Ókori római lakóház

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Történelem

Címkék

lakhely, lakóház, életmód, épület, építmény, építészet, Róma, Pompeii, Herculaneum, ókor, villa, átrium, konyha, ház, bútor, mozaik, üzlet, utca, történelem, díszítés

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Általában hány szintesek voltak\na módosabb ókori római polgárok lakóházai?
  • Hogyan nevezzük az ókori rómaiak vidéki lakóépületeit?
  • Miből készült az ókori római lakóházak bútorainak többsége?
  • Hol összpontosultak az ókori római lakóépületek helyiségei?
  • Melyik NEM igaz a módosabb római polgárok lakóépületeire?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori rómaiak még nem használtak ablaküveget.
  • Milyen növény NEM lehetett az ókori római lakóházak kamráiban?
  • Általában hol tartották ruháikat\naz ókor rómaiak?
  • A fogadótéren kívül a ház mely helyiségében zajlottak még fontos megbeszélések?
  • Melyik kifejezés vonatkozik az ókori római lakóépületek mellékhelyiségeire?
  • Melyik helyiség latin neve a culina?
  • Általában hányszor étkeztek naponta az ókori rómaiak?
  • Melyik étkezésük volt\na legbőségesebb az ókori rómaiaknak?
  • Általában milyen testhelyzetben fogyasztották el az ételeket az ókori rómaiak?
  • Miben tér el elsősorban az ókori görög és római lakóházak hálószobáinak kialakítása?
  • Hogyan nevezzük az apró színes kavicsokból vagy kődarabokból kialakított képet (mintát)?
  • Hova került az atrium nyitott tetején át bejutó csapadékvíz?
  • Általában melyik helyiségben őrizték az ókori rómaiak a családi levelezést és az ősök arcképeit?
  • Minek a segítségével fűtötték\na padlót és a falakat az ókori rómaiak?
  • Milyen volt a padlófűtéses helyiségek alatti rész?
  • Milyen növény NEM lehetett az ókori római lakóházak kamráiban?
  • Mit NEM tárolhattak az ókori rómaiak agyagedényeikben?
  • Hogyan nevezzük az ókor jellegzetes alakú, tárolásra használt agyagedényét?
  • Milyen bútor NEM volt jellemző\naz ókori római lakóházakra?
  • Melyik állítás NEM igaz a hortusra?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori római lakóházaknak több (különböző funkciójú) bejárata is volt.
  • Melyik helyiség nem volt része\na római lakóházak „gerincének”?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori római lakóház-építészetet változatosabb alaprajzi formák jellemezték, mint a görögöt.
  • Mivel borították az ókori római lakóházak tetejét?
  • Melyik helyiséget nevezték atriumnak?

Jelenetek

Római lakóház

A római lakóépületek

A római építészetben előkelő helyet foglalt el a lakóház- és villaépítészet. E téren felülmúlta a görögöt mind a változatos alaprajzi formák, mind pedig a kényelem szempontjából. (A római lakóházakról pontos információink csak Pompeii és Herculaneum feltárása óta vannak.)
A módosabb városi polgárok lakóházai (és az előkelők vidéki villái) egy- vagy kétszintes, sok helyiségből álló, rendkívül tágas épületek voltak.
Falait téglából emelték és bevakolták, a többszintű és két helyen nyitott tetőszerkezetet cseréppel borították. Az épületnek több, különböző funkciójú bejárata volt. A sok ablaknyílást kazettás üveglapok zárták le.
A római lakóház fontosabb helyiségei – szemben a görög házakkal – szimmetrikus elrendezésűek voltak. Az épület gerincét a kapubejárat (ostium), az első udvar (atrium) és a hátsó udvar kertjének (hortus) tengelye alkotta. A helyiségek a két udvar körül összpontosultak.

