Övezetesség

Övezetesség

Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.

Földrajz

Címkék

övezetesség, földrajzi övezetesség, növényzeti övezetesség, éghajlati övezetek, mérsékelt öv, forró övezet, hideg övezet, éghajlat, nevezetes szélességi körök, Ráktérítő, Baktérítő, északi sarkkör, déli sarkkör, napsugár, hajlásszög, napforduló, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A napsugarak hajlásszöge

  • Északi-sark
  • északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • déli sarkkör - A déli szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Déli-sark

Szoláris éghajlati övezetek

  • Északi-sark
  • északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • déli sarkkör - A déli szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Déli-sark
  • északi hideg övezet - Az északi sarkkör és az Északi-sark között helyezkedik el. A Föld összterületének 5%-a. Itt a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, tehát a felmelegedés is. Évente legalább egy-egy napig nem kel, illetve nem nyugszik le a Nap.
  • északi mérsékelt övezet - A Ráktérítő és az északi sarkkör között helyezkedik el. A Föld összterületének 25%-a. Átmeneti övezet. A napsugarak hajlásszöge 90°-nál kisebb, de minden nap felkel és lenyugszik a Nap.
  • forró övezet - A Ráktérítő és a Baktérítő között helyezkedik el. A Föld összterületének 40%-a. A legnagyobb hőmennyiséget kapja a Napból, ide érkezhetnek 90°-ban a napsugarak. A két térítőn évente egyszer, közöttük évente kétszer delel a Nap 90°-ban.
  • déli mérsékelt övezet - A Baktérítő és a déli sarkkör között helyezkedik el. A Föld összterületének 25%-a. Átmeneti övezet. A napsugarak hajlásszöge 90°-nál kisebb, de minden nap felkel és lenyugszik a Nap.
  • déli hideg övezet - A déli sarkkör és a Déli-sark között helyezkedik el. A Föld összterületének 1/20-ad része. Itt a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, tehát a felmelegedés is. Évente legalább egy-egy napig nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap.

Földrajzi övezetesség

  • Északi-sark
  • északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • déli sarkkör - A déli szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Déli-sark

Valós éghajlati övezetek

  • Északi-sark
  • északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • déli sarkkör - A déli szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Déli-sark

Növényzeti övezetesség

  • Északi-sark
  • északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • déli sarkkör - A déli szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Déli-sark

Hajlásszög és övezetesség

  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • nyári napforduló (június 22.)
  • téli napforduló (december 22.)

Animáció

  • Északi-sark
  • északi sarkkör - Az északi szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle északra évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Ráktérítő - Az északi szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legészakibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a nyári napfordulókor, június 22-én).
  • Egyenlítő - A kezdő szélességi kör, a 0°.
  • Baktérítő - A déli szélesség 23,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. A legdélibb szélesség, ahol a napsugarak hajlásszöge elérheti a 90°-ot (évente egyszer, a téli napfordulókor, december 22-én).
  • déli sarkkör - A déli szélesség 66,5°-nál elhelyezkedő nevezetes szélességi kör. Tőle délre évente van legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le.
  • Déli-sark
  • északi hideg övezet - Az északi sarkkör és az Északi-sark között helyezkedik el. A Föld összterületének 5%-a. Itt a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, tehát a felmelegedés is. Évente legalább egy-egy napig nem kel, illetve nem nyugszik le a Nap.
  • északi mérsékelt övezet - A Ráktérítő és az északi sarkkör között helyezkedik el. A Föld összterületének 25%-a. Átmeneti övezet. A napsugarak hajlásszöge 90°-nál kisebb, de minden nap felkel és lenyugszik a Nap.
  • forró övezet - A Ráktérítő és a Baktérítő között helyezkedik el. A Föld összterületének 40%-a. A legnagyobb hőmennyiséget kapja a Napból, ide érkezhetnek 90°-ban a napsugarak. A két térítőn évente egyszer, közöttük évente kétszer delel a Nap 90°-ban.
  • déli mérsékelt övezet - A Baktérítő és a déli sarkkör között helyezkedik el. A Föld összterületének 25%-a. Átmeneti övezet. A napsugarak hajlásszöge 90°-nál kisebb, de minden nap felkel és lenyugszik a Nap.
  • déli hideg övezet - A déli sarkkör és a Déli-sark között helyezkedik el. A Föld összterületének 1/20-ad része. Itt a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, tehát a felmelegedés is. Évente legalább egy-egy napig nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap.
  • nyári napforduló (június 22.)
  • téli napforduló (december 22.)

