymértékben képes elnyelni.
Így a kisugárzott hő jelentős részét a légkör visszatartja. Nem maga a levegőanyag, hanem a benne lévő vízgőz és az ún. üvegházhatású gázok. A levegő hővisszatartó képességén alapuló jelenség az üvegházhatás.

Neve onnan ered, hogy hasonló jelenség játszódik le a mezőgazdaságban használt üvegházakban és fóliasátrakban is. Az üveglapok vagy a kifeszített fólia tölti be a légköri üvegházhatású gázok szerepét.

Ha nem lenne üvegházhatás a Földön, átlagos hőmérséklete 35 °C-kal lenne alacsonyabb a mainál, vagyis fagyos bolygó lenne, kb. –20 °C uralkodna.
Ha az üvegházhatású gázok mennyisége nő, akkor növekszik a Föld átlaghőmérséklete.

Az üvegházhatásért felelős gázok többsége természetesen is megtalálható a légkörben, mint a vízgőz, a szén-dioxid, a metán vagy a dinitrogén-oxid. Az utóbbi 100 évben olyan gázok jelentek meg, illetve nőtt meg az arányuk, amelyek természetes körülmények között nem találhatók meg a légkörben. Ezek mind fokozzák az üvegházhatást, így több hő reked meg a légkörben.

A klímaváltozás és felmelegedés következménye az, hogy a sarki jégtakaró és a gleccserek olvadni kezdtek, a tengerek és óceánok vízszintje emelkedik, így számos tengerparti város veszélybe kerülhet.
Megszaporodnak a viharok, hurrikánok, az időjárás kiszámíthatatlanná válik, területek sivatagosodnak el, gyakoribbá válnak az erdőtüzek, az állatvilágban pedig számos faj veszélybe kerülhet.

A tartósan fagyott területek kiterjedése a felmelegedés miatt gyorsan csökken, ezáltal metán szabadul fel a légkörbe. A metán a szén-dioxidnál erősebb üvegházhatású gáz, azaz hatékonyabban fogja fel a hőt. A permafroszt területeken található metán a legutóbbi eljegesedéskor befagyott lápokban gyűlt össze. A permafroszt felengedésével a metánhidrát is felolvad és a légkörbe jut. A kiszabaduló gáz okozta túlnyomás néhol kráterszerűen kirobbantja maga fölött a talajt. Nem csupán a szárazföldön, hanem a sarkvidéki tengerek felolvadó aljzatából is nagy mennyiségű metán szabadul fel.
A metán légkörbe kerülésével a globális felmelegedés tehát valószínűleg még inkább felgyorsul.

Fogalomdefiníciók:

Besugárzás: A Napból a földfelszínre érkező elektromágneses sugárzás. A felszínen hőenergiává alakul, így döntő módon hozzájárul a talaj és közvetve a levegő felmelegedéséhez.

Visszaverődés: A Napból érkező elektromágneses sugarak visszatérülése a bolygóközi tér felé a hullámhosszúságánál nagyobb szemnagyságú felhővízcseppekbe, jégkristályokba vagy szennyező részecskékbe ütközésük miatt.

Hőelnyelődés: A légkörön keresztülhaladó napsugarak egy részének a levegő alkotóanyagaiban való elnyelődése, ami a levegőnek csak nagyon kismértékű felmelegedését okozza. (Az ózon az ultraibolya sugarakat, a vízgőz és a szén-dioxid az infravörös sugarakat nyeli el.)

Kisugárzás: A napsugárzás hatására fölmelegedő földfelszín által kibocsátott hosszú hullámú sugárzás, amellyel hőt ad át a felette lévő levegőnek.

Üvegházhatású gázok: Az üvegházhatás kialakulásában legfontosabb szerepet játszó gázok: a szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxidok, a freonok és a troposzférában lévő ózon.

A Föld légköre

  • besugárzás - Rövid hullámhosszú sugárzás (napsugárzás).
  • kisugárzás - Hosszú hullámhosszú sugárzás (hősugárzás).
  • légkör
  • üvegházhatású gázok - Vízgőz, szén-dioxid, metán, ózon és nitrogén-oxidok alkotják.
  • Nap
  • Föld

Természetes folyamat

  • besugárzás - Rövid hullámhosszú sugárzás (napsugárzás).
  • kisugárzás - Hosszú hullámhosszú sugárzás (hősugárzás).
  • erdőtűz - Szén-dioxid kibocsátással jár.
  • üvegházhatású gázok - Vízgőz, szén-dioxid, metán, ózon és nitrogén-oxidok alkotják.
  • hőelnyelődés
  • mocsarak, lápok - Metán, nitrogén-oxidok kibocsátása.

