Napóleoni háborúk

Napóleoni háborúk

Az önmagát megkoronázó francia császár, I. Napóleon volt a történelem egyik legzseniálisabb hadvezére.

Történelem

Címkék

Napóleon, Napóleoni háborúk, háború, Bonaparte, hadtörténet, csata, Franciaország, hadjárat, császár, hadvezér, hódítás, újkor, Európa, birodalom, stratégia, atlasz, Országok

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mi volt Napóleon koronázási szertartásának legfurcsább mozdulata?
  • Mi volt a Napóleon által bevezetett törvénykönyv neve?
  • Melyik volt a legkorábbi csata?
  • Melyik évben lett Napóleon Franciaország császára?
  • Hová száműzték Napóleont 1813-as vereségét követően?
  • Hová száműzték Napóleont 1815-ben?
  • Melyik ország ellen NEM vezetett hadjáratot Napóleon?
  • Hol aratta Napóleon az első jelentősebb katonai sikereit?
  • Melyik csatában vesztette életét a legendás Nelson admirális?
  • Hol halt meg I. Napóleon?
  • Melyik szigeten született Bonaparte Napóleon?
  • Mikor halt meg I. Napóleon?
  • Milyen nemzetiségű volt Bonaparte Napóleon?
  • Melyik NEM volt oka Napóleon oroszországi kudarcának?
  • Melyik hadvezér volt I. Napóleon egyik ellenfele?
  • Melyik hadvezér NEM volt I. Napóleon ellenfele?
  • Mi volt 1805 és 1815 között Napóleon legendás hadseregének elnevezése?
  • Mikor született Bonaparte Napóleon?
  • Melyik időszakban uralkodott francia császárként Napóleon?
  • Melyik ország nem volt francia függésben I. Napóleon uralkodása alatt?
  • Melyik ország volt függésben I. Napóleon uralkodása alatt?
  • Milyen tisztséget NEM töltött be Bonaparte Napóleon?
  • Melyik NEM Bonaparte Napóleon ragadványneve?
  • Melyik Bonaparte Napóleon ragadványneve?
  • Melyik csata kapta a „népek csatája” nevet?
  • Melyik csata kapta a „három császár csatája” nevet?
  • Melyik csatában szenvedett vereséget Napóleon?
  • Melyik csatában szenvedett vereséget Napóleon?
  • Melyik csatában aratott győzelmet Napóleon?
  • Melyik csatában aratott győzelmet Napóleon?
  • Melyik csata zajlott a legkorábban?
  • Melyik csata zajlott a legkésőbb?

Jelenetek

Európa országai

Bonaparte Napóleon a világtörténelem egyik legzseniálisabb hadvezére volt. Tábornoki és császári minőségében teljesen átrajzolta Európa térképét.
1804-es császárrá koronázását követően sikeres hódításaival tovább növelte Franciaország területét. A ténylegesen a Francia Császársághoz tartozó területeken kívül a formálisan független, de a gyakorlatban alárendelt államok is az irányítása alá tartoztak. A csatlós országok élére hű marsalljait, valamint rokonait állította. (Például a Holland Királyság élére Napóleon fivére, Louis került.)
Így jött létre az ún. Első Francia Birodalom (Empire Français). A „Nagy Birodalom” területe kb. 2,1 millió km² (1813-as adat), lakosainak száma pedig kb. 44 millió fő volt (1812-es adat).
Császára hódításairól Talleyrand, Napóleon korábbi külügyminisztere ezt mondta I. Sándor orosz cárnak 1808-ban: „A Rajna, az Alpok, a Pireneusok: ezek Franciaország hódításai – ami ezeken kívül esik, az a császár hódítása, amelyre Franciaországnak nincs szüksége.”

Hadjáratok

A „napóleoni háborúk" összefoglaló névvel azt a konfliktussorozatot illetjük, mely 1799 és 1815 (vagyis Bonaparte Napóleon hatalomra kerülése és végső bukása) között zajlott. Más megközelítések a kezdőpontot 1803-ra (a brit–francia háború kezdete) vagy 1804-re (Napóleon császárrá koronázta magát) teszik.
A konfliktussorozatot a „19. század világháborújának” is nevezik, hiszen bár az összecsapások többsége Európában zajlott, a konfliktusok érintették Észak-Afrikát, Ázsia bizonyos részeit és az Atlanti-óceánt is.
A harcok résztvevői az egyik oldalon Franciaország és aktuális szövetségesei, a másikon pedig az európai országok időről időre átformálódó koalíciói voltak. Ez utóbbiak alapján szokás részekre osztani a konfliktussorozatot, kiterjesztve azt az 1799-et megelőző évekre is.

Az első koalíció háborúja (1792 – 1797, vagy 1793 – 1797)
A második koalíció háborúja (1798 – 1802, vagy 1800 – 1804)
A harmadik koalíció háborúja (1803 – 1805, vagy 1805)
A negyedik koalíció háborúja (1806 – 1807)
Az ötödik koalíció háborúja (1809)
A hatodik koalíció háborúja (1813 – 1814)
A hetedik koalíció háborúja (1815)

A konfliktussorozat lezárulta nem csupán a császár bukását és a Szent Szövetség létrejöttét jelentette. A napóleoni háborúk rendkívül nagy hatást gyakoroltak Európa és a világ történelmére.
Olyan folyamatokat indítottak el, melyek rányomták a bélyegüket az 1815 utáni évtizedekre is.

