Újkori birodalmak

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Történelem

Címkék

Inka Birodalom, Azték Birodalom, Spanyolország, Oszmán Birodalom, Oroszország, Brit Birodalom, Huayna Capac, Cuzco, Tenochtitlan, újkor, birodalom, Madrid, Konstantinápoly, Szentpétervár, London, Szulejmán, II. Miklós, Viktória, ország, Országok, határ, történelem, hódítás, gyarmat, gyarmatosítás, gyarmatosító, főváros, nagyhatalom, térkép, térképismeret, vaktérkép, földgömb

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Birodalmak

Politikai értelemben a birodalom olyan nagy kiterjedésű állam (vagy államalakulat), mely több népcsoportot és országot foglal magában. Etnikailag és kulturálisan általában igen sokszínű.

A történelem legendás birodalmai szinte kizárólag hódítással (katonai erő alkalmazásával) vagy gazdasági-politikai kényszerítéssel jöttek létre.
Közös jellemzőjük volt az is, hogy erős központi hatalom irányította őket.

Inka Birodalom (16. sz.)

  • Cuzco - A birodalom közigazgatási, politikai, katonai és vallási központja volt. A spanyol hódítók 1533-ban foglalták el Francisco Pizarro vezetésével.
  • Quíto
  • Cajamarca
  • Machu Picchu
  • Csendes-óceán
  • Andok

Az inka törzsszövetség dél-amerikai állama a 14. században még csak Cuzcot és a város környékét jelentette.
A 15. századi hódításoknak köszönhetően területe hatalmasra nőtt: észak-déli kiterjedése kb. 4000, kelet-nyugati pedig 800 km volt.
A Kolumbusz előtti Amerika legnagyobb birodalma maximális kiterjedését a 15. és 16. század fordulóján uralkodó Huayna Capac idején érte el.

Az örökösei között kirobbanó belháború és a spanyol hódítók (Francisco Pizarro) megérkezése azonban romba döntötte a birodalmat.

Azték Birodalom (16 .sz.)

  • Tenochtitlan - A Texcoco-tó által körülölelt város a birodalom fővárosa volt. A spanyol hódítók 1521-ben foglalták el Hernán Cortés vezetésével.
  • Cihuatlan
  • Tetzapotitlan
  • Cuetlaxtlan
  • Csendes-óceán
  • Mexikói-öböl
  • Texcoco-tó

A toltékok leigázása után az aztékok bevonultak a Mexikói-fennsíkra. Tenochtitlan a 14. században vált államuk fővárosává. A katonaállam területe a hódítások miatt folyamatosan nőtt.
1428-ban három városállam (Tenochtitlan, Texcoco, Tlacopan) szövetségre lépett egymással, gyakorlatilag megalapítva így az Azték Birodalmat.
Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig nyúló birodalom a 16. század elején, II. Moctezuma uralkodása alatt érte el legnagyobb területi kiterjedését.

Az 1519-ben partra szálló Hernán Cortes spanyol hódítói romba döntötték a birodalmat, elpusztítva annak fővárosát is.

Spanyol Birodalom (16. sz.)

  • Madrid - 1561-ben vált az ország központjává, amikor II. Fülöp ide helyeztette át az udvartartását. Fővárosi funkcióval 1606 óta bír.
  • Manila
  • Havanna
  • Tenochtitlan
  • Quíto
  • Lima
  • Csendes-óceán
  • Atlanti-óceán
  • Indiai-óceán

Spanyolországot a 15. század végén egyesítette Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella. A következő évszázadban rengeteg tengerentúli területet szereztek, Portugáliával versenyt futva.
A létrejövő birodalom volt a történelem első tényleges világbirodalma. Aranykora a 16-17. századra, a spanyol Habsburgok uralmának időszakára tehető. A közismert mondás szerint az óriási területű birodalom felett sohasem nyugodott le a Nap.

Az I. Károllyal (német-római császárként V. Károly) hatalma csúcsára érő birodalom lassú, de fokozatos hanyatlásnak indult. Ennek elsősorban gazdasági, másodsorban politikai okai voltak.

Oszmán Birodalom (17. sz.)

  • Konstantinápoly - A várost I. Constantinus császár alapította 330-ban. Kezdetben a Keletrómai (Bizánci), később az Oszmán Birodalom fővárosa volt.
  • Bursa
  • Bagdad
  • Jeruzsálem
  • Damaszkusz
  • Tripolisz
  • Tunisz
  • Algír
  • Athén
  • Várna
  • Belgrád
  • Földközi-tenger
  • Fekete-tenger
  • Kaszpi-tenger
  • Adriai-tenger

Az Oszmán Birodalom a névadó első szultán (I. Oszmán) hódításainak köszönhetően született meg 1300 körül. A folyamatosan hódító állam terjeszkedése vezetett a Bizánci Birodalom bukásához is (1453: Konstantinápoly elfoglalása).
Az Oszmán Birodalom fénykora I. Szulejmán időszakára, a 16. század közepére tehető.

Azonban már akkor, az "oszmánok aranykorában" is látszódtak azok a külső és belső problémák, melyek a birodalom lassú hanyatlásához és "Európa beteg emberének" végső bukásához vezettek.

