Mars-kutatás

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Földrajz

Címkék

Mars, űrszonda, Mariner, Viking, Mars Pathfinder, , Spirit, Opportunity, Curiosity, életnyomok, leszállóegység, bolygó, űrverseny, NASA, színképelemzés, csillagászat, űrkutatás, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Mariner–9

  • napelemtáblák
  • üzemanyagtartályok
  • manőverező hajtómű
  • antenna
  • infravörös sugárzásmérő
  • kamera
  • ultraibolya spektrométer
  • infravörös spektrométer

A Hold után a Marshoz küldték a legtöbb űrszondát. A 60-as évektől a szovjet és amerikai űrhivatal versengett a bolygóért. A kutatások célja, hogy kiderítsék, van-e élet a Marson.

Az első szonda a szovjet Marsz–1 volt, de meghibásodott. Az első fényképeket (21 db fekete-fehér kép) a Mariner–4 szonda készítette.

A Mariner sorozat 9-ik szondája pályára állt a bolygó körül, és így lett a Mars első műholdja. Számos feltűnő felszíni alakzatot fedezett fel, pl. az Olympus Mons vulkánt, mely a naprendszer legnagyobbja, 25 km magas.

Viking leszállóegységek

  • szeizmométer
  • antennák
  • üzemanyagtartály
  • gázkromatográffal egybeépített tömegspektrométer
  • meteorológiai állomás
  • panorámakamera (2 db)
  • talajmintavevő kar
  • hajtómű

A szovjet Marsz–2 és Marsz–3 leszállóegységei sikertelen leszállást hajtottak végre a 70-es évek elején. A Marsz5 pályára állt a bolygó körül, és sikeres méréseket végzett. A 6-os és 7-es Marsz szonda sem járt sikerrel.

A NASA-nak sikerült az, ami a szovjeteknek nem, 1976-ban a Viking szondák leszálltak a Marsra, és évekig vizsgálták a légkört és a felszínt. Élet nyomai után is kutattak, de a kísérletek nem voltak egyértelműek. A marsi környezetet is vizsgálták a szondák műszerei, hőmérsékletet, szélirányt és szélerősséget, légnyomást. A déli és északi félteke között jelentős eltérések mutatkoztak az időjárásban.

Marsjárók

  • sziklafúró
  • röntgenspektrométer
  • Mössbauer-spektrométer
  • navigáló kamerák
  • panorámakamerák
  • UHF antenna
  • körsugárzó antenna
  • napelemek
  • iránysugárzó antenna

1997-ben leszállt az első marsautót szállító Mars Pathfinder űrszonda. A járművet pár száz méteres útra tervezték. Három hónapig működött.

2004-ben ikerszondákat küldtek a Marsra. A Spirit és az Opportunity marsjáró autók bizonyítékot kerestek múltbéli marsi víz létezésére. Élettartamukat 90 napra tervezték. A Spirit 7 év alatt 7 kilométert tett meg, 124 ezer képet küldött, és 93 közetmintát vizsgált, majd egy homokdűnében ragadt. Az Opportunity még a mai napig is aktív.

Mars

Animáció

A Curiosity felépítése

  • chem-cam - Kémiai kamera. Egy infravörös lézerrel meglövi a vizsgálandó kőzetet. A lézerimpulzus hatására kis mennyiségű anyag párolog el, amelynek összetételét a kamera színképelemzéssel vizsgálja meg.
  • robotkar - Rajta a kőzetek vizsgálatát szolgáló eszközöket (nagy felbontású kamera, színképelemző kamera, kőzetfúró) találunk. A kőzetmintát a jármű belsejében található műszerekbe juttatva további elemzések végezhetők.
  • antenna - A marsjáróval történő kommunikációt (irányítás, adatküldés) szolgálja.
  • árboc - Rajta kamerák és időjáráselemző műszerek helyezked nek el.
  • főkamerák
  • időjáráselemző műszerek

A Curiosity fő feladatai a víz és az élet esetleges nyomainak fellelése a Marson, és az emberiség Mars-repülésének előkészítése.

A Curiosity marsjárót a NASA 2011. november 11-én bocsátotta útjára. A landolás 2012. augusztus 6-án sikeresen lezajlott, és a Curiosity elérte a Mars felszínét a 150 km átmérőjű Gale-kráterben.

A landolás teljesen automatizált, rendkívül komplex és kockázatos műveletét a „rettegés 7 percének” is nevezték. Miután a leszállóegység belépett a Mars légkörébe, fékeződni kezdett. Ezután 10 km magasságban kinyílt a szuperszonikus ejtőernyő, és 7 km magasságban levált a hőpajzs. A kellő fékeződés után a védőburkolat is levált, és az égi daru saját hajtóművei segítségével lassan tovább ereszkedett, majd 20 méteres magasságból a felszínre eresztette a Curosity-t.

