Természetföldrajzi fogalmak

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

Földrajz

Címkék

természetföldrajz, fogalmak, felszíni formák, felszíni vizek, domborzat, fennsík, mélyföld, alföld, középhegység, magashegység, folyó, állóvíz, óceán, tenger, tó, domborzati jelek, vízrajzi jelek, tengerszint feletti magasság, felszíni víz, földrajzi környezet, vízrajz, domborzatábrázolás, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Felszíni formák 1

  • dombság - Egyenetlen felszínű, a hegységnél alacsonyabb, a tengerszint felett 200–500 m magasságú kiemelkedés.
  • mélyföld - A tengerszint alatti síkság, azaz nagyobb, közel vízszintes felszínű terület.
  • alföld - A tenger szintjéhez képest 0–200 m magasságú síkság, azaz nagyobb, közel vízszintes felszínű terület.
  • fennsík - A tengerszinthez képest 200 m feletti síkság, azaz nagyobb, közel vízszintes felszínű terület.
  • magashegység - A tengerszint felett 1500 m feletti kiemelkedés.
  • középhegység - A tengerszint felett 500–1500 m magasságú kiemelkedés.

Felszíni formák 2

  • korallsziget - Koralltelepekből álló sziget.
  • sziget - Minden oldalról vízzel körülvett szárazföld.
  • félsziget - A szárazföld egy része, amely benyúlik egy tengerbe, folyóba vagy tóba, és három oldalról víz veszi körül.
  • domboldal - Lejtős felület, amely a dombtető és a domb alja között található.
  • domb - Lejtőkkel határolt, természetes felszíni kiemelkedés, amelynek magassága nem haladja meg az 500 métert.
  • dombtető - A domb legmagasabban fekvő része.
  • barlang - Földalatti, legalább két méter hosszú, üreges képződmény.
  • medence - Hegyek között húzódó, minden oldalról zárt, nagyobb területű mélyedés.
  • hegyláb - A hegy alja.
  • hegyoldal - Lejtős felület, amely a hegygerinc és a hegyláb között található.
  • völgy - Hosszanti mélyedés, amelyet lejtők határolnak.
  • hegygerinc - A hegyhát legmagasabb pontjait összekötő vonal.
  • hágó - A hegygerinc alacsonyabb, a közlekedésre általában legalkalmasabb része. Út visz rajta keresztül.
  • hegytető - Egy hegy legmagasabban fekvő része, nagyobb kiterjedésű, mint a hegycsúcs.
  • működő vulkán - A magma felszínre jutásának helye.
  • hegy - Lejtőkkel határolt, természetes felszíni kiemelkedés, amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja az 500 métert.
  • hegycsúcs

Felszíni vizek 1

  • óceán - Óceáni kőzetlemezen elhelyezkedő, nagy kiterjedésű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező, sós vizű állóvíz, amely kontinenseket választ el egymástól.
  • öböl - Óceán, tenger vagy tó része, amely benyúlik a szárazföldbe.
  • tenger - Az óceánnál kisebb kiterjedésű, sós vizű állóvíz, amely valamelyik óceánhoz kapcsolódik. Az óceántól szigetek, félszigetek vagy tengerszorosok választják el.
  • csatorna - Mesterségesen létrehozott vízfolyás vízelvezetésre vagy vízi közlekedésre.
  • főfolyó - A vízgyűjtő terület leghosszabb vagy legbővizűbb folyója.
  • vízgyűjtő terület - Az a vízválasztókkal határolt terület, ahonnan egy folyó az összes lefolyó vizet összegyűjti.
  • folyó - Lejtős mederben áramló természetes vízfolyás.
  • vízválasztó - Két vízgyűjtő területet elválasztó, a köztük lévő legmagasabb felszíni pontokat összekötő vonal (gerinc).
  • mellékfolyó - Nagyobb folyóba és nem a tengerbe torkolló folyó.
  • - Szárazföld mélyedéseit kitöltő állóvíz, amelyet minden oldalról szárazföld határol, tengerrel vagy óceánnal nem áll összeköttetésben.