Keresztmetszete

  • emelet
  • bejárat (ostium)
  • üzlet (taberna)
  • első udvar (atrium)
  • vízgyűjtő medence (impluvium)
  • hálószoba (cubiculum)
  • fogadótér (tablinum)
  • mellékhelyiség (latrina)
  • belső udvar, kert (hortus)
  • konyha (culina)
  • ebédlő (triclinium)
  • dolgozószoba (tablinum)

Az ókori római lakóházak szerkezete

Konyha, ebédlő, lakomák

A görög házakhoz hasonlóan a római lakóépületeknek is fontos helyisége volt a konyha és az ebédlő.
A konyha általában az utcáról nyílt. Berendezését a főző- és sütőhelyek, illetve az alapanyagok tárolására szolgáló amforák és cserépedények szolgáltatták. Az egyéb eszközöket polcokon tárolták, vagy a falon húzódó lécre akasztották.
Az ebédlő (triclinium) nem csupán gasztronómiai örömöket kínált. Sokszor ez volt az a helyiség, ahol a házigazda vendégeit fogadta. Az étkezésen túl a fontos beszélgetések egy része is itt történt.
A rómaiak általában naponta háromszor étkeztek. A legbőségesebb a vacsora volt. Az étkek elkészítéséhez a gazdagabbak külön szakácsrabszolgákat alkalmaztak. A különleges étkek mellett egy-egy lakomán a tálalásra is nagy figyelmet fordítottak. A fogásokat félig fekve, a könyökükre támaszkodva fogyasztották.

A lakóhelyiségek és a belső (kertes) udvar

A lakóhelyiségek általában az első és a második udvar körül helyezkedtek el. (Amennyiben volt emelet, ott további lakószobákat helyeztek el, elsősorban a szolgák számára.)
Elrendezésüknél több szempontot is figyelembe vettek: voltak nappali és éjjeli, nyári és téli szobák is.
A görögökkel ellentétben a rómaiak nem különítették el a nők és a férfiak lakosztályait.
Berendezésük és díszítésük egyszerű volt, csak a módosabbak lakószobáit díszítették szobrok, festmények. Nem volt ritka a mozaikpadló sem. Megjelent a meleg levegőt áramoltató padlófűtés (hypocaustum) is. A világosságot a udvarra és az utcára nyíló ablakokon át nyerték.
A második udvar általában egy kis kert (hortus) volt, szökőkutas mesterséges tóval és dús örökzöld növényzettel. Az udvart díszesen kiképzett, faragott oszlopok vették körbe. Ez volt a kedvelt pihenőhelye a közélet zajától, a politikai szerepléstől elfáradt római polgárnak.

Az atrium és a tablinum

Az átrium az antik római lakóház központi, fedetlen, téglalap alakú udvara volt, melyet oszlopok nem vettek körül.
A kapubejárótól egy keskeny (és viszonylag hosszú) előtéren (prothyrum) át lehetett ide eljutni. Nyitott tetejét befelé lejtő félnyeregtetők vették körbe. Az esővíz az atrium közepén elhelyezkedő vízgyűjtő medencébe (impluvium) folyt.
Az atrium körül vendégszobákat, szolga- és tárolóhelyiségeket alakítottak ki. A házigazda gyakran fogadta vendégeit az atriumban, mely így a fontos beszélgetések és döntések meghozatalának helyszíne is volt egyben.
Az atriumot a végében elhelyezett tablinum kötötte össze a másik udvarral. A tablinum a ház egyik fő helyisége volt, fogadótérként funkcionált. Nagy, nyitott, oszlopos terem volt, ahol a családi levéltárat és az ősök arcképeit is őrizték. Két oldalán további fogadószobák, illetve képtárak helyezkedtek el.

