Legendás ókori birodalmak

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Történelem

Címkék

Mezopotámia, Egyiptom, Perzsia, Babilon, Róma, Óbabiloni Birodalom, Egyiptomi Újbirodalom, Újasszír Birodalom, Óperzsa Birodalom, Makedón Birodalom, Maurja Birodalom, , ókori Róma, India, ókor, birodalom, hódítás, ország, Országok, uralkodók, kontinensek, történelem, főváros, térkép, határ, térképismeret, vaktérkép

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Ókori birodalmak

Politikai értelemben a birodalom olyan nagy kiterjedésű állam (vagy államalakulat), mely több népcsoportot és országot foglal magában. Etnikailag és kulturálisan általában igen sokszínű.

A történelem legendás birodalmai szinte kizárólag hódítással (katonai erő alkalmazásával) vagy gazdasági-politikai kényszerítéssel jöttek létre.
Közös jellemzőjük volt az is, hogy erős központi hatalom irányította őket.

Óbabiloni Birodalom (Kr. e. 18. sz.)

  • Babilon - Az Óbabiloni Birodalom fővárosa volt. A Kr. e. 19. században alapították, de őse már a Kr. e. 4. évezredben létezhetett.
  • Ur
  • Ninive
  • Tigris
  • Eufrátesz
  • Perzsa-öböl

Az Óbabiloni Birodalom Hammurapi hódításainak köszönhetően jött létre a Kr. e. 18. században.
Folyamatos terjeszkedéssel és ügyes politikával sikerült egyesítenie uralma alatt szinte egész Mezopotámiát.

A rövid életű, ám hatalmas és rendezett birodalom a különböző népek (pl. hettiták, kassziták) betörései következtében a Kr. e. 16. században megbukott.

Egyiptomi Újbirodalom (Kr. e. 15. sz.)

  • Théba - Ókori egyiptomi nevén Uaszet. A Középbirodalom és az Újbirodalom jelentős részében fővárosként funkcionált.
  • Memphisz
  • Gíza
  • Földközi-tenger
  • Vörös-tenger
  • Nílus

Az Újbirodalom kora a Kr. e. 16. században kezdődött, a hükszoszok kiűzése után.
Egyiptom ebben az időszakban vált birodalommá. Théba újra Egyiptom fővárosa lett.

A külső támadások, a gyötrő belső politikai és gazdasági problémák a Kr. e. 11. században a korábban virágzó birodalom bukásához vezettek.

Újasszír Birodalom (Kr. e. 7. sz.)

  • Babilon
  • Théba
  • Ninive - Eredeti akkád nevén Ninua. Az Újasszír Birodalom fővárosa volt Kr. e. 705 és Kr. e. 612 között.
  • Jeruzsálem
  • Türosz
  • Földközi-tenger
  • Vörös-tenger
  • Nílus
  • Tigris
  • Eufrátesz
  • Perzsa-öböl

A Kr. e. 10. században Asszíria újra felemelkedett.
A reformoknak és a hatalmas hódításoknak köszönhetően az Újasszír Birodalom a korszak és a régió legmeghatározóbb tényezőjévé vált.

A belső és külső okok miatt meggyengült birodalom bukását végül az Újbabiloni Birodalom és a médek fellépése hozta el a Kr. e. 7. század végén.

Óperzsa Birodalom (Kr. e. 5. sz.)

  • Szúza - Elám fővárosa, majd a perzsa Akhaimenidák téli rezidenciája volt. A történelem egyik legősibb városa.
  • Ekbatana - A perzsa Akhaimenidák idején az uralkodók nyári lakhelye volt.
  • Perszepolisz - A perzsa Párszát I. Dárajavaus kezdte építtetni. A szakrális főváros szerepét töltötte be.
  • Paszargadai - A források szerint ez volt a perzsa koronázóváros. Feltehetően a birodalom első királyi székhelye volt.
  • Babilon
  • Memphisz
  • Jeruzsálem
  • Türosz
  • Földközi-tenger
  • Vörös-tenger
  • Nílus
  • Tigris
  • Eufrátesz
  • Perzsa-öböl
  • Fekete-tenger
  • Kaszpi-tenger
  • Indus

Az Óperzsa Birodalom a Méd Birodalom megdöntésével párhuzamosan alakult ki a Kr. e. 6. században.
A korszakot az Akhaimenida-dinasztia uralma fémjelezte. A hatalmas területű Első Perzsa Birodalom számos államot és népet olvasztott magába.

A kiváló közigazgatással rendelkező birodalmat végül Nagy Sándor döntötte meg a Kr. e. 4. század második felében.

Makedón Birodalom (Kr. e. 4. sz.)

  • Pella - I. Arkhelaosz makedón király alapította a Kr. e. 5. században. Aigai szerepét átvéve a Makedón Birodalom fővárosa lett.
  • Babilon - III. Alexandrosz itt, a birodalma központjának szánt városban halt meg Kr. e. 323-ban.
  • Alexandria - III. Alexandrosz egyik legkedvesebb tartózkodási helye a saját magáról elnevezett egyiptomi város volt.
  • Szúza
  • Perszepolisz
  • Gordion
  • Jeruzsálem
  • Türosz
  • Baktra
  • Bukephala
  • Memphisz
  • Földközi-tenger
  • Vörös-tenger
  • Nílus
  • Tigris
  • Eufrátesz
  • Perzsa-öböl
  • Fekete-tenger
  • Kaszpi-tenger
  • Indus
  • Hüdaszpész

Makedónia a Kr. e. 4. században emelkedett fel, elsősorban kiváló hadseregének köszönhetően.

Fénykorát II. Philipposz és fia, III. Alexandrosz uralkodása alatt élte. Az utóbbi hatalmas hódításaival birodalmat épített ki.

Nagy Sándor Kr. e. 323-ban bekövetkezett halála után birodalma darabjaira hullott (hellenisztikus utódállamok).

Maurja Birodalom (Kr. e. 3. sz.)

  • Pátaliputra - A Maurja Birodalom fővárosa Asóka uralkodása idején a világ egyik legnagyobb városa volt.
  • Pattala
  • Samapa
  • Arab-tenger
  • Bengál-öböl
  • Gangesz
  • Hüdaszpész
  • Indus

A Maurja-család nevével fémjelzett birodalom a Kr. e. 4. században jött létre.
Virágkora Asóka uralkodásának idejére tehető, akinek elsőként sikerült India szinte egész területét egyesíteni.

A Kr. e. 2. század elejére a birodalom jelentősen meggyengült, a Maurja-dinasztia uralmának pedig egy merénylet vetett véget.

Római Birodalom (2. sz.)

  • Róma - Az Örök Város nemcsak a hatalmas birodalom fővárosa, hanem politikai, vallási és gazdasági központja is volt.
  • Jeruzsálem
  • Alexandria
  • Türosz
  • Memphisz
  • Athén
  • Lutetia
  • Londinium
  • Karthágó
  • Új-Karthágó
  • Küréné
  • Byzantium
  • Atlanti-óceán
  • Földközi-tenger
  • Fekete-tenger

Róma hosszú évszázadok háborúinak köