Tenochtitlan (15. század)

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Történelem

Címkék

Tenochtitlan, Azték Birodalom, Texcoco-tó, Mexikó, Mexikói-medence, spanyol hódítók, szent kerület, halottak városa, II. Moctezuma, építészet, gúla, szentély, főváros, Amerika, Nagy Templom, Cortes, indián, kultúra, Újvilág, középkor, egyház, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Milyen magas volt\na Nagy Templom?
  • Mennyi volt fénykorában Tenochtitlan lakossága?
  • Melyik NEM igaz Tenochtitlanra?
  • Milyen alkotóeleme NEM volt Tenochtitlannak?
  • Igaz-e az állítás?\nAz aztékok gyakran tisztálkodtak.
  • Hogyan nevezték magukat Tenochtitlan azték alapítói?
  • Melyik tó helyezkedett el az Azték Birodalom központja körül?
  • Miért volt különleges Tenochtitlan elhelyezkedése?
  • Hány kisebb leigázott\nadófizető állam felett uralkodtak\na 15–16. század fordulóján\naz aztékok?
  • Milyen réteg számított az azték társadalom középosztályának?
  • Igaz-e az állítás?\nAz aztékok még a kutyahúst\nis megették.
  • Melyik állatot örökölte az emberiség az aztékoktól?
  • Melyik növényt NEM ismerték\naz aztékok?
  • Igaz-e az állítás?\nAz élelmiszerellátás növelése érdekében az aztékok még mesterséges szigeteket is építettek.
  • Az aztékokra jellemző volt\naz állatalakok tisztelete. Melyik állat NEM szerepelt közöttük?
  • Elsősorban minek köszönhették\naz európai hódítók erőfölényüket?
  • Igaz-e az állítás?\nAz Azték Birodalom partjait\negy időben két óceán is mosta.
  • Ki volt az a konkvisztádor, aki meghódította az Azték Birodalmat?
  • Igaz-e az állítás?\nAz aztékok vallásának\naz emberáldozatok bemutatása\nis részét képezte.
  • Igaz-e az állítás?\nAz aztékok vallása monoteista volt.
  • Igaz-e az állítás?\nAz utolsó azték uralkodót saját népe ölte meg, mert árulónak tartotta.
  • Melyik várost alapították a spanyolok az azték főváros helyén?
  • Igaz-e az állítás?\nA hódítók lerombolták az azték fővárost és a helyén új várost alapítottak.
  • Melyik tényező NEM járult hozzá\na hódítók sikeréhez?
  • Igaz-e az állítás?\nCortést még az azték uralkodó is félistennek vélte.
  • Mikor érte el a legnagyobb kiterjedését az Azték Birodalom?
  • Ki volt az utolsó jelentős\nazték uralkodó?
  • Melyik kifejezést használhatjuk még az\nazték uralkodóra vonatkozóan?
  • Mikor hódították meg az európaiak az Azték Birodalmat?
  • Melyik nép hódította meg\naz Azték Birodalmat?
  • Mi volt az Azték Birodalom fővárosa?
  • Melyik földrészen helyezkedett el\naz Azték Birodalom?
  • Melyik mai ország területén feküdt az Azték Birodalom?
  • Hogyan nevezzük a város központi, fallal körülvett részét?
  • Melyik épület szolgált a csípőlabda játszására?
  • Hány szentély helyezkedett el\na Nagy Templom tetején?
  • Melyik építménynél volt\nsok emberi koponya?
  • Melyik NEM igaz az azték államra?

Jelenetek

Szent kerület

  • a Nap temploma
  • tlachtli - Labdajátékpálya. Az azték labdajátéknak, az ullamaliztlinek biztosított helyszínt.
  • a papok rezidenciája
  • Nagy Templom - A teocalli az azték szakrális építészet jellegzetes, négyoldalú lépcsős piramisa, melynek tetején kis szentély állt.
  • Tezcatlipoca temploma - Az azték mitológiában négy Tezcatlipoca is szerepel, a négy égtájhoz kapcsolódóan. A Fekete Tezcatlipoca az északi irányhoz kapcsolódott. Ő volt a harciasság istene is.
  • Quetzalcoatl temploma - Quetzalcoatl az azték mitológiában a papság, a tanulás és a tudás patrónusa, az emberiség teremtője. Egyik jellemző megjelenési formája a tollas kígyó.
  • Cihuacoatl temploma - Cihuacoatl az azték mitológia termékenység-istennőinek egyike („kígyónő”). Quilaztliként is ismert.
  • tzompantli - Emberi koponyákat tartó állványzat.
  • Tepantzinco-kapu - Sas-kapu. A szent kerület déli bejárata.
  • Acatliacapan-kapu - A szent kerület északi bejárata.
  • Cuauhquiahuac-kapu - A szent kerület keleti bejárata.
  • Tezcacoac-kapu - A szent kerület nyugati bejárata.

