Nizwai erőd (Omán 17. század)

Nizwai erőd (Omán 17. század)

Az Arab-félsziget legnagyobb erődjének körtornya igen ötletes védelmi rendszerrel rendelkezett.

Történelem

Címkék

Nizwai erőd, Nizwa, Omán, erőd, kastély, várépítészet, védelmi gyűrű, körbástya, bástya, torony, körtorony, arab, épület, építészet, ostrom, hadászat, hajlék, szultán, Arab-félsziget, újkor, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Torony metszete

  • megfigyelőhely
  • orvlövész helye - Biztosított volt a 360 fokos kilátás számukra.
  • az ima helye - Még ostrom idején is adott volt minden szükséges feltétel ehhez a tevékenységhez.
  • tüzérek - A fal szerkezete azonnal elnyelte a védők ágyúlövéseinek káros hatását.
  • menedék - Két helyiségből állt, melyek áruraktárként, menedékhelyként és börtönként is szolgáltak.
  • öntőhely - A kapu előtere felett helyezkedtek el. A betolakodót forró olajjal öntötték le.
  • mély kút - Szükségszerűen mélyebb volt az átlagosnál, az erőd magassága miatt.
  • szikladobók - A betolakodókat már a főbejáratnál kellemetlen meglepetés várta.
  • fegyverraktár
  • cella - A foglyokat kötelek segítségével eresztették le.
  • főbejárat
  • csapda - Amikor az ellenség belépett az ajtón, a csapóajtó megnyílt a súlya alatt és így a hívatlan vendég a mély verembe zuhant.
  • töltés - Kb. 18 ezer köbméter kő és homok, mintegy 29 ezer tonna össztömegben.
  • a fal külső része - Mészréteggel erősítették meg.

Erőd

  • a körtorony bejárata
  • körtorony
  • erődfal
  • az erőd udvara
  • bástya
  • torony
  • kút
  • lőrés
  • megfigyelőnyílás
  • feljáró

Nizwai erőd

  • város
  • erőd
  • belső erődfal
  • torony
  • külső városfal

Védelem

Séta

Animáció

  • megfigyelőhely
  • orvlövész helye - Biztosított volt a 360 fokos kilátás számukra.
  • az ima helye - Még ostrom idején is adott volt minden szükséges feltétel ehhez a tevékenységhez.
  • tüzérek - A fal szerkezete azonnal elnyelte a védők ágyúlövéseinek káros hatását.
  • menedék - Két helyiségből állt, melyek áruraktárként, menedékhelyként és börtönként is szolgáltak.
  • öntőhely - A kapu előtere felett helyezkedtek el. A betolakodót forró olajjal öntötték le.
  • mély kút - Szükségszerűen mélyebb volt az átlagosnál, az erőd magassága miatt.
  • szikladobók - A betolakodókat már a főbejáratnál kellemetlen meglepetés várta.
  • fegyverraktár
  • cella - A foglyokat kötelek segítségével eresztették le.
  • főbejárat
  • csapda - Amikor az ellenség belépett az ajtón, a csapóajtó megnyílt a súlya alatt és így a hívatlan vendég a mély verembe zuhant.
  • töltés - Kb. 18 ezer köbméter kő és homok, mintegy 29 ezer tonna össztömegben.
  • a fal külső része - Mészréteggel erősítették meg.

Narráció

Az Ománi Szultánság az Arab-félszigeten található. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva számos alkalommal vált támadások célpontjává, ezért területén jó néhány erődítmény épült az évszázadok során.
A korábban kereskedelmi, vallási és kulturális centrumként is funkcionáló Nizwa az ország egyik legősibb városa. A település erődje az Arab-félsziget legnagyobb ilyen jellegű építménye és egyben a szultánság leglátogatottabb nemzeti műemléke.

Az erődöt a 17. század második felében építették a meglévő 12. századi alapokra. Tornyokkal és bástyákkal szegélyezett fal védi, melynek egy része a külső városfalhoz igazodik.

Az erőd fő alkotóeleme a hatalmas körtorony, amely 30 méter magas és 36 méter átmérőjű.
Masszív falának belső részét homokkal és kőtörmelékkel erősítették meg, így az ágyúlövések ellen nagyobb védelmet nyújt. Külsejét speciális mészréteg fedi. Mély kútjai, raktárhelyiségei, cellái és imahelye lehetővé tették a védők számára a hosszú ostromok átvészelését is.

A torony védelmi rendszere a hadmérnökök és az építészek zsenialitását tükrözi.
Tetejének kerületén lőréseket és megfigyelőhelyeket alakítottak ki, így az egész vidéket ellenőrzés alatt tudták tartani. Az orvlövészek számára vájatokat véstek a falba, így a golyók halálos pontossággal csaphattak le a célpontokra.

A torony tetején, közvetlenül a bejárat fölé egy védett teraszt terveztek, ahonnan köveket dobhattak az ostromlókra. A keskeny, meredek, kanyargós és sötét lépcsőkön a támadók szinte csak egyesével juthattak felfelé, és a faltörő kost sem használhatták hatékonyan a megerősített ajtók áttöréséhez.

Ráadásul az ajtók előtt és után is meglepetést tartogattak számukra a torony védői. A felső szinten levő nyílásokból ugyanis forró folyadékot öntöttek a hívatlan látogatókra. Azokra, akik mégis átjutottak a kapun, a túloldalon egy szinte láthatatlan csapóajtó várt, nyaktörő zuhanásra invitálva őket.

A büszke és félelmetes erődöt később többször átalakították. Ennek ellenére még napjainkban is méltó emléket állít Omán fényes múltjának, évről évre turisták tömegét vonzva magához.

Kapcsolódó extrák

Ágyú működése (18. század)

Az újkori tűzfegyverek fontos darabja volt a szárazföldön és vízen is használható ágyú.

Arab harcos (6. század)

A középkori arab harcosok legfontosabb fegyvere az íj, a lándzsa és a kard volt.

Arab kalifa (7. század)

A Mohamed próféta utódainak tekintett kalifák az iszlám vallás legfontosabb egyházi vezetői voltak.

Beduin tábor

A „sivataglakó” törzsek félnomád életmódja kiválóan igazodott az éghajlati és környezeti adottságokhoz.

Dromedár

A dromedár, más néven egypúpú teve a sivatagos területek lakóinak megbecsült, nélkülözhetetlen állata.

Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".

Jameh mecset (Iszfahán, 15. század)

A mecsetet építészeti megoldásai és díszítése az iszlám művészet remekművei közé emeli.

Kába (Mekka)

A mekkai nagymecsetben található Kába-szentély az iszlám vallás legfontosabb szent helye.

Középkori arab vízpumpa (al-Dzsazari, 13. század)

Al-Dzsazari zseniális vízpumpája nagyszerű példa a középkori arab tudósok kreativitására.

Dzsámi és minaret (17. század)

A török kor jellegzetes magyarországi építményei közé tartozik a pécsi dzsámi és az egri minaret is.

Középkori arab „torpedó” (Hasszán al-Rammáh, 13. század)

A középkori arab feltaláló, Hasszán Al-Rammáh tervezte meg a történelem első torpedóját.

Szír vízikerekek (Hama, 13. század)

A középkori arab vízikerekek segítségével a folyóvizet távoli területekre is el lehetett juttatni.

Tradicionális arab vitorlás (sambuk)

A legnagyobb arab vitorlás, a főleg kereskedelmi célokra használt sambuk a Perzsa-öböl vizeire jellemző.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Kosárba helyezve!