Séta

  • emelet
  • bejárat (ostium)
  • üzlet (taberna)
  • vízgyűjtő medence (impluvium)
  • hálószoba (cubiculum)
  • fogadótér (tablinum)
  • mellékhelyiség (latrina)
  • konyha (culina)
  • ebédlő (triclinium)
  • dolgozószoba (tablinum)
  • mozaik
  • freskó
  • tűzhely

Animáció

  • emelet
  • bejárat (ostium)
  • üzlet (taberna)
  • első udvar (atrium)
  • vízgyűjtő medence (impluvium)
  • hálószoba (cubiculum)
  • fogadótér (tablinum)
  • mellékhelyiség (latrina)
  • belső udvar, kert (hortus)
  • konyha (culina)
  • ebédlő (triclinium)
  • dolgozószoba (tablinum)

Narráció

A módosabb római polgárok lakóházai a változatos alaprajzi formák és a kényelem szempontjából felülmúlták a görög építészet hasonló alkotásait.
A városi polgárok lakóházai és az előkelők vidéki villái általában egy- vagy kétszintes, sok helyiségből álló, rendkívül tágas épületek voltak.
Vakolt falaikat téglákból emelték, két helyen is nyitott tetőszerkezetüket cseréppel borították. Az ablaknyílásokat kazettás üveglapokkal zárták le.

A házaknak több, különböző funkciójú bejárata volt. Az épület tengelyét a kapubejárat (ostium), az első udvar (atrium) és a második udvar kertje (hortus) képezte.
A legfontosabb helyiségek – a görög lakóházakkal ellentétben szimmetrikus elrendezésűek voltak. Ezek közé tartozott az utcai bejárattal rendelkező, a földszinten elhelyezkedő konyha és az ebédlő. Ez utóbbi nem csupán étkezésre, hanem a vendégek fogadására is szolgált. A lakóhelyiségek általában az első és a második udvar körül helyezkedtek el. (Amennyiben volt emeleti rész, akkor ott a szolgák lakószobáit alakították ki.) A görögökkel ellentétben a rómaiak nem különítették el a nők és a férfiak helyiségeit.
A kapubejárótól egy keskeny előtér vezetett a lakóház központi, fedetlen, téglalap alakú udvarára, az atriumba. Az első udvar nyitott tetejét félnyeregtetők vették körbe, a bejutó csapadék az udvar közepén elhelyezkedő vízgyűjtő medencébe (impluvium) került.
Az atriumot a végében elhelyezkedő, fogadótérként funkcionáló fontos helyiség, a tablinum kötötte össze a második udvarral. A család kedvelt pihenőhelyének számító hortus díszes oszlopokkal körülvett kis kert volt, gyakran mesterséges tóval és dús, örökzöld növényzettel.
Az ókor római lakóházak olyan igazi otthont jelentettek a családoknak, melyek a későbbi korok építészetére is jelentős hatást gyakoroltak.

Kapcsolódó extrák

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Ókori római vízvezeték és út

A római civilizáció fejlettségének jó szintmérői a birodalmat behálózó kiváló út- és vízvezetékrendszerek.

Amfiteátrum (Póla, 1. század)

A Horvátországban álló különleges építmény a legnagyobb római amfiteátrumok egyike volt az ókorban.

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti birodalomrész felvirágzása.

Kínai lakóház

A tradicionális kínai siheyuan egy olyan épületegyüttes, mely egy téglalap alakú zárt udvart ölel körül.

Ókori egyiptomi lakóház

Az átlagos ókori egyiptomi lakóépület szabályosan elrendezett jellegzetes helyiségek együttese volt.

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Ókori római katonai tábor

A folyamatosan terjeszkedő Római Birodalom a meghódított területeken katonai erődöket alakított ki.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát viseltek.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Pompeius színháza (Róma, Kr. e. 1. század)

A római államférfi által építtetett színház az „Örök Város” első állandó kőszínházainak egyike volt.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Jellegzetes lakóépítmények

Minden korszaknak és minden kultúrkörnek megvannak a sajátos lakóépítményei.

Tradicionális japán lakóház

Az animáció a hagyományos japán faszerkezetű városi lakóházat, a machiyát mutatja be.

Török fürdő (16. század)

A török uralom időszakának egyik pozitív következménye a fürdők építése és a fürdőkultúra meghonosodása volt.

Kosárba helyezve!