Szuezi-csatorna

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna egy mesterséges vízi út a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között.

Földrajz

Címkék

Szuezi-csatorna, Szuez, csatorna, Egyiptom, Földközi-tenger, vízi közlekedés, útvonalak, Vörös-tenger, kereskedelem, hajózás, áruszállítás, Afrika, hálózat, logisztika, szállítás, áruforgalom, csomópont, szállítókapacitás, globális, gazdaság, technika, Európa, Föld, közlekedés, társadalomföldrajz, társadalom, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Hajózási csomópontok

A Szuezi-csatorna egy 192 km hosszú mesterséges vízi út a mai Egyiptom területén.

A csatorna a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között épült azért, hogy az Ázsiából Európába tartó hajózási útvonalakat lerövidítsék.
Egy mesterséges csatorna létrehozásának gondolata már az egyiptomi fáraók korában felmerült. A Kr. e. 19. században épült egy csatorna a Nílus és az akkor még északabbra elterülő Vörös-tenger között. A Kr. e. 7. századra ez a csatorna az akkori száraz időjárás miatt megszűnt. A Kr. e. 6. században már egy észak–déli, a maival megegyező irányú csatorna építésébe kezdtek, amely a Kr. e. 3. századra érte el a Vörös-tengert. A többször elhanyagolt, majd helyreállított csatorna a Kr. u. 8. században végleg betemetődött.

Közel ezer év után Ferdinand de Lesseps vezetésével a franciák kezdték el építeni a jelenlegi Szuezi-csatornát 1859-ben. Az építkezés tíz év múlva, 1869-ben fejeződött be. Az 1882-től brit fennhatóság alá került csatornát Egyiptom 1956-ban államosította. 1967-től 1975-ig zárva volt az arab–izraeli konfliktusok miatt.
2014-ben kezdődött a csatorna bővítése. Részben új mederrel kibővített, részben kiszélesített és kimélyített régi mederrel a csatorna két irányban járhatóvá vált. Ezáltal az átkelési idő 18 óráról 11 órára csökkent.

Szuezi-csatorna

Építés fázisai

Oldalnézet

A Szuezi-csatorna nem a légvonalban legrövidebb útvonalon épült, hanem több tavon is keresztülhalad. A világ egyik leghosszabb, zsilip nélküli vízi útja. Mélysége meghaladja a 20 métert, szélessége 11 méter mélységben minimum 200 méter, de folyamatosan mélyítik és szélesítik. A folyamatos kotrás elengedhetetlen a térségben jelen lévő homokviharok miatt.

Helyettesítő útvonal

A csatorna megléte nélkül az Ázsiából Európába tartó hajóknak meg kellene kerülniük Afrikát, így több ezer kilométerrel lenne hosszabb az útjuk. Ázsiából az amerikai kontinens keleti partjaihoz is valamivel rövidebb úton jutnak el a hajók a Szuezi-csatornán keresztül, mintha a Panama-csatornát használnák.

Adatok

Útvonalak

A Szuezi-csatorna a Föld egyik legfontosabb és legforgalmasabb mesterséges vízi útvonala, Egyiptom fő bevételi forrása. A csatornán áthaladó hajók többsége Ázsia és Európa közötti útvonalon közlekedik, de minden kontinensről halad át itt hajó.

Forgalom

Évente 18-20 ezerre tehető a csatorna hajóforgalma, ami a világ hajón lebonyolított kereskedelmének közel 10%-a. Bár a hajók száma a 2000-es évek vége óta stagnálást mutat, a szállított anyagmennyiség folyamatosan a hajók egyre nagyobb szállítókapacitásának köszönhetően.

Hajótípusok

Legnagyobb számban a konténerszállító hajók kelnek át a Szuezi-csatornán. Azonban jelentős az olajszállító tankerek és a szárazanyag-szállító hajók aránya is. A hajók konvojokban közlekednek: egy átlagos napon két konvoj tart dél felé és egy északnak.

Animáció

Narráció

A Szuezi-csatorna egy 192 km hosszú mesterséges vízi út a mai Egyiptom területén.

A csatorna a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között épült azért, hogy az Ázsiából Európába tartó hajózási útvonalakat lerövidítsék.
Egy mesterséges csatorna létrehozásának gondolata már az egyiptomi fáraók korában felmerült. A Kr. e. 19. században épült egy csatorna a Nílus és az akkor még északabbra elterülő Vörös-tenger között. A Kr. e. 7. századra ez a csatorna az akkori száraz időjárás miatt megszűnt. A Kr. e. 6. században már egy észak–déli, a maival megegyező irányú csatorna építésébe kezdtek, amely a Kr. e. 3. századra érte el a Vörös-tengert. A többször elhanyagolt, majd helyreállított csatorna a Kr. u. 8. században végleg betemetődött.

Közel ezer év után Ferdinand de Lesseps vezetésével a franciák kezdték el építeni a jelenlegi Szuezi-csatornát 1859-ben. Az építkezés tíz év múlva, 1869-ben fejeződött be. Az 1882-től brit fennhatóság alá került csatornát Egyiptom 1956-ban államosította. 1967-től 1975-ig zárva volt az arab–izraeli konfliktusok miatt.
2014-ben kezdődött a csatorna bővítése. Részben új mederrel kibővített, részben kiszélesített és kimélyített régi mederrel a csatorna két irányban járhatóvá vált. Ezáltal az átkelési idő 18 óráról 11 órára csökkent.

A Szuezi-csatorna nem a légvonalban legrövidebb útvonalon épült, hanem több tavon is keresztülhalad. A világ egyik leghosszabb, zsilip nélküli vízi útja. Mélysége meghaladja a 20 métert, szélessége 11 méter mélységben minimum 200 méter, de folyamatosan mélyítik és szélesítik. A folyamatos kotrás elengedhetetlen a térségben jelen lévő homokviharok miatt.

A csatorna megléte nélkül az Ázsiából Európába tartó hajóknak meg kellene kerülniük Afrikát, így több ezer kilométerrel lenne hosszabb az útjuk. Ázsiából az amerikai kontinens keleti partjaihoz is valamivel rövidebb úton jutnak el a hajók a Szuezi-csatornán keresztül, mintha a Panama-csatornát használnák.

A Szuezi-csatorna a Föld egyik legfontosabb és legforgalmasabb mesterséges vízi útvonala, Egyiptom fő bevételi forrása. A csatornán áthaladó hajók többsége Ázsia és Európa közötti útvonalon közlekedik, de minden kontinensről halad át itt hajó.

Évente 18-20 ezerre tehető a csatorna hajóforgalma, ami a világ hajón lebonyolított kereskedelmének közel 10%-a. Bár a hajók száma a 2000-es évek vége óta stagnálást mutat, a szállított anyagmennyiség folyamatosan a hajók egyre nagyobb szállítókapacitásának köszönhetően.

Legnagyobb számban a konténerszállító hajók kelnek át a Szuezi-csatornán. Azonban jelentős az olajszállító tankerek és a szárazanyag-szállító hajók aránya is. A hajók konvojokban közlekednek: egy átlagos napon két konvoj tart dél felé és egy északnak.

Kapcsolódó extrák

Kikötő

A kikötőkben biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Közlekedési hálózatok

A főbb közlekedési – szárazföldi, vízi, légi – útvonalak és csomópontok bemutatása.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Panama-csatorna

A Panama-csatorna hajózási útvonalak lerövidítésére létrehozott mesterséges vízi út az amerikai kontinensen.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Történelmi topográfia (nevezetességek)

A fényképekkel kiegészített vaktérképes feladat a történelmi nevezetességek gyűjteménye.

Kosárba helyezve!