Tenochtitlan középső részén, kőfallal körülvéve helyezkedett el a szent kerület. A megközelítőleg négyzet alakú terület oldalai kb. 300 méter hosszúak voltak. A ceremoniális központnak négy kapuja volt, melyeket az égtájakhoz igazítottak. Az ezekből kiinduló utak négy nagy részre osztották a várost.
A szakrális központban álltak a legfontosabb vallási jellegű épületek. Közülük is kiemelkedett a Nagy Templom, melynek tetején a Nap, illetve az eső istenének templomai álltak. Mellettük – többek között – a Tollaskígyó (Quetzalcoatl), egy másik Napisten (Tonatiuh), a Kígyónő (Cihuacoatl), a Szerelem istennője (Xochiquetzal) és a háború egyik istene (Tezcatlipoca) is „lakóhelyet” kapott a szent kerületben.
A templomokon kívül más jellegű, de a valláshoz szorosan kapcsolódó építmények is álltak itt. A tlachtli a speciális azték labdajátéknak biztosított megfelelő színteret, a tzompantli pedig az áldozatok koponyáinak tartóhelye volt.

Tzompantli

A „koponyák tartója” nem csak az azték kultúrára jellemző, jelen volt más közép-amerikai civilizációkban is. Az jelentett csak különbséget, hogy függőlegesen vagy vízszintesen elhelyezett karókon tették-e közszemlére a kivégzett hadifoglyok és a feláldozott személyek koponyáit. A templomok tetején álló oltárokon feláldozott emberek holttestét legurították a templom lépcsőin.
A Tenochtitlanban található „Nagy Koponyatartó” kb. 60 m hosszú és 30 m széles, kőből készült, domborművekkel díszített platformon állt. A tetején 60-70 hatalmas karóból, illetve az azokat összekötő keresztgerendákból állt a tényleges tartószerkezet. A spanyol konkvisztádorok számadatai alapján egyidejűleg akár 60 ezer koponya is lehetett a rajta.
A feljegyzések szerint még legalább öt másik tzompantli is volt a fővárosban, de azok lényegesen kisebbek voltak ennél.

Animáció

Tenochtitlan városa

  • Texcoco-tó - A Mexikói-völgy egyik természetes tava volt. A spanyol hódítók nagy részét lecsapolták.
  • szent kerület - Fallal körülvett szakrális városmag.
  • csatorna - A várost csatornarendszer hálózta be, mely lehetővé tette a közlekedést és öntözést is.
  • út - Tenochtitlant a szárazfölddel összekötő útvonal.
  • gát - A Texcoco-tó sós vizű részét kerítették el a segítségével.
  • Chapultepec vízvezeték - A város ivóvízellátását a szomszédos Chapultepec-dombon lévő tóból induló kettős vízvezeték biztosította.
  • chinampák - Mesterséges szigetek, melyeken mezőgazdasági tevékenységet folytattak.
  • Tlatelolco - Kezdetben önálló város (állam) volt. 1473-ban Tenochtitlan uralkodója elfoglalta és egyesítette saját városával. Hatalmas piaca miatt később is fontos szerepe volt.
  • Atzacoalco - Tenochtitlan négy nagy városrészének egyike.
  • Cuepopan - Tenochtitlan négy nagy városrészének egyike.
  • Moyotlan - Tenochtitlan négy nagy városrészének egyike.
  • Zoquiapan - Tenochtitlan négy nagy városrészének egyike.

Tenochtitlan a Közép-Amerikában elterülő Azték Birodalom központja volt.
A várost a 14. század első felében alapították, a Mexikói-medencében található Texcoco-tó egyik szigetén.
Tenochtitlan a 15. század elejére vált igazi várossá, hiszen épületeinek zöme akkor már kőből készült. Növekedésével párhuzamosan lecsapolták a tó egy részét és megnövelték az eredeti sziget méretét.
Az iszapból emelt mesterséges szigetek sokasága és a közöttük húzódó csatornahálózat különleges látványt kölcsönzött az Azték Birodalom fővárosává váló településnek.