Napóleoni háborúk

I. Napóleon hadserege 1805-től a császár bukásáig (1815) viselte a Grande Armée (Nagy Hadsereg) nevet. Színeit a francia trikolór színei adták (kék, fehér, piros). Mottójában az érték és a fegyelem szavak szerepeltek („Valeur et Discipline”).
Létszáma 1812-ben, az Oroszország elleni hadjárat megindulását megelőzően érte el a tetőpontját. Ekkor kb. 680 ezer katona tartozott a hadsereghez (közülük kb. 550 ezer volt francia). A hadseregben számos nemzet fiai teljesítettek szolgálatot, rendkívül sokszínű volt.
Kezdetben a Grande Armée a zseniális stratéga, valamint képzett tábornokai irányításával sikert sikerre halmozott, egyfajta legyőzhetetlenségi mítoszt alakítva ki maga körül.
A francia hadsereget a klasszikus felosztást követve gyalogságra, lovasságra és tüzérségre tagolhatjuk. (Napóleon számos csatáját a nehézlovasság döntötte el, de a tüzérségnek is kiemelt szerep jutott.) Különleges helyet foglalt el a hadseregben a Birodalmi Gárda (Garde Impériale) és az idegen csapatok is. Természetesen mérnökök, logisztikusok, kommunikációs és egészségügyi személyzet is támogatta a hadsereget.

Bonaparte Napóleon

Bonaparte Napóleon 1769-ben született a korzikai Ajaccio városában.
Még 10 éves sem volt, amikor Franciaországba került. Öt évig egy katonai nevelőintézetben tanult (kitűnő eredménnyel). 1784-ben egy párizsi katonai iskolába került, ahol a következő évben tette le a tiszti vizsgát.
A fiatal hadnagy 1786-ban lépett szolgálatba. A forradalom kitöréséig helyőrségekben szolgált, közben pedig állandóan képezte magát.
Folyamatosan haladt felfelé a katonai ranglétrán. Első jelentős sikerét (már századosként) 1793-ban aratta, Toulon felszabadításával. Ekkor dandártábornokká léptették elő.
Az egyre nagyobb befolyásra szert tevő Napóleon, a „forradalom tábornoka” 1796-ban feleségül vette Joséphine de Beauharnais-t. Pár nappal később kinevezték az „Itáliai Hadsereg” élére. A katonái által „kis káplárként” is emlegetett Napóleon elindult a történelmi halhatatlanság felé. Sikert sikerre halmozott a hadszíntereken, népszerűsége az eget verdeste.
Az 1799-es államcsíny után ő lett az Első Konzul. Ezt követően gyakorlatilag katonai diktatúrát alakított ki Franciaországban, 1802-től örökös konzuli címet birtokolva. 1804-ben kikiáltották a császárságot, Napóleon pedig – VII. Piusz pápa jelenlétében – saját magát koronázta meg Franciaország császárává.
Tovább folytatta a hódításokat. 1810-ben ért hatalma csúcsára. A dinasztiaalapítás vágyától hajtva elvált Joséphine-től és feleségül vette I. Ferenc osztrák császár lányát, Mária Lujzát.
Az 1812-es oroszországi hadjárat kudarca ejtette az első komolyabb csorbát I. Napóleon nimbuszán, szétoszlatva a hadserege körül korábban kialakuló legyőzhetetlenségi mítoszt is.
A súlyos vereséget hozó „népek csatája” után Elbára száműzték. Nem egészen egy év után azonban visszatért Franciaországba, mert nem tudott belenyugodni hatalma elvesztésébe.
Azonban a „száz nap” újabb súlyos katonai kudarccal végződött Waterloonál. Ekkor már megfosztották császári címétől is és újra száműzték. A célállomás ezúttal az Atlanti-óceán közepén található kis sziget, Szent Ilona volt.
Innen már nem volt az „emberevő” számára visszaút. A „korzikai szörny” a szigeten halt meg 1821-ben. Halálának oka még ma is vita tárgyát képezi.