A társadalom által felerősített folyamat

  • besugárzás - Rövid hullámhosszú sugárzás (napsugárzás).
  • kisugárzás - Hosszú hullámhosszú sugárzás (hősugárzás).
  • üvegházhatású gázok - Vízgőz, szén-dioxid, metán, ózon és nitrogén-oxidok alkotják.
  • hőelnyelődés
  • állattenyésztés - Metánkibocsátás.
  • települések - Szén-dioxid, nitrogén-oxidok, freonok.
  • ipari termelés - Szén-dioxid, freonok.
  • növényzet égetése - Szén-dioxid-kibocsátással jár.
  • intenzív mezőgazdasági termelés - Metán, nitrogén-oxidok.
  • hulladéktárolás- és megsemmisítés - Szén-dioxid és metán kibocsátással jár.
  • közlekedés - Nitrogén-oxidok, szén-dioxid.
  • energiatermelés - Szén-dioxid és metán kibocsátással jár.

Jégtakaró olvadása

  • metán-hidrát - Felszín alatti jéglencsékben halmozódik fel.
  • permafroszt - Legalább két éve fagyott talaj. Az északi félgömb szárazföldjeinek egynegyedét borítja.
  • repedezett felszín - A felmelegedés következménye.
  • metán-felszabadulás

Animáció

  • besugárzás - Rövid hullámhosszú sugárzás (napsugárzás).
  • kisugárzás - Hosszú hullámhosszú sugárzás (hősugárzás).
  • üvegház
  • besugárzás - Rövid hullámhosszú sugárzás (napsugárzás).
  • kisugárzás - Hosszú hullámhosszú sugárzás (hősugárzás).
  • légkör
  • üvegházhatású gázok - Vízgőz, szén-dioxid, metán, ózon és nitrogén-oxidok alkotják.
  • Nap
  • Föld
  • besugárzás - Rövid hullámhosszú sugárzás (napsugárzás).
  • kisugárzás - Hosszú hullámhosszú sugárzás (hősugárzás).
  • erdőtűz - Szén-dioxid kibocsátással jár.
  • üvegházhatású gázok - Vízgőz, szén-dioxid, metán, ózon és nitrogén-oxidok alkotják.
  • hőelnyelődés
  • mocsarak, lápok - Metán, nitrogén-oxidok kibocsátása.
  • besugárzás - Rövid hullámhosszú sugárzás (napsugárzás).
  • kisugárzás - Hosszú hullámhosszú sugárzás (hősugárzás).
  • üvegházhatású gázok - Vízgőz, szén-dioxid, metán, ózon és nitrogén-oxidok alkotják.
  • hőelnyelődés
  • állattenyésztés - Metánkibocsátás.
  • települések - Szén-dioxid, nitrogén-oxidok, freonok.
  • ipari termelés - Szén-dioxid, freonok.
  • növényzet égetése - Szén-dioxid-kibocsátással jár.
  • intenzív mezőgazdasági termelés - Metán, nitrogén-oxidok.
  • hulladéktárolás- és megsemmisítés - Szén-dioxid és metán kibocsátással jár.
  • közlekedés - Nitrogén-oxidok, szén-dioxid.
  • energiatermelés - Szén-dioxid és metán kibocsátással jár.

Narráció

A Napból nagy energiájú, rövid hullámhosszú sugárzás érkezik a Föld felé. Ezeknek az elektromágneses sugaraknak egy kis részét a légkör visszaveri, nagy részét viszont átengedi a felszín felé.

Ezek a sugarak elérik a felszínt, ahonnan egy részük visszaverődik, a többi elnyelődik. A föld ezért felmelegszik, és hőt sugároz vissza a légkörbe. Ez a hősugárzás már alacsony energiájú és nagy hullámhosszú, felmelegíti a levegőt is.
A föld által visszasugárzott hőt a légkörben lévő üvegházhatású gázok jelentősen visszatartják, tehát a sugarakat először elnyelik, majd a föld felé újra visszasugározzák, így a hő csapdába esik a légkörben.

Ez a folyamat hasonlít az üvegházakban lejátszódó folyamatokhoz, ahol az üvegfelület hasonló funkciót tölt be, mint a légköri gázok. A napsugár az üvegen áthatolva elnyelődik a földben, ahol aztán hő formájában sugárzódik vissza.
Ezt a hőt az üveg már nem engedi ki, megreked az üvegházban, így a hőmérséklet jelentősen emelkedik. Az üvegházhatás jelensége nélkül a Földön 35° C-kal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet.

