Stonehenge (Nagy-Britannia, bronzkor)

Stonehenge (Nagy-Britannia, bronzkor)

Az Angliában található világhírű bronzkori kőépítmény még napjainkban is számos rejtélyes kérdést tartogat a kutatóknak.

Történelem

Címkék

Stonehenge, Salisbury, Wiltshire, világörökség, bronzkor, lelőhely, régészet, Nagy-Britannia, Anglia, építmény, stációkő, sarokkő, druida, cromlech, oltár, sírdomb, oltárkő, megalit, homokkő, kultúra, történelem, rejtély

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Hol található Stonehenge?
  • Melyik régészeti korszak emléke Stonehenge?
  • Milyen idősre becsülik a lelőhelyet?
  • Mit jelent a „henge” szó?
  • Eredetileg hány koncentrikus körből állt a terület?
  • Hány kilométerre található a lelőhely alapanyagát adó homokkőbánya?
  • Mi a trilithon?
  • Valószínűleg milyen céllal építették Stonehenge-et?
  • Mikor lett Stonehenge a Világörökség része?
  • Hol található az oltárkő?
  • Miről kapta a nevét a megalit kultúra?
  • Melyik síkságon fekszik Stonehenge?
  • Mekkora a legnehezebb kőtömbök tömege?
  • Ki fedezte fel Stonehenge-et?

Jelenetek

Stonehenge

  • töltés - Az építés első fázisában hozták létre.
  • árok - Kör alakjával hozzátartozott az összetett építményhez.
  • sugárút - Az Avon folyóhoz vezetett. Az építés utolsó fázisában alakították ki.
  • hármaskövek - A belső körben öt homokkő trilithon (trilit) található. A két álló kőtömböt felül egy fedőkővel kapcsolták össze.
  • oltár
  • északi sírhalom - A koncentrikus kőgyűrűkön kívül helyezték el a két ellentétes égtájhoz igazodva.
  • déli sírhalom - A koncentrikus kőgyűrűkön kívül helyezték el a két ellentétes égtájhoz igazodva.
  • stációkő - Feltehetően már Kr. e. 3100 körül, az építés első fázisában a helyükre kerültek. Eredetileg négy darab volt.
  • sarokkövek - Az építés harmadik fázisában kerültek a helyükre. A bejárat közelében, a sugárút mellett álltak.
  • oltárkő - Az építés harmadik fázisában került a helyére. A sugárút végpontjában található.

Stonehenge, az egyedülálló

A világhírű alkotás Dél-Angliában, a Salisbury-síkságon látható. A kőépítményt John Aubrey (egy antikvárius) fedezte fel 1666-ban.
Stonehenge-t bizonyíthatóan több szakaszban építették. A részletes ásatások során számos csontmaradvány is előkerült. A radiokarbon kormeghatározás kimutatta, hogy a legrégebbi rész körülbelül 5000 évvel ezelőtt jött létre, feltehetően egy bronzkori megalit kultúra termékeként.
500 évvel később már az építés harmadik fázisa zajlott – ami valószínűleg félbe is szakadt. Stonehenge egy újabb átalakítás és kiegészítés után nyerte el végső alakját.
A Kr. e. 2. évezred közepén már elfeledetten álló alkotást a történelmi évszázadok és az időjárás viszontagságai folyamatosan rombolták, a köveket a helyiek építkezéseikhez használták.

Az építmények szerkezete

Az építmény

Stonehenge, a nagyszerű

Az építés első fázisában egy földsáncgyűrű (henge) jött létre. A sáncon belül 56 lyukat fúrtak. Ezekbe valószínűleg facölöpöket állítottak. Később újabb lyukakat ástak, melyekbe a ma is látható köveket helyezték.
Az újkőkor végére tehető második fázisban egyenes vonalú cölöpsorokat alakítottak ki a déli és az északkeleti bejárat mellett.
A harmadik fázisban újjáépítették a helyszínt. Ez alkalommal már a legendás kékköveket használták, melyeket párosával állítottak fel. Az állomáskövek, az Oltárkő és a Sarokkő is akkor kerültek a helyükre.
A mai alakot a később odaszállított homokkő tömbök adják. 30 követ felül fedőkővel fogtak össze és körben felállították őket. A belső körben további öt hasonló oszloppár (trilithon) található.
A sáncot átalakították, s újabb körkörös töltéseket emeltek. Elkészítették az Avon folyóhoz vezető utat. Végül a kékköveket is kör alakba rendezték és két koncentrikus körben újabb lyukakat ástak.