Animáció

Kontinentális zárlat

Napóleon egyik legnagyobb riválisa, a katonai úton szinte „elérhetetlen” Nagy-Britannia térdre kényszerítése céljából hirdette ki a kontinentális zárlatot 1806. november 21-én.
A Berlinben kiadott dekrétum Nagy-Britannia gazdasági ellehetetlenítésének szellemében fogant. Egyúttal válasz volt a britek által az észak-franciaországi tengerpartra alkalmazott blokádra is.
Napóleon szerette volna kizárni a riválist a kontinentális kereskedelemből. A rendeletben a francia császár megtiltotta a brit, illetve a brit kikötőkből jövő semleges hajók kikötését Franciaország és szövetségeseinek (Hollandia, Spanyolország stb.) kikötőiben. Ezen kívül szabad zsákmánynak nyilvánított minden, a kontinensen lefoglalt brit eredetű árut.
A blokádhoz kényszerűségből Poroszország, Dánia, Svédország és Oroszország is csatlakozott. Azonban a zárlat nem csak Nagy-Britannia, hanem az európai országok gazdaságára is kedvezőtlenül hatott. (Nagy-Britannia kevésbé sínylette meg a blokádot, mint az európai országok.)
Ráadásul az 1810-es évek elején kialakuló gazdasági válság hatására a császár tovább szigorította a zárlatot. Így tovább nőttek a feszültségek.
Először Oroszország sértette meg a rendelkezést, indokot szolgáltatva a francia támadáshoz. Napóleon hatalmának hanyatlásával párhuzamosan (zömében 1814-ben) egyre-másra oldották fel az érintett országok a kereskedelmi blokádot.
Az éveken keresztül fennálló zárlatnak voltak pozitív következményei is. Az egyik legfontosabb az volt, hogy a gyarmati áruktól eleső európai gazdaságok rákényszerültek bizonyos új iparágak kifejlesztésére.

Narráció

Bonaparte Napóleon a világtörténelem egyik legzseniálisabb hadvezére volt. Tábornoki és császári minőségében teljesen átrajzolta Európa térképét. 1804-es császárrá koronázását követően sikeres hódításaival tovább növelte Franciaország területét. A ténylegesen a Francia Császársághoz tartozó területeken kívül a formálisan független, de a gyakorlatban alárendelt államok is az irányítása alá tartoztak.
A „napóleoni háborúk” összefoglaló névvel azt a konfliktussorozatot illetjük, mely 1799 és 1815 (vagyis Bonaparte Napóleon hatalomra kerülése és végső bukása) között zajlott.
A konfliktussorozatot a 19. század „világháborújának” is nevezik, hiszen bár az összecsapások többsége Európában zajlott, a konfliktusok érintették Észak-Afrikát, Ázsia bizonyos részeit és az Atlanti-óceánt is.
A harcok résztvevői az egyik oldalon Franciaország és aktuális szövetségesei, a másikon pedig az európai országok időről időre átformálódó koalíciói voltak.
Kezdetben a francia hadsereg sikert sikerre halmozott, egyfajta legyőzhetetlenségi mítoszt alakítva ki saját maga, valamint a császár személye körül. Napóleon 1810-ben ért hatalma csúcsára. Az 1812-es oroszországi hadjárat kudarca ejtette az első komolyabb csorbát I. Napóleon nimbuszán, szétoszlatva a hadserege körül korábban kialakuló legyőzhetetlenségi mítoszt is.
A súlyos vereséget hozó „népek csatája” után Elbára száműzték. Nem egészen egy év után azonban visszatért Franciaországba, mert nem tudott belenyugodni hatalma elvesztésébe. Azonban a „száz nap” újabb súlyos katonai kudarccal végződött Waterloonál. A döntő francia vereség egyet jelentett Napóleon végső bukásával. Megfosztották császári címétől és a brit fennhatóság alatt álló távoli Szent Ilona szigetre száműzték.
A konfliktussorozat lezárulta nem csupán a császár bukását és a Szent Szövetség létrejöttét jelentette. A napóleoni háborúk rendkívül nagy hatást gyakoroltak Európa és a világ történelmére is.

Kapcsolódó extrák

Napóleon katonája (19. század)

A kortársak „legyőzhetetlennek” tartották I. Napóleon hadseregét, a Grande Armée-t.

Trafalgari csata (1805)

A napóleoni háborúk alatt vívott csatában a Nelson admirális által vezetett angol flotta legyőzte a francia–spanyol flottát.

Diadalív (Párizs, 1836)

Az Arc de Triomphe építése csak Bonaparte Napóleon bukása után, 1836-ban fejeződött be.

Miri várkastély (17. század)

A fehéroroszországi Mir városában található várkastély gótikus-reneszánsz stílusban épült.

Történelmi topográfia (csaták – egyetemes történelem)

A vaktérképes feladat az egyetemes történelem legfontosabb csatáinak gyűjteménye.

Ágyú működése (18. század)

Az újkori tűzfegyverek fontos darabja volt a szárazföldön és vízen is használható ágyú.

Angol hadihajó (18. század)

Az angolok élen jártak a vitorlás hadihajók építésében a 17-19. században.

Bastille (Párizs, 18. század)

A párizsi erődbörtön az 1789-es forradalom eseményei miatt vált legendává.

Guillotine

A korábbiaknál „emberségesebb” kivégzőeszköz, a nyaktiló feltalálójáról, egy francia orvosról kapta a nevét.

Hajóágyú (17. század)

Szárazföldi térhódításukat követően az ágyúk megjelentek a tengeri hadviselésben is.

Panthéon (Párizs, 18. század)

Az 1790-re elkészült legnagyobb és legfontosabb francia klasszicista épület a haza nagyjainak végső nyughelyévé vált.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Makedónia (Makedón Birodalom)

A legendás uralkodó és hadvezér, Nagy Sándor hatalmas birodalmat hozott létre.

Kosárba helyezve!