Tenochtitlan négy nagy részből (campan) állt, melyek mindegyikét 5-5 kerületre (calpulli) osztották. A város alapterülete abban az időben már meghaladta a 10 km²-t, lakosainak száma pedig körülbelül 200 ezer volt. Az ivóvizes csővezetékkel felszerelt, folyamatosan tisztán tartott azték város sem kerülhette azonban el végzetét.
A spanyol hódítók 1519-ben érkeztek a mai Mexikó területére. 1521-ben Hernán Cortés konkvisztádor vezetésével elfoglalták Tenochtitlant.
A csodálatos azték épületeket lerombolták, a 18. század során pedig a tavat is teljesen lecsapolták, illetve feltöltötték.
Ma ezen a helyen a világ egyik legnagyobb városa, a spanyolok által alapított Mexikóváros áll.

Városközpont

  • piac
  • szent kerület - Tenochtitlan szakrális központja volt. A város központjában helyezkedett el. Külön fal vette körül.
  • Axayacatl palotája - Axayacatl 1469 és 1481 között uralkodott Tenochtitlanban.
  • II. Moctezuma palotája - II. Moctezuma 1502 és 1520 között uralkodott. A spanyol konkvisztádor, Cortés érkezésekor ő irányította a várost.
  • Cihuacoatl palotája - A cihuacoatl Tenochtitlan legfőbb tisztviselője volt az uralkodó után. A hadsereg vezetése is a feladatai közé tartozott. (Az azték mitológia termékenység-istennőinek egyikét is Cihuacoatlnak nevezik. Ő a Quilaztliként is ismert „kígyónő”.)
  • Ahuizotl palotája - Ahuizotl a nyolcadik azték uralkodó volt. Jelentős hódítások fűződnek a nevéhez. (Az azték mitológia egyik, kutyához hasonló teremtménye is az Ahuizotl nevet viseli.)
  • királyi állatkert
  • híd
  • csatorna - A várost csatornarendszer hálózta be, mely lehetővé tette a közlekedést és öntözést is.
  • lakóépületek

A városmag centrumában helyezkedett el a szent kerület, mely Tenochtitlan vallási központját jelentette. Körülötte különböző uralkodók palotái álltak. A feljegyzések szerint II. Moctezuma nagyszerű palotájának 100 szobája volt, melyek mindegyike saját fürdővel rendelkezett.
A centrumban volt az egyik fő piactér is, mely (a Tlatelolcóban működővel együtt) a város gazdasági életének fontos színterét képezte. A feljegyzések élénk és színes kereskedelemről számolnak be az azték fővárossal kapcsolatban. Tenochtitlan minden kerülete rendelkezett saját piaccal.
Moctezuma városának egyik legkülönlegesebb részét a királyi állatkert jelentette. A korabeli források pontos képet adnak a helyről és annak lakóiról. A földrajzi régió jellegzetes állatvilágának számos képviselőjét megcsodálhatták a parkban, illetve annak építményeiben.
Az emlősökről, hüllőkről, halakról és a különféle madarakról szakképzett személyzet gondoskodott. (Néhány forrás szerint még embereket is „kiállítottak” a létesítményben, míg más az emberi áldozatok holttesteinek állateledelként való felhasználásáról számolt be.) Botanikus kertet is létesítettek II. Moctezuma palotájának szomszédságában.

Nagy Templom

  • Tlaloc szentélye - Az eső, a mennydörgés és a jó termés istene az azték mitológiában.
  • Huitzilopochtli szentélye - A Nap és a háború istene az azték mitológiában. Főisten, Tenochtitlan védelmezője.
  • lépcsősor
  • terasz
  • korlát
  • szent tűz

A Nagy Templom az azték főváros egyik legfontosabb vallási építménye volt. Az eredeti templomot 1325 körül kezdték építeni. Később hatszor átépítették, az uralkodók nagyra törő elképzeléseinek megfelelően.
Alapját egy 80 és 100 méteres alapélekkel rendelkező, négyszintes lépcsős piramis (teocalli) alkotta. Ennek a tetején állt két istennek, az eső istenének és a Nap istenének a szentélye.
Tlaloc az eső, a mennydörgés és a jó termés istene az azték mitológiában. Nevének jelentése: „növesztő”.A jóságos istenek közé tartozik, de kárt is tud okozni az embereknek (pl. aszály, pusztító záporok). Bár antropomorf lénynek ábrázolták, bagolyszemei és jaguárfogai voltak.

