Metán (CH₄)

Metán (CH₄)

A normális szénláncú alkánok homológsorának első tagja.

Kémia

Címkék

metán, telített szénhidrogén, alkán, paraffin, homológ sor, kőolaj, földgáz, sújtólég, tetraéder, apoláris, hőbontás, szubsztitúció, szerves kémia, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

Metán (CH₄)

metan

Adatok

Moláris tömeg: 16,043 g/mol

Olvadáspont: –182,47 °C

Forráspont: –161,45 °C

Sűrűség: 0,0007 g/cm³

Relatív gőzsűrűség (levegő = 1): 0,6

Égéshő: 890,9 kJ/mol

Molekulaalak: tetraéder

Kötésszög: 109,5°

Tulajdonságok

A metán színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb sűrűségű, vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódó gáz. Levegőn vízzé és szén-dioxiddá ég el.
A szén-hidrogén-kötés gyengén poláris, a molekula egésze azonban a szimmetriának köszönhetően apoláris. A metán klórozása során klórmetán, diklórmetán, triklórmetán és szén-tetraklorid keletkezik. A reakció típusa szubsztitúció.
A metán levegővel robbanásveszélyes elegyet képez, ez a sújtólég, ami bányákban súlyos baleseteket okozhat.
500 °C körüli hőmérsékleten levegőtől elzártan a metán bomlani kezd. Vízzel reagálva szintézisgáz keletkezik, ami szén-monoxid és hidrogén elegye.

Előfordulás, előállítás

A metán földgázban, mocsárgázban, biogázban, oldott állapotban kőolajban fordul elő. Cellulóz bakteriális bomlása során keletkezik.
Laboratóriumban nátrium-acetát és nátrium-hidroxid finoman porított keverékének hevítésével állítható elő.

Felhasználás

Iparilag fontos alapanyag. Számos vegyület, például halogénezett szénhidrogének, acetilén, hidrogén-cianid állítható elő belőle.
Túlnyomórészt fűtő- és tüzelőanyagként, hajtóanyagként hasznosítják.

Térkitöltés

Metán (CH₄)

metan

Adatok

Moláris tömeg: 16,043 g/mol

Olvadáspont: –182,47 °C

Forráspont: –161,45 °C

Sűrűség: 0,0007 g/cm³

Relatív gőzsűrűség (levegő = 1): 0,6

Égéshő: 890,9 kJ/mol

Molekulaalak: tetraéder

Kötésszög: 109,5°

Tulajdonságok

A metán színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb sűrűségű, vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódó gáz. Levegőn vízzé és szén-dioxiddá ég el.
A szén-hidrogén-kötés gyengén poláris, a molekula egésze azonban a szimmetriának köszönhetően apoláris. A metán klórozása során klórmetán, diklórmetán, triklórmetán és szén-tetraklorid keletkezik. A reakció típusa szubsztitúció.
A metán levegővel robbanásveszélyes elegyet képez, ez a sújtólég, ami bányákban súlyos baleseteket okozhat.
500 °C körüli hőmérsékleten levegőtől elzártan a metán bomlani kezd. Vízzel reagálva szintézisgáz keletkezik, ami szén-monoxid és hidrogén elegye.

Előfordulás, előállítás

A metán földgázban, mocsárgázban, biogázban, oldott állapotban kőolajban fordul elő. Cellulóz bakteriális bomlása során keletkezik.
Laboratóriumban nátrium-acetát és nátrium-hidroxid finoman porított keverékének hevítésével állítható elő.

Felhasználás

Iparilag fontos alapanyag. Számos vegyület, például halogénezett szénhidrogének, acetilén, hidrogén-cianid állítható elő belőle.
Túlnyomórészt fűtő- és tüzelőanyagként, hajtóanyagként hasznosítják.

Kapcsolódó extrák

2-metilbután (C₅H₁₂)

A pentán egyik izomerje, melyet oldószerként is alkalmaznak.

Aszparaginsav

A húsz fehérjealkotó aminosav egyike.

Tirozin

A húszféle fehérjealkotó aminosav egyike. Oldallánca gyűrűs.

Béta-D-glükóz (C₆H₁₂O₆)

A glükózok, ezen belül a D-glükózok egyik térizomerje.

Fehling próba

Fehling-I- és -II-oldatok elegyéhez formaldehidet téve, melegítés hatására elemi réz válhat ki.

Glikol (etán-1,2-diol) (C₂H₆O₂)

A legkisebb molekulájú kétértékű alkohol.

Fekete kígyó erdő

A mindennapokban a nátrium-hidrogén-karbonát bomlékony tulajdonságát a konyhában is...

Trimetil-amin N(CH₃)₃

A romlott élelmiszerek szagát adó harmadrendű amin.

Kosárba helyezve!