Felszíni vizek 2

  • vízesés - Folyóvíz alázúdulása ott, ahol változó keménységű kőzetekből álló folyómedernél a puhább anyagok gyorsabb lehordódása miatt lépcsős egyenetlenségek alakulnak ki.
  • gleccser - A magashegységek völgyeit kitöltő, lassan lefelé mozgó jégtömeg.
  • duzzasztógát - A víz folyásirányára merőlegesen épített műtárgy, amely a völgy szelvényét zárja el azért, hogy a vizet elzárják vagy felduzzasszák.
  • mocsár - A tó pusztulásának egyik fázisa, amikor a növényzet már túlsúlyba kerül a nyílt vízfelülethez képest.
  • tölcsértorkolat - A nyílt tengerekbe vagy óceánokba ömlő folyók tölcsér alakú torkolata. Itt a tenger munkavégző képessége (árapályjelenség) nagyobb, mint a folyó hordalékfelhalmozó képessége, a hordalék ezért kimosódik.
  • kikötő - Folyó- vagy tengerpart hajók kikötésére alkalmas része.
  • csatorna - Mesterségesen létrehozott vízfolyás vízelvezetésre vagy vízi közlekedésre.
  • torkolat - Az a hely, ahol a folyó egy másik folyóba, tóba, tengerbe vagy az óceánba ömlik.
  • deltatorkolat - Zárt tengerekbe ömlő folyók torkolata.Itt a tenger munkavégző képessége (árapályjelenség) kisebb, mint a folyó hordalékfelhalmozó képessége, ezért a hordalék lerakódik, a folyó ágakra bomlik.
  • zátony - Álló- vagy folyóvizek aljzatáról a víztükör közelébe vagy kissé fölé magasodó kiemelkedés. Megnehezítheti a hajózást.
  • szoros - Meredek falú átjáró, általában a folyók szűk, mély áttörési völgye.

Animáció

  • dombság - Egyenetlen felszínű, a hegységnél alacsonyabb, a tengerszint felett 200–500 m magasságú kiemelkedés.
  • mélyföld - A tengerszint alatti síkság, azaz nagyobb, közel vízszintes felszínű terület.
  • alföld - A tenger szintjéhez képest 0–200 m magasságú síkság, azaz nagyobb, közel vízszintes felszínű terület.
  • fennsík - A tengerszinthez képest 200 m feletti síkság, azaz nagyobb, közel vízszintes felszínű terület.
  • magashegység - A tengerszint felett 1500 m feletti kiemelkedés.
  • középhegység - A tengerszint felett 500–1500 m magasságú kiemelkedés.
  • óceán - Óceáni kőzetlemezen elhelyezkedő, nagy kiterjedésű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező, sós vizű állóvíz, amely kontinenseket választ el egymástól.
  • tenger - Az óceánnál kisebb kiterjedésű, sós vizű állóvíz, amely valamelyik óceánhoz kapcsolódik. Az óceántól szigetek, félszigetek vagy tengerszorosok választják el.
  • folyó - Lejtős mederben áramló természetes vízfolyás.
  • - Szárazföld mélyedéseit kitöltő állóvíz, amelyet minden oldalról szárazföld határol, tengerrel vagy óceánnal nem áll összeköttetésben.
  • vízesés - Folyóvíz alázúdulása ott, ahol változó keménységű kőzetekből álló folyómedernél a puhább anyagok gyorsabb lehordódása miatt lépcsős egyenetlenségek alakulnak ki.
  • duzzasztógát - A víz folyásirányára merőlegesen épített műtárgy, amely a völgy szelvényét zárja el azért, hogy a vizet elzárják vagy felduzzasszák.
  • kikötő - Folyó- vagy tengerpart hajók kikötésére alkalmas része.
  • csatorna - Mesterségesen létrehozott vízfolyás vízelvezetésre vagy vízi közlekedésre.
  • torkolat - Az a hely, ahol a folyó egy másik folyóba, tóba, tengerbe vagy az óceánba ömlik.
  • zátony - Álló- vagy folyóvizek aljzatáról a víztükör közelébe vagy kissé fölé magasodó kiemelkedés. Megnehezítheti a hajózást.
  • szoros - Meredek falú átjáró, általában a folyók szűk, mély áttörési völgye.
  • középhegység - A tengerszint felett 500–1500 m magasságú kiemelkedés.
  • magashegység - A tengerszint felett 1500 m feletti kiemelkedés.
  • folyó - Lejtős mederben áramló természetes vízfolyás.
  • - Szárazföld mélyedéseit kitöltő állóvíz, amelyet minden oldalról szárazföld határol, tengerrel vagy óceánnal nem áll összeköttetésben.
  • alföld - A tenger szintjéhez képest 0–200 m magasságú síkság, azaz nagyobb, közel vízszintes felszínű terület.
  • tenger - Az óceánnál kisebb kiterjedésű, sós vizű állóvíz, amely valamelyik óceánhoz kapcsolódik. Az óceántól szigetek, félszigetek vagy tengerszorosok választják el.
  • óceán - Óceáni kőzetlemezen elhelyezkedő, nagy kiterjedésű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező sós vizű állóvíz, amely kontinenseket választ el egymástól.
  • dombság - Egyenetlen felszínű, a hegységnél alacsonyabb, a tengerszint felett 200–500 m magasságú kiemelkedés.