Stonehenge körei

Déli oldal

Kíváncsi régészet

A kőköröket 17. századi felfedezésük óta számos tudóscsoport vizsgálta, de néhány titkát máig sem sikerült megfejteni.
1986-ban Stonehenge (Avebury-vel és a környező megalit-kultúra emlékeivel együtt) bekerült a Világörökség kulturális helyszínei közé.
Az újabb régészeti kutatások igen fontos dologra hívták fel a tudósok figyelmét: Stonhenge építményét nem önmagában, hanem a környező területek (pl. Boscombe Down, Durrington Walls, Woodhenge, Avebury) leletanyagával együtt szabad csak vizsgálni.
A számos újkőkori tárgyi forrás arról árulkodik, hogy a híressé vált kőkörök nem önálló alkotások voltak, hanem egy nagyobb rendszer alkotóelemei.

Stonehenge szerepe

Stonehenge, az alkotás

Az egyenként 20-30 tonnás és 2-7 méter magas kőoszlopok eredetileg négy koncentrikus kört alkottak. A külső kör sugara körülbelül 50 méter lehetett.
A kövek ideszállítása, elrendezése és összeillesztése is komoly tervezést, „mérnöki” tudást igényelt. Az átlagban 5 t tömegű kékköveket egy majdnem 400 km távolságban levő bányából szállították ide, valószínűleg tengeri, majd szárazföldi úton. A ma látható homokkövek lelőhelye is 32 km-re van Stonehenge-től. (Egy 12. századi krónika szerint Merlin, a varázsló hatalma is kellett ahhoz, hogy a hatalmas tömbök a helyükre kerüljenek.)
A kőtömböket kőkalapáccsal faragták méretre. A fedőkövek stabil elhelyezésének érdekében a köveket bevágták, horonykötést, gömbcsuklót, furatokat és eresztékeket alakítottak ki.

Napjainkban is még csak valószínű és kevésbé valószínű elképzelések vannak arról, hogy milyen célt szolgált Stonehenge.
A feltételezések igen sokszínűek. Egyes kutatók szerint kultikus építmény volt. Mások naptárnak gondolják (a nyári napforduló idején a napsugár a sarokkő tetején át éppen az oltárkövet világította meg). Vannak olyanok is, akik szerint csillagászati eszközként funkcionált. A legfrissebb kutatási eredmények (2008) a kultikus-gyógyító helyszín elképzelést látszanak alátámasztani.

Stonehenge legendás sziklái

Séta

Séta a történelemben

Stonehenge, a bronzkori kőépítmény Dél-Angliában található. Több szakaszban építették, mai alakja már csak részben tükrözi eredeti formáját. Funkciójáról csak feltételezésink vannak.
A titokzatos kőegyüttest földsánc vette körül. Az eredetileg négy koncentrikus körben felállított tömbökből már csupán a két belső gyűrű látható, a külső köröket csak az oszlopok helyei jelzik.
A körökön belül öt trilithon (fedőkővel összekapcsolt oszloppár) és az oltárkő áll. Az oltárkő az Avon folyótól kialakított út végpontja.
A körökön kívül az állomásköveket és a déli illetve az északi sírdomb kövét helyezték el. Az út mentén jelzőköveket (Slaughter stone), távolabb a sarokköveket állították fel.

Animáció

  • töltés - Az építés első fázisában hozták létre.
  • árok - Kör alakjával hozzátartozott az összetett építményhez.
  • sugárút - Az Avon folyóhoz vezetett. Az építés utolsó fázisában alakították ki.
  • hármaskövek - A belső körben öt homokkő trilithon (trilit) található. A két álló kőtömböt felül egy fedőkővel kapcsolták össze.
  • oltár
  • északi sírhalom - A koncentrikus kőgyűrűkön kívül helyezték el a két ellentétes égtájhoz igazodva.
  • déli sírhalom - A koncentrikus kőgyűrűkön kívül helyezték el a két ellentétes égtájhoz igazodva.
  • stációkő - Feltehetően már Kr. e. 3100 körül, az építés első fázisában a helyükre kerültek. Eredetileg négy darab volt.
  • sarokkövek - Az építés harmadik fázisában kerültek a helyükre. A bejárat közelében, a sugárút mellett álltak.
  • oltárkő - Az építés harmadik fázisában került a helyére. A sugárút végpontjában található.