Narráció

A gömb alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik. A levegő felmelegedésének mértékét is ez határozza meg. Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva egyre kisebb lesz a napsugarak hajlásszöge: az Egyenlítőnél maximum 90°, azaz merőleges, míg a sarkoknál 0° is lehet. A sarkok felé tehát fokozatosan csökken a felmelegedés mértéke, ezáltal a hőmérséklet is.

A Föld tengelyferdeségének következményeként a napsugarak lehetséges legnagyobb hajlásszöge, azaz a 90° nem mindig az Egyenlítőnél található, hanem vándorol az északi és a déli szélesség 23,5°-a között.
E két szélességi kört évente egyszer érinti, a nyári, illetve a téli napfordulókor, a köztük lévő területen viszont évente kétszer halad át. Ezért lettek nevezetesek e szélességi körök és kapták a Ráktérítő, illetve Baktérítő nevet.

A napsugarak hajlásszöge által kijelölt éghajlati övezeteket szoláris éghajlati övezeteknek nevezzük. Az egyes övezetek övszerűen körbefogják a Földet, innen ered elnevezésük is. Északi és déli határuk egy-egy nevezetes szélességi kör.

A két térítő közötti terület a szoláris forró övezet. Mivel a napsugarak csak a térítőkörök között érkezhetnek merőlegesen a Földre, ez a legtöbb hőmennyiségben részesülő, vagyis legmelegebb terület.

A forgástengely ferdeségéből következik az is, hogy az északi, illetve déli szélesség 66,5°-án túl egyaránt van évente legalább egy-egy olyan nap, amikor a Nap nem kel fel, illetve nem nyugszik le. Ezt a két nevezetes szélességi kört északi, illetve déli sarkkörnek nevezzük.
A sarkkörökkel határolt területeknek jut a legkevesebb meleg, mert itt a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, és mert állandó éjszaka uralkodik a sarkkörökön évente 1-1 napig, a sarkokon viszont fél évig. A sarkkörökön túli területeket ezért szoláris hideg övezeteknek nevezzük.

A térítőkörök és a sarkkörök között elhelyezkedő két éghajlati övezet átmeneti jellegű. A napsugarak hajlásszöge 90°-nál kisebb, de minden nap felkel és lenyugszik a Nap. Kevesebb hőmennyiséget kap, mint a forró, de többet, mint a hideg övezet. E két éghajlati övezet neve: szoláris mérsékelt övezet.

A napsugarak hajlásszöge alapján kijelölt éghajlati övezetek csak akkor lehetnének a valóságban ennyire szabályosak, ha a Föld egész felszíne sima lenne, és egynemű anyagból állna.
A valóságban azonban több tényező is befolyásolja ezeket az övezeteket, mint például a domborzat, a szárazföldek és tengerek elhelyezkedése, a tengeráramlások és a szélrendszerek. Ezek következtében módosulnak az éghajlati övezetek határai, az övezeteken belül az éghajlat területenként is eltérő lehet. Így alakult ki a valós éghajlati övezetesség.

Mit tudunk megállapítani abból, ha ismerjük egy terület éghajlatát? Az éghajlat alapvetően befolyásolja a talaj tulajdonságait, az állat- és növényvilágot, vízjárást, de még a felszínformálást is. Mivel ezek szintén övezetesen rendeződnek el, együttes megjelenésüket nevezzük földrajzi övezetességnek.
A földrajzi övezetek elnevezése megegyezik az éghajlati övezetekével, vagyis hideg, forró és mérsékelt övezet. Minden övezet további részterületekre bontható ugyanezen jellemzők alapján, ezek lehetnek földrajzi övek (ha körbefutnak a Földön) vagy vidékek (ha nem).

Kapcsolódó extrák

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A földrajzi fokhálózat (középfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.

A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein

A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Az évszakok váltakozása (középfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Függőleges övezetesség

A hegységekben az éghajlat, a talaj, az állat- és növényvilág a tengerszint feletti magassággal változik.

Monszunszél-rendszer

Nyáron a monszun a tenger felől a szárazföldre csapadékot hoz.

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

A szél felszínformálása a félig kötött homokterületeken

A szél, mint külső erő, építi és pusztítja a tengerpartokat és a sztyeppéket.

A szél felszínformálása a sivatagokban

A szél, mint külső erő, a sivatagok építésében és pusztításában is szerepet játszik.

El Niño jelenség

A Csendes-óceán trópusi területein nagyjából ötévente fellépő éghajlati jelenség.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Időzónák

A Földet 24 időzónára osztották fel, melyeken belül az egységes zónaidőt használják.

Erdők szintjei

A különböző erdőtípusok szintezettsége eltérő lehet.

Földrajzi érdekességek – Természetföldrajz

A természetföldrajz témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk.

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Haszonnövények és haszonállatok őshazája

Haszonnövényeink és -állataink a föld legkülönbözőbb részeiről származnak.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Kosárba helyezve!