Az üvegházhatásért felelős gázok többsége természetesen is megtalálható a légkörben, mint a vízgőz, a szén-dioxid, a metán vagy a dinitrogén-oxid. Az utóbbi 100 évben olyan gázok jelentek meg, illetve nőtt meg az arányuk, amelyek természetes körülmények között nem találhatók meg a légkörben. Ezek mind fokozzák az üvegházhatást, így több hő reked meg a légkörben.
Nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik a kőolaj, földgáz és kőszén tüzelésekor, továbbá az erőművek működése, az ipari tevékenység és a közlekedés során is. A szén-dioxid-koncentráció az erdők irtása miatt is nő, mert a növényzet megköti a szén-dioxidot.
A nem természetes gázok főként ipari tevékenységek során keletkeznek: oldószerek, habosító, zsíroldó, szigetelő anyagok formájában. A metán rothadási folyamatok esetében képződik, melyek részben a mezőgazdasági tevékenység során keletkeznek, mint a rizstermesztés vagy állattenyésztés, továbbá a hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés is metánt termel. A dinitrogén-oxid a nitrogén tartalmú anyagok bomlásakor, például műtrágya használatakor keletkezik.

Egyes kutatók vitatják, hogy a napjainkban zajló klímaváltozás, illetve felmelegedés szoros összefüggésben van az üvegházhatású gázok koncentrációjának jelentős emelkedésével; szerintük egy természetes folyamatról van szó.

A klímaváltozás és felmelegedés következménye az, hogy a sarki jégtakaró és a gleccserek olvadni kezdtek, a tengerek és óceánok vízszintje emelkedik, így számos tengerparti város veszélybe kerülhet.
Megszaporodnak a viharok, hurrikánok, az időjárás kiszámíthatatlanná válik, területek sivatagosodnak el, gyakoribbá válnak az erdőtüzek, az állatvilágban pedig számos faj veszélybe kerülhet.

Kapcsolódó extrák

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési légszennyezést mutatja be.

A kőolajkút működése

A kőolaj felszínre szivattyúzását végző szerkezet.

Tengeri fúrótorony

Az acélszerkezet közepében hosszú cső hatol le a tenger aljzatába a kőolajat tartalmazó kőzetrétegig.

A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein

A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.

Az évszakok váltakozása (középfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Cementgyártás

A cement készítésének a folyamatát mutatjuk be az alapanyagok kitermelésétől egészen a cement felhasználásáig.

Erdőirtás

Az erdők kiirtása számos negatív hatással van a környezetre.

Földrajzi érdekességek – Társadalom

Földünkön számos, a társadalomhoz köthető érdekességgel találkozhatunk.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Forró övezeti ciklonok

A ciklonok több száz kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Forrópontok

A forrópontokban a magma gyakran a felszínre tör, és forróponti vulkánosság figyelhető meg.

Fotoszintézis (alapfok)

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Jéghegyek

A jéghegyek kisebb-nagyobb, tengeren úszó, édesvízből álló jégtömegek.

Környezetbarát autók

A benzin- és elektromos meghajtás kombinálásával a károsanyag-kibocsátás csökkenthető.

Környezetszennyezés

Az emberi társadalom környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait nevezzük környezetszennyezésnek.

Melegfront, hidegfront

Hideg és meleg levegő találkozásánál alakul ki hidegfront, vagy melegfront.

Mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon

A ciklonok akár több ezer kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Passzívház

A passzívházakban a kellemes belső klíma hagyományos fűtési és hűtési rendszerek nélkül biztosítható.

Rétegvulkán kialakulása és működése

Kőzettörmelékből és vulkáni hamuból, illetve lávából képződő rétegek építik fel.

Szén-dioxid-kibocsátás nélküli családi ház

A modern családi házak tervezésekor és építésekor sokat tehetünk környezetünk védelméért.

Szennyvíztisztító telep

A megtisztított szennyvíz felhasználható mezőgazdasági, ipari célokra.

Talajszennyezés

Az animáció a talajszennyezés főbb forrásait mutatja be.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Az ózonréteg

Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez nélkülözhetetlen.

Ózon (O₃)

Az oxigén allotrop módosulata, melyet három oxigénatom épít fel.

Fotoszintézis

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Kosárba helyezve!