Nílus menti földművelés az ókorban

Nílus menti földművelés az ókorban

Joggal nevezték az ókori Egyiptomot a „Nílus ajándékának”, hiszen a folyó jelentette a megélhetés alapját.

Történelem

Címkék

Nílus, mezőgazdaság, a Nílus ajándéka, intenzív földművelés, öntözéses földművelés, öntözőrendszer, vízátemelő, saduf, ókor, termény, életmód, Afrika, Egyiptom, áradás, csatorna, összefogás, időszámítás, közösségek

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik ókori államot nevezhetjük\n„a Nílus ajándékának”?
  • Milyen hosszú a Nílus?
  • Mi volt az ókori Egyiptomban a Nílus neve?
  • Milyen eredetű szó a Nílus?
  • Mit jelent a Nílus (Neilosz) kifejezés?
  • Hova ömlik a Nílus?
  • Milyen torkolata van a Nílusnak?
  • Melyik állatfajból nincs „nílusi”?
  • Hogyan nevezték Egyiptomot ókori lakói?
  • Mit jelent a Kemet kifejezés?
  • Ki nevezte Egyiptomot a folyam\n(a Nílus) ajándékának?
  • Hogyan nevezik a vízátemelő szerkezetet?
  • Miért volt fontos a Nílus áradása\naz ókori egyiptomiaknak?
  • Az év melyik hónapjában áradt ki\na Nílus?
  • Milyen „ajándékot” adott a Nílus\naz ókori egyiptomiaknak áradásakor?
  • Igaz-e az állítás?\nFejlett öntözőrendszerük segítségével rendkívül termékennyé tették a Nílus partját az ókori egyiptomiak.
  • Mit NEM alakítottak ki az ókori Egyiptom lakói?
  • Mire volt szükség az öntözéses földművelés megvalósításához?
  • Milyen szélességben pakolt iszapot\na folyó a partjaira?
  • Mi jelzi az áradás napjának kiemelt szerepét az ókori egyiptomiak életében?
  • Kiknek a feladata volt a naptárak készítése az ókori Egyiptomban?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ókori egyiptomiak holdnaptárat használtak a mezőgazdasági tevékenységek szervezéséhez.
  • Hány évszakból állt az ókori egyiptomi naptár?
  • Milyen évszak NEM volt az ókori egyiptomi naptárakban?
  • Mi vetett véget a Nílus évenkénti áradásának?
  • Milyen növényt NEM termesztettek az ókori Egyiptomban?
  • Mivel törték fel a földet vetéskor\naz ókori egyiptomiak?
  • Hogyan juttatták a vetőmagot\na talajba az ókori egyiptomiak?

Jelenetek

Nílus-völgy

  • Nílus
  • ártér
  • csatorna
  • művelt terület
  • település

Áradás előtt

  • Nílus
  • ártér
  • csatorna
  • művelt terület
  • település

Áradás

  • Nílus
  • ártér
  • csatorna
  • művelt terület
  • település

Apadás

  • Nílus
  • ártér
  • csatorna
  • művelt terület
  • település
  • lerakódott iszapréteg

Földművelés

  • Nílus
  • ártér
  • csatorna
  • művelt terület
  • település

Öntözőrendszer

  • öntözőcsatorna
  • vízkiemelő (shaduf)

Animáció

Narráció

Az afrikai Nílus a világ egyik leghosszabb és leghíresebb folyója, mely már az őskorban is fontos szerepet töltött be az egyiptomi kultúrában.
Az ókorban Hápi volt a neve, melyet a termékenység és a megújhodás istene után kapott. A későbbi Nílus kifejezés a folyóvölgy jelentésű görög Neilosz szóból származik.
Szokás az ókori Egyiptomot a Nílus ajándékának nevezni. A kifejezés teljesen helytálló, hiszen a folyónak köszönhették az emberek a megélhetésüket. Minden évben, július 19. napja környékén a Nílus kiáradt, és 5-10 km szélességben termékeny fekete iszapot rakott a földekre. Az esemény fontosságát jelzi, hogy az áradás napja volt az egyiptomiak naptárában az év első napja.
Saját országukat Kemetnek, vagyis Feketének, Fekete földnek nevezték. Az áradáskor a folyó vizét csatornákkal és gátakkal igyekeztek a földeken tartani, hogy az iszap leülepedése a folyó visszahúzódása után is minél teljesebb legyen.
Fejlett öntözőrendszerük segítségével a Nílus menti területeket rendkívül termékennyé tudták tenni. Földjeiket árkok segítségével részekre osztották. A csatornák vizét vízátemelő szerkezetekkel juttatták a földekre. A csatornák és gátak kiépítése, az öntözőrendszerek felállítása és működtetése összefogást és nagyfokú szervezettséget igényelt a települések közösségeitől, így fontos szerepet játszott az ókori egyiptomi állam létrejöttében is.

Kapcsolódó extrák

Egyiptomi fáraó és felesége (Kr. e. 2. évezred)

Az istenként tisztelt egyiptomi fáraók élet és halál urai voltak az ókorban.

Oázis

Az oázisok sivatagok, félsivatagok vízzel ellátott területein alakulnak ki.

Ókori egyiptomi lakóház

Az átlagos ókori egyiptomi lakóépület szabályosan elrendezett jellegzetes helyiségek együttese volt.

Ókori egyiptomiak (ruhaviseletek)

Az ókori egyiptomi nők és férfiak jellegzetes ruhadarabokat és ékszereket viseltek.

Az arkhimédészi csavar (Kr. e. 3. század)

Arkhimédész találmánya a földek öntözésére használható vízátemelő szerkezet volt.

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Kádesi csata (Kr. e. 1285)

Az ókori Kelet egyik legnagyobb (egyiptomiak és hettiták által vívott) csatája „döntetlennel” végződött.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Mezopotámiai találmányok (Kr. e. 3. évezred)

Az egyszerűségükben is nagyszerű ókori mezopotámiai találmányokat ma is használjuk.

Ókori egyiptomi istenek

Az ókori egyiptomiak emberek felett álló szellemvilága rengeteg különleges lényből tevődött össze.

Rosette-i kő

A rosette-i kő segítségével sikerült megfejteni a hieroglifák titkát.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Ókori egyiptomi vitorlás

Az ókori egyiptomiak folyami és tengeri hajói evezőkkel felszerelt, egy árboccal rendelkező vitorlások voltak.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Földművelési technikák

A földművelési technikák a középkorban és az újkorban (is) az emberi civilizációval együtt fejlődtek.

Szír vízikerekek (Hama, 13. század)

A középkori arab vízikerekek segítségével a folyóvizet távoli területekre is el lehetett juttatni.

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

Kosárba helyezve!