A Curiosity csúcstechnológiás műszerei segítségével elemzi a kőzeteket. Egyik műszere a chemcam, azaz kémiai kamera, amely egy infravörös lézerrel meglövi a vizsgálandó kőzetet. A lézerimpulzus hatására kis mennyiségű anyag párolog el, amelynek összetételét a kamera színképelemzéssel vizsgálja meg.

2012. szeptemberében a Curiosity egy ősi folyó medrét találta meg, ami bizonyítja, hogy a Marson korábban jelen volt folyékony víz, ami az élet kialakulásának előfeltétele.

A leszállóegység részei

  • leszállóegység - Belsejében található az égi daru és a Curiosity marsjáró.
  • égi daru - A leszállóegység belsejében helyezkedett el a marsjáróval (roverrel) együtt. Feladata a rover felszínre juttatása volt.
  • Curiosity marsjáró - Csúcstechnológiás műszerekkel felszerelt mozgó laboratórium.

A Curiosity leszállása

Narráció

A Mars kutatása több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Felszínén folyékony víz fordulhatott elő, ami megfelelő közeg lehetett az élet kialakulására. A bolygó alkalmas lehet emberi kolóniák létesítésére is.

A Marson a víz és az élet nyomait a 70-es évektől kezdve intenzíven kutatják. Az Egyesült Államok Mariner–4 űrszondája 1965-ben elrepült a Mars mellett, és az első közeli fotókat készítette a vörös bolygóról. 1971-ben felbocsátották a Mariner–9 szondát, ami az első űrjármű volt, amelyet az ember más bolygó körüli pályára állított. 1971 novemberétől 1972 októberéig több mint 7000 fotót készített a Mars felszínéről, légköri jelenségeiről és két holdjáról. Számos felszíni alakzatot fedezett fel, pl. a 25 km magas Olympus Mons vulkánt, mely a Naprendszer legnagyobb ismert vulkánja, továbbá kiszáradt folyómedreket, kanyonokat.

A Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hidegháború idején kiélezett űrverseny bontakozott ki. Az Egyesült Államok űrhivatala, a NASA 1976-ban sikerrel juttatta a vörös bolygó felszínére a Viking–1 és Viking–2 űrszondák leszállóegységeit, míg a Szovjetunió hasonló kísérletei kudarcba fulladtak. A leszállóegységek évekig vizsgálták a légkört, az időjárást és a felszínt. Élet nyomai után is kutattak, de az eredmények nem egyértelműek, azokat ma is elemzik.

A marskutató eszközök következő generációját a marsjárművek képviselik. Az első marsautót szállító Mars Pathfinder űrszonda 1997-ben szállt le. Bár a járművet legfeljebb egy hónapos működésre tervezték, három hónapig üzemelt. 2004-ben ikerszondákat küldtek a Marsra. A Spirit és az Opportunity marsjárók élettartamát 90 napra tervezték. Ezzel szemben a Spirit 7 év alatt 7 kilométert tett meg, 124 ezer képet küldött és 93 kőzetmintát vizsgált, majd egy homokdűnében ragadt. Az Opportunity még a mai napig is aktív.

A Curiosity fő feladatai a víz és az élet esetleges nyomainak fellelése a Marson, és az emberiség Mars-repülésének előkészítése. A Curiosity marsjárót a NASA 2011. november 11-én bocsátotta útjára. A landolás 2012. augusztus 6-án sikeresen lezajlott, és a Curiosity elérte a Mars felszínét a 150 km átmérőjű Gale-kráterben.

A landolás teljesen automatizált, rendkívül komplex és kockázatos műveletét a „rettegés 7 percének” is nevezték. Miután a leszállóegység belépett a Mars légkörébe, fékeződni kezdett. Ezután 10 km magasságban kinyílt a szuperszonikus ejtőernyő, és 7 km magasságban levált a hőpajzs. A kellő fékeződés után a védőburkolat is levált, és az égi daru saját hajtóművei segítségével lassan tovább ereszkedett, majd 20 méteres magasságból a felszínre eresztette a Curosity-t. A Curiosity csúcstechnológiás műszerei segítségével elemzi a kőzeteket. Egyik műszere a chemcam, azaz kémiai kamera, amely egy infravörös lézerrel meglövi a vizsgálandó kőzetet. A lézerimpulzus hatására kis mennyiségű anyag párolog el, amelynek összetételét a kamera színképelemzéssel vizsgálja meg. 2012. szeptemberében a Curiosity egy ősi folyó medrét találta meg, ami bizonyítja, hogy a Marson korábban jelen volt folyékony víz, ami az élet kialakulásának előfeltétele.

Kapcsolódó extrák

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Kepler űrtávcső

A Kepler űrtávcső segítségével a Földünkhöz hasonló, életre alkalmas bolygókat keresünk a Naprendszerünkön kívül.

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Műholdas navigáció

A rendszert alkotó 24 műhold közül 4 szükséges a pillanatnyi helyzet meghatározásához.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A súlytalanság

Az űrhajó pályája során állandó szabadesésben van.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Kosárba helyezve!