Orosz Birodalom (1914)

  • Szentpétervár - I. (Nagy) Péter cár alapította 1703-ban. Kilenc évvel később az ország fővárosává vált.
  • Riga
  • Kijev
  • Odessza
  • Szamarkand
  • Krasznojarszk
  • Ohotszk
  • Arhangelszk
  • Jeges-tenger
  • Ohotszki-tenger
  • Fekete-tenger
  • Kaszpi-tenger
  • Balti-tenger

Az Orosz Birodalom elnevezés az országát modernizálni kívánó, magát imperátornak nevező I. (Nagy) Péter cártól származik.
Az uralkodó új fővárost is alapított 1703-ban, melyet Péter apostolról nevezett el.
A birodalom aranykora II. (Nagy) Katalin uralkodásának idejére tehető, aki jelentős területeket csatolt az egyébként is hatalmas országhoz.
Az Orosz Birodalom a 19. század második felében érte el a legnagyobb területi kiterjedését. A kb. 23 millió km²-en több mint 100 nemzetiség élt.

A birodalom hanyatlása már a 19. század közepén megkezdődött. Az 1917-es forradalom, a köztársaság kikiáltása tett pontot történetének végére.

Brit Birodalom (1914)

  • London - A Brit Birodalom központja a 19. század elején a világ legnagyobb városának számított.
  • Perth
  • Brisbane
  • Fokváros
  • Durban
  • Vancouver
  • Montreal
  • Kalkutta
  • Bombay
  • Hongkong
  • Auckland
  • Kairó
  • Csendes-óceán
  • Atlanti-óceán
  • Indiai-óceán
  • Gibraltár
  • Málta
  • Weihai

Anglia megkésve, de annál nagyobb intenzitással kapcsolódott be a gyarmatszerzésbe. A 19. századra igazi világbirodalommá vált.
A történelem legnagyobb területű, legnépesebb és gazdaságilag legerősebb államalakulata volt.
A 20. század elején a Föld szárazföldi területének közel negyede és lakosságának ötöde tartozott a fennhatósága alá. Az először a Spanyol Birodalommal kapcsolatban emlegetett szólás (sohasem nyugodott le felette a Nap) teljes mértékben vonatkoztatható a Brit Birodalomra is.

A birodalom globális befolyásának és egyúttal a napóleoni háborúk után kialakuló viszonylagos békeidőszaknak (Pax Britannica) a végét az I. világháború 1914-es kitörése hozta el.

Kapcsolódó extrák

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

A gyarmati Amerika (1763-ig)

Az Újvilág meghódításába számos európai ország bekapcsolódott, sokszínűvé téve Amerika térképét.

A történelem nagy népmozgásai

A jelenet az emberi történelem legnagyobb népmozgásait mutatja be az őskortól egészen napjainkig.

Államformák és hivatalos nyelvek

Az államhatalom gyakorlásának módjai (államformák) és a leggyakoribb hivatalos nyelvek Földünk államaiban.

Amerika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Angol hadihajó (18. század)

Az angolok élen jártak a vitorlás hadihajók építésében a 17-19. században.

Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".

Azték harcosok (15. század)

Az azték harcosok kezdetleges fegyvereikkel nem állíthatták meg a spanyol hódítókat.

Azték uralkodó (15. század)

Az uralkodó állt a despotikus, katonai jellegű Azték Birodalom élén.

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Gyarmatosítás és gyarmatok függetlenné válása

A gyarmatosító hatalmak által kiöntött színeket a függetlenségüket újra kivívó népek törölték le a világtérképről.

I. (Nagy) Péter cár

A cár nyugat-európai mintára, reformokkal próbálta modernizálni az Orosz Birodalmat.

Indián falu (varjú törzs)

Az észak-amerikai varjú indiánok eredetileg a Yellowstone-folyó vidékén éltek.

Inka harcos (15. század)

Az inka harcosok kezdetleges fegyverei elégtelennek bizonyultak a spanyol hódítókkal szemben.

Konkvisztádor (16. század)

Az spanyol hódítók elsősorban páncélzatuknak és tűzfegyvereiknek köszönhették elsöprő sikerüket.

Legendás építmények

A jelenet az emberi történelem legendás építészeti alkotásait gyűjti egy csokorba.

Legendás középkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Londoni Tower

A londoni Tower épületegyüttesének izgalmas története már csaknem ezer éve íródik.

Machu Picchu (15. század)

A Peruban található egykori inka város a Világörökség kulturális helyszínei közé tartozik.

Miri várkastély (17. század)

A fehéroroszországi Mir városában található várkastély gótikus-reneszánsz stílusban épült.

Napóleoni háborúk

Az önmagát megkoronázó francia császár, I. Napóleon volt a történelem egyik legzseniálisabb hadvezére.

Német katona (I. világháború)

Az első nagy világégés német katonái igen jól képzettek voltak és korszerű fegyverekkel rendelkeztek.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Szláv népek

A három nagy csoportba sorolható szláv népek nagy része ma 14 európai országban él.

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Kosárba helyezve!