Narráció

A földrajzi környezetben való tájékozódáshoz nélkülözhetetlen a természetföldrajzi fogalmak, valamint azok ábrázolásának ismerete.
A különböző felszíni formákat, azaz a domborzatot magasságuk alapján is csoportosíthatjuk. A felszíni formák magasságát a tenger szintjétől mérjük, ez a tengerszint feletti magasság. A tengerszint feletti magasság szerint megkülönböztetünk síkságokat, dombságokat és hegységeket.

A síkságok, a dombságok és a hegységek formakincse igen gazdag, ahogy az az animáción is látható.

A felszíni vizek esetében állóvizeket és folyóvizeket különböztetünk meg. Az állóvizekhez tartoznak a tavak, a tengerek és az óceánok. A folyóvizekhez pedig a patakok és a folyók.

A felszíni vizek különböző felszínformákat hoznak létre: ilyenek például a folyótorkolatok, a szorosok, a zátonyok és a vízesések. Mesterséges építmények viszont a duzzasztógátak, a kikötők és a csatornák.

A domborzatábrázolás legfőbb követelménye, hogy segítse a tájékozódást. Ehhez szükséges a különböző magasságok ábrázolása. A világatlaszokban, az iskolai atlaszokban, a falitérképeken, a vízrajzi térképeken a legszemléletesebb magassági ábrázolási forma a magasság színekkel történő jelölése.
A vizek színe a kék, az alföldeké a zöld, a dombságoké a világosbarna, a hegységeké a barna. Míg a barna esetében a színen belüli sötétebb árnyalatok jelzik az egyre növekvő magasságot, addig a zöld és kék színek esetében a sötétedő színek a tenger és az alföld egyre nagyobb mélységét jelzik.

A különböző domborzati és vízrajzi formákat a domborzatábrázolás során domborzati, illetve vízrajzi jelekkel is ábrázolhatjuk.

Kapcsolódó extrák

Árvízvédelmi rendszer

A védőtöltés, kisebb áradások esetén a nyári gát biztosítja az árvíz elleni védelmet.

A földrajzi fokhálózat (középfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

Erdők szintjei

A különböző erdőtípusok szintezettsége eltérő lehet.

Felszín alatti vizek

A felszín alatt található a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Folyók felszínformálása

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz.

Holland gátrendszer

Hollandia évszázadok óta küzdelmet folytat a tengerrel.

Karsztvidék (alapfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Karsztvidék (középfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Kína domborzati térképe

Az animáció Kína domborzatát és vízrajzát mutatja be.

Magyarország domborzati térképe

Az animáció Magyarország és a Kárpát-medence nagytájait, tájait és vízrajzát mutatja be.

Tavak élete, fejlődése

A földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvizeket a Föld belső és külső erői, valamint emberi beavatkozás is létrehozhatják.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Vetődés (alapfok)

Függőleges erőhatások miatt a kőzetek rögökre töredeznek, és függőlegesen elmozdulnak.

Vetődés (középfok)

Függőleges erőhatások miatt a kőzetek rögökre töredeznek, és függőlegesen elmozdulnak.

Vízesés

A folyómeder kiszögelléseiről alázúduló folyóvíz látványos vízeséseket hoz létre.

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Kosárba helyezve!