Huitzilopochtli a Nap és a háború istene, főisten az azték mitológiában. Tenochtitlan védelmezője. Nevének jelentése: „Déli Kolibri”. Általában férfialaknak ábrázolták.
A felső platformra a monumentális lépcsősoron lehetett feljutni. A lépcsőket csak a papok (és az áldozatok) használhatták. A szentélyek előtt mutatták be az áldozatokat. Gyakoriak voltak az emberáldozatok is. A legtöbb emberáldozatot Huitzilopochtlinek mutatták be. Őt illette az áldozatok vére és szíve. Ez utóbbit a papok obszidiánkéssel vágták ki a még élő áldozat mellkasából.

Azték uralkodó

Az aztékok katonaállama a más városokkal kötött szövetségek és a folyamatos hódítások következtében birodalommá vált.
A despotikus berendezkedésű, katonai jellegű Azték Birodalom élén a uralkodó állt.

Tenochtitlan első uralkodója (Acamapichtli) 1376-ben került a trónra.
A birodalom Ahuizotl idején, a 15. és a 16. század fordulóján érte el legnagyobb kiterjedését. Bár a fénykor az őt követő II. Moctezuma alatt is folytatódott, Hernán Cortés megérkezésével a birodalom romba dőlt. (Az utolsó uralkodó Ahuizotl fia, Cuauhtemoc volt.)

Quetzalcoatl temploma

Az aztékok valószínűleg az toltékoktól vették át ezt az istenüket. A Tollaskígyó a papság, a tanulás és a tudás patrónusa volt. Többek között a széllel, a hajnallal és a Vénusz bolygóval azonosították.
Ő teremtette az embereket a korábbi generációk csontjaiból. Neki köszönhették a tudományokat, az erkölcsöt, a törvényeket és az írást is. A kereskedők is patrónusukként tekintettek rá.

Tlachtli

A tlachtli volt a helyszíne az aztékok labdajátékának, az ullamaliztlinek. A más közép-amerikai kultúrák labdajátékához hasonló rituális rendezvény pályája egy olyan, észak-déli vagy kelet-nyugati tájolású sík terület volt, melynek hosszanti oldalait kőfal szegélyezte.
A csípőlabdának is nevezett játékban két csapat küzdött egymással. Kezdetben az volt a kimerítő, és gyakran súlyos sérülésekkel is járó küzdelem célja, hogy a labdát átjuttassák az ellenfél „alapvonalán”. A labda (ulli) kb. 4 kg tömegű lehetett és tömör gumiból készült.
Később 1-1 függőlegesen álló kőgyűrűt helyeztek el a nézőtérként is funkcionáló falakon, 5-6 méteres magasságban. E gyűrűkön kellett átjuttatni a labdát a kezük használata nélkül.
A játékosok általában a térdüket, a csípőjüket és a fejüket használták a labda irányítására. Testük védelmében speciális kiegészítőket viseltek. Valószínűleg létezett egy olyan szabály is, melynek értelmében a labda nem érinthette a földet, tehát folyamatosan a levegőben kellett azt tartani. A játékosok olyan képzettek voltak, hogy ezt akár egy óránál hosszabb ideig is sikerülhetett megvalósítani.
Mivel rendkívül nehéz volt átjuttatni a labdát a gyűrűn, a „mérkőzés” az első találatnál véget is ért. A források szerint gyakran megtörtént, hogy a vesztes csapat kapitányát feláldozták az isteneknek. Egyes történészek szerint alkalmanként az egész vesztes csapat is erre a sorsra juthatott. Mások viszont éppen azon a véleményen vannak, miszerint a győztes csapat kapitányát (és tagjait) áldozták fel, hiszen ez megtiszteltetésnek számított – így a győztesek jutalma lehetett.