Időkép

Narráció

Stonehenge Dél-Angliában, a Salisbury-síkságon található. A titokzatos kőépítmény annak a bronzkori megalit kultúrának az emléke, mely az európai kontinens atlanti partvidékén húzódott végig. Az ötezer évesre becsült lelőhelyet 1666-ban egy angol antikvárius, John Aubrey fedezte fel.
Stonehenge neve a „henge” szóból származik. A kifejezés egy olyan, körülbelül 20 méter átmérőjű, kör vagy ovális alakú területet jelöl, melyet töltéssel és azon belül árokkal vettek körül. Érdekesség, hogy a kutatás aktuális állása szerint Stonehenge nem igazi henge, hiszen esetében az árok a földsáncon kívül helyezkedett el (valószínűleg védelmi szerepe miatt).
Stonehenge több szakaszban épült, mai alakja már csak részben tükrözi eredeti formáját.
A kőegyüttest az első szakaszban létrehozott földsánc és árok vette körül. Az eredetileg négy koncentrikus körben felállított tömbökből már csupán a két belső gyűrű látható, a külső köröket csak az építés második fázisában lerakott cölöpök helyei jelzik (ezeket – felfedezőjük után – Aubrey-lyukaknak nevezzük).
A körökön kívül az állomásköveket és a déli illetve az északi sírdomb kövét helyezték el. Az út mentén és a terület távolabbi pontjaiban jelző- illetve sarokköveket állították fel.
A körökön belül öt trilithon (fedőkővel összekapcsolt oszloppár) és az oltárkő áll. A lelőhely mai arculatát a 32 km-re lévő Marlborough Downs bányáiból származó homokkő tömbök határozzák meg.
Stonehenge funkciójáról még napjainkban is csupán feltételezések vannak. Egyes kutatók szerint a druidák kultikus építménye, mások szerint a napfordulók idejét is pontosan jelezni tudó naptár volt. A legutóbbi kutatások szerint azért keresték fel távoli vidékek lakói is a legendás kék sziklákat, mert gyógyító erőt tulajdonítottak azoknak.
A titkait még ma is büszkén őrző Stonehenge (a megalit kultúra egyéb dél-angliai emlékeivel együtt) 1986-ban az UNESCO döntése alapján kulturális helyszínként a Világörökség részévé vált.

Kapcsolódó extrák

Megalitikus kultúrák Európában

A hatalmas kőtömbökből álló, több ezer éves építmények a megalitikus kultúrák rejtélyes emlékei.

Dolmen (hunebed)

A mai Hollandia területén található különleges dolmenek mintegy ötezer évvel ezelőtt épültek.

A kőkortól a vaskorig

A jelenet segítségével megismerhetjük egy ősi használati tárgy, a balta régészeti korszakokon átívelő evolúcióját.

Csalagút

A Csalagút egy tenger alatt futó vasúti alagút, mely Nagy-Britanniát és Franciaországot köti össze.

Gyarmatosítás és gyarmatok függetlenné válása

A gyarmatosító hatalmak által kiöntött színeket a függetlenségüket újra kivívó népek törölték le a világtérképről.

Noé bárkája

A Biblia szerint Noé Isten utasítására építette a bárkát, hogy megmentse családját és az állatokat a vízözöntől.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Történelmi topográfia (helységek)

A vaktérképes feladat a fontos történelmi helységek gyűjteménye.

Történelmi topográfia (nevezetességek)

A fényképekkel kiegészített vaktérképes feladat a történelmi nevezetességek gyűjteménye.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Mükéné (Kr. e. 2. évezred)

A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.

Ötzi, a jégember

A feltehetően kőrézkori Jégember múmiáját az Alpok egyik gleccserében találták meg.

Újkőkori település

Az újkőkori forradalom hatására a letelepedő emberi közösségek létrehozták az első tartósabb településeket.

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Kosárba helyezve!