Ókori római vízvezeték és út

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Történelem

Címkék

vízellátás, úthálózat, Via Appia, Róma, , akvadukt, provincia, közlekedés, építmény, Claudius, mérföldkő, pillér, boltív, ókor, birodalom, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mekkora volt körülbelül az ókori Római Birodalom úthálózatának összhossza?
  • Mivel borították az utak tetejét?
  • Mekkora távolságnak felelt meg egy ókori római mérföld?
  • Milyen eszközökkel jelölték a legközelebbi város távolságát?
  • Mihez hasonlítható az ókori római utak szerkezete?
  • Ki építtette az ókori Róma első vízvezetékét?
  • Melyik volt az ókori Róma első közútja?
  • Milyen szélesek voltak általában az ókori római kőutak?
  • Milyen munkával kezdődött a megtervezett út kiépítése?
  • Az alábbiak közül melyik NEM igaz az ókori római utakra?
  • Milyen rétege NEM volt az ókori római utaknak?
  • Hol NEM láthatunk napjainkban ókori római útmaradványt?
  • Mikor kezdték építeni az első ókori római vízvezetéket?
  • Melyik szó hiányzik? „Minden út ... vezet.”
  • Minek a biztosítása volt a vízvezetékek legfontosabb feladata?
  • Mit gyűjtöttek össze a vízvezeték kezdeténél?
  • Hol ért véget általában a vízvezeték?
  • Melyik NEM igaz az ókori római vízvezetékekre?
  • Hol folyt a víz a több emeletes vízvezetékekben?
  • Milyen szerkezeti elemei NEM voltak az ókori római vízvezetékeknek?
  • Hol volt hazánk területén az ókorban vízvezeték?
  • Az alábbiak közül melyik napjainkban a világ egyik legismertebb ókori római vízvezeték-maradványa?
  • Miben vezették még a vizet a fedett kőcsatornán kívül?
  • Melyik mai országban található a Segovia melletti vízvezeték-maradvány?
  • Melyik mai országban található a Pont-du-Gard?

Jelenetek

Római vízvezeték

  • alsó boltívsor
  • középső boltívsor
  • felső boltívsor
  • pillér
  • boltív
  • attika

Animáció

Séta

Vízvezeték metszete

  • alsó boltívsor
  • középső boltívsor
  • felső boltívsor
  • állványzat
  • pillér
  • boltív
  • attika
  • U alakú csatorna

Csatorna

Római út

Római út metszete

  • szélessége 1-7 m
  • terméskő alap (statumen) 30 cm
  • kisebb kövek (ruderato) 25 cm
  • kavicsréteg (nucleus) 25 cm
  • terméskő 20 cm
  • szegélykövek
  • mérföldkő (miliari)

Narráció

Az ókori rómaiak építészetének nagyszerűsége nem csupán a városok csodálatos épületeiben, hanem a birodalmat behálózó utak és vízvezetékek kialakításában is megmutatkozott.

A Római Birodalom mintegy kétezer városi jellegű települését körülbelül 85 ezer kilométer összhosszúságú, igen jó minőségű úthálózat kötötte össze. (Ennek tagjait „vianak nevezték.)
A közlekedést és (elsősorban) a kereskedelmet nagyban megkönnyítő utak mentén mérföldkövek jelezték, hogy milyen messze van a legközelebbi város. (Egy ókori római mérföld nagyjából másfél kilométernek felelt meg.)
Az országutak a mai utakhoz hasonlóan készültek. Precíz mérnöki előkészületek (tervezés, földmérés) után kiásták az út helyét, majd elhelyezték a szegélyköveket. Ezután a kiásott árkot feltöltötték homokkal, terméskövekkel, majd egyre kisebb kövekkel, kavicsokkal. A munkafolyamat végén kőlapokkal borították be a tetejét.
Az így épített (általában 1-7 méter széles) kőutakon gyalog, lovon és szekérrel közlekedtek.
Építési technikájuk nagyszerűségét jelzi az is, hogy több helyen még ma is járhatunk kétezer évnél régebbi ókori római utakon (hazánkban például Óbudán vagy Szombathelyen).

Az első ókori római közúthoz, a Róma és Capua között kiépített Via Appiához hasonlóan az első ókori római vízvezetéket is Appius Claudius kezdte építtetni Kr. e. 312-ben.
Később az utakhoz hasonlóan a vízvezetékek is behálózták a provinciákat is, ivóvizet biztosítva a települések lakóinak. A vízvezetékek közül a legimpozánsabbak a pilléreken nyugvó, többemeletes, boltíveket alkalmazó magasvezetékek voltak.
A környékbeli források vizét összegyűjtötték, és az árkádsor tetején levő (általában fedett) csatornában, vagy az abban elhelyezett ólom- vagy kerámiacsövekben juttatták el a települések elosztó- és tárolótartályaiig.
A több emeletes, boltíves megoldásokkal biztosítani tudták, hogy nehéz terepviszonyok között is nagy távolságokra eljuthasson az ivóvíz. Mindez persze kiváló mérnöki tervezést és precíz kivitelezést igényelt. A gyakran folyóvölgyek felett is átívelő aqueductok alsóbb szintjei a közlekedést is segítették.
A közutakhoz hasonlóan hazánk több pontján találhatunk ókori római vízvezeték-maradványokat (pl. szintén Óbudán és Szombathelyen), de a legnagyszerűbb emlékek a franciaországi Nimes mellett látható Pont du Gard és a spanyolországi Segovia boltíves vízvezetéke.

Kapcsolódó extrák

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Amfiteátrum (Póla, 1. század)

A Horvátországban álló különleges építmény a legnagyobb római amfiteátrumok egyike volt az ókorban.

Az ókori római gyalogság harci taktikái

Az ókori Római Birodalom felkészült legionáriusai mesteri szintre emelték a stratégiát.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti birodalomrész felvirágzása.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Ókori római katonai tábor

A folyamatosan terjeszkedő Római Birodalom a meghódított területeken katonai erődöket alakított ki.

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Pompeius színháza (Róma, Kr. e. 1. század)

A római államférfi által építtetett színház az „Örök Város” első állandó kőszínházainak egyike volt.

Római gladiátorok (2. század)

A gladiátorok az ókori Római Birodalom arénáiban vívtak véres küzdelmet egymással és a vadállatokkal.

Római katona (Kr. e. 1. század)

Az ókori Római Birodalom hadseregének zsoldoskatonái kiválóan képzettek és jól felszereltek voltak.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Ivóvízellátás

Az ivóvízellátó-rendszer a felhasználók számára biztosítja a megfelelő minőségű ivóvizet.

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát viseltek.

Szír vízikerekek (Hama, 13. század)

A középkori arab vízikerekek segítségével a folyóvizet távoli területekre is el lehetett juttatni.

Hídtípusok

A szerkezetük alapján megkülönböztetünk gerenda-, ív-, függő-, konzolos, és kábelhidakat.

Hollandia küzdelme a tengerrel (17. század)

Németalföld északi részének lakói már a középkorban és az újkorban is eredményes harcot folytattak a tengerrel.

Kosárba helyezve!