Messerschmitt Bf 109 G (Németország, 1941)

Messerschmitt Bf 109 G (Németország, 1941)

Legendás vadászrepülő, melyet a német légierő használt a II. világháború során.

Történelem

Címkék

Messerschmitt, vadászgép, repülőgép, Luftwaffe, haditechnika, hadigép, légi csata, légierő, háború, világháború, fegyver, szárny, pilóta, Wehrmacht, történelem, német, modern kor

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Gustav

Felülnézet

Pilótafülke

Felépítés

  • pilótafülke
  • behúzható futómű
  • alsószárnyas felépítés
  • motor
  • géppuska
  • gépágyú
  • sárkányszerkezet (törzs)
  • oldalkormány
  • légcsavar
  • függőleges vezérsík
  • vízszintes vezérsík
  • felségjelzés
  • rádióantenna

Lövés

Animáció

  • pilótafülke
  • behúzható futómű
  • alsószárnyas felépítés
  • motor
  • géppuska
  • gépágyú
  • sárkányszerkezet (törzs)
  • oldalkormány
  • légcsavar
  • függőleges vezérsík
  • vízszintes vezérsík
  • felségjelzés
  • rádióantenna

Narráció

A Willy Messerschmitt által tervezett Bf 109 volt a legnagyobb darabszámban gyártott német vadászgép. 30 ezernél is több példány készült belőle.
Első felszállása 1935-ben zajlott. 1937-ben állította szolgálatba a Luftwaffe.
A II. világháborúban bevetett repülő igazán modernnek számított a maga idejében. Úttörő megoldásaival a légi hadviselés történetének egyik legsikeresebb vadászgépévé vált.

A fémből készült, alsószárnyas elrendezésű sárkányszerkezet zárt pilótafülkével és behúzható futóművel rendelkezett.
Hossza 9, szárnyfesztávolsága 10 méter volt. A 3400 kg-os maximális felszállótömeget a Daimler-Benz gyár 1800 lóerős hajtóműve emelte a magasba. A gép legnagyobb sebessége 640 km/h, hatótávolsága 850 km, maximális repülési magassága pedig 11 ezer méter felett volt.
A kis vadászgép félelmetes beépített fegyverzettel rendelkezett. Az 1 darab gépágyún, a 2 darab, a légcsavarkörön át tüzelő géppuskán kívül még 1 rakéta és 250 kg tömegű bomba szállítására is alkalmas volt.

Repülési jellemzőinek, arzenáljának és a képzett német pilótáknak is köszönhetően a Bf 109 több győzelmet aratott a II. világháborúban, mint bármely más vadászgép a történelem során.
A repülő nem csupán vadászgépként állt helyt, hiszen felderítésre és kísérőként is használták. Alkalmas volt a földi célpontok elleni támadásra is.
Evolúciója során számos változata készült, melyek többségét egy név kezdőbetűje alapján azonosították.
Az animáción látható változat a „G” (Gustav) típusba tartozik. Az összes legyártott Bf 109-es 70%-át a nagy magasságban is kiválóan teljesítő Gustavok adták.

Kapcsolódó extrák

A6M Zero (Japán, 1940)

A szövetséges pilóták által Zeronak nevezett japán repülőgép a II. világháború egyik legendás szereplője volt.

Supermarine Spitfire (Nagy-Britannia, 1938)

A „méregzsák” a II. világháború legendás brit együléses vadászrepülőgépe volt.

Vought F4U Corsair (USA, 1944)

A Corsair haditengerészeti csillagmotoros vadászrepülőgép a II. világháború egyik jelentős amerikai szereplője volt.

Junkers G 24 W hidroplán

A hidroplán olyan repülőgép, mely képes vízfelületre leszállni, azon haladni és arról felemelkedni.

Junkers JU 52 (1932)

A német Junkers cég Ju 52 modellje a II. világháború előtti időszak legelterjedtebb Európában gyártott szállítógépe volt.

38 M Toldi könnyű harckocsi

E könnyű harckocsit a Magyar Királyi Honvédség használta a II. világháború során.

A pilóta kényszerleszállása (A kis herceg)

Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényének kerettörténetében szerepel a pilóta kényszerleszállása.

Atombomba (1945)

A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.

Auschwitz I. munkatábor

A koncentrációs tábor egy hatalmas komplexum adminisztratív központja volt.

B–17 „Flying Fortress” (USA, 1938)

A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.

B-24 Liberator

A legnagyobb példányszámban készült amerikai nehézbombázó a II. világháború minden frontján harcolt.

Chengdu J-20 Mighty Dragon (Kína, 2017)

Az „Erős Sárkány” a kínai légierő kötelékébe tartozó ötödik generációs, lopakodó harci repülőgép.

Csillagmotor

A csillagmotort elsősorban repülőgépekben, helikopterekben használják.

F–16 Fighting Falcon (USA, 1978)

A „Harci Sólyom” a vadászbombázók kategóriájának legsikeresebb repülőgépe.

Fokker Dreidecker I (1917)

Az erősen közepes gépnek számító német háromfedelű volt az első világháború talán legismertebb repülőgépe.

Harckocsik (II. világháború)

A második nagy világégés szárazföldi ütközeteinek főszereplői a harckocsik voltak.

Hogyan működik a szonár?

A kibocsátott hangimpulzusok visszaverődéseinek segítségével alkot képet.

Lőfegyverek

A 19–20. században az egymással versengő nagyhatalmak sok energiát fordítottak a hatékony lőfegyverek kifejlesztésére.

Német katona (II. világháború)

A Wehrmacht katonái igen képzettek és jól felszereltek voltak a II. világháború kezdetén.

USS Missouri (USA, 1944)

A II. világháború idején hadrendbe állított Iowa-osztályú amerikai csatahajó még az Öbölháborúban is szolgált.

V–2 ballisztikus rakéta (1944)

A II. világháború alatt kifejlesztett, folyékony hajtóanyagú német rakéta volt az első, amely kilépett a világűrbe.

Villámháborús stratégia (1939–1940)

E hatékony stratégia a különböző fegyvernemek gyors és összehangolt támadásán alapult.

V–1 ballisztikus rakéta

A V–1 egy pilóta nélküli repülőeszköz volt, melyet a németek fejlesztettek ki és vetettek be a II. világháború során.

Kosárba helyezve!