Chinampák

A chinampák téglalap alakú mesterséges szigetek voltak, melyeket az aztékok a lakóházaik közelében alakítottak ki. Először körbevették cölöpökkel a sekély vizű tó egy részét, majd sárral, üledékkel és növényzettel feltöltötték azt. Gyakran fákat is ültettek a tévesen „úszó kerteknek” nevezett termőterületek oldalaira, hogy gyökereikkel rögzítsék azokat.
A chinampákon termesztették meg a létfenntartáshoz szükséges élelmiszereiket. Az „önmagukat öntöző” kerteknek magas terméshozamuk volt, hiszen gyakorlatilag nem függtek a csapadék mennyiségétől. Megművelőik évente többször is arathattak, illetve betakaríthatták a termést róluk.

Narráció

Tenochtitlan a Közép-Amerikában elterülő Azték Birodalom központja volt.
A várost a 14. század első felében alapították, a Mexikói-medencében található Texcoco-tó egyik szigetén.
Tenochtitlan a 15. század elejére vált igazi várossá, hiszen épületeinek zöme akkor már kőből készült. Növekedésével párhuzamosan lecsapolták a tó egy részét és megnövelték az eredeti sziget méretét.
Az iszapból emelt mesterséges szigetek sokasága és a közöttük húzódó csatornahálózat különleges látványt kölcsönzött az Azték Birodalom fővárosává váló településnek.
A város alapterülete abban az időben már meghaladta a 10 km²-t, lakosainak száma pedig körülbelül 200 ezer volt.
Tenochtitlan középső részén, kőfallal körülvéve helyezkedett a szent kerület, ahol a legfontosabb épületek álltak.

Közülük is kiemelkedett a Nagy Templom, mely egy 30 méter magas piramis volt.
A templom tetején két szentély állt. Az egyik oltárán a Nap, a másikon pedig az eső istenének mutattak be (általában ember-) áldozatokat az aztékok.

A központi kerület túloldalán helyezkedett el a tlachtli, ahol a rituális jegyeket is tartalmazó csípőlabdát játszották.
A sok esetben borzalmas kimenetelű „sport” játéktere mellett egy másik kegyetlen építmény állt.

A Tzompantli joggal kapta „a koponyák tartója” nevet, hiszen az ebben felállított fakarókon helyezték el a legyőzöttek és az áldozatok koponyáit.

Az ivóvizes csővezetékkel felszerelt, folyamatosan tisztán tartott azték város sem kerülhette azonban el végzetét.
Az 1519-ben Mexikóba érkező spanyol hódítók 1521-ben Hernán Cortés konkvisztádor vezetésével elfoglalták Tenochtitlant.
A csodálatos azték épületeket lerombolták, a 18. század során pedig a tavat is teljesen lecsapolták, illetve feltöltötték.
Ma ezen a helyen a világ egyik legnagyobb városa, a spanyolok által alapított Mexikóváros áll.

Kapcsolódó extrák

Azték harcosok (15. század)

Az azték harcosok kezdetleges fegyvereikkel nem állíthatták meg a spanyol hódítókat.

Azték uralkodó (15. század)

Az uralkodó állt a despotikus, katonai jellegű Azték Birodalom élén.

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Konkvisztádor (16. század)

Az spanyol hódítók elsősorban páncélzatuknak és tűzfegyvereiknek köszönhették elsöprő sikerüket.

A gyarmati Amerika (1763-ig)

Az Újvilág meghódításába számos európai ország bekapcsolódott, sokszínűvé téve Amerika térképét.

Államformák és hivatalos nyelvek

Az államhatalom gyakorlásának módjai (államformák) és a leggyakoribb hivatalos nyelvek Földünk államaiban.

Amerika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Inka harcos (15. század)

Az inka harcosok kezdetleges fegyverei elégtelennek bizonyultak a spanyol hódítókkal szemben.

Machu Picchu (15. század)

A Peruban található egykori inka város a Világörökség kulturális helyszínei közé tartozik.

Mexikói axolotl

Felnőttkorban is kopoltyúkat viselő farkos kétéltű.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Tiltott Város (Peking, 17. század)

A Tiltott Város a császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emléke.

Történelmi topográfia (nevezetességek)

A fényképekkel kiegészített vaktérképes feladat a történelmi nevezetességek gyűjteménye.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Labdarúgópálya

A labdarúgás a minimális eszközigénynek és a (viszonylag) egyszerű szabályrendszernek köszönheti töretlen népszerűségét.

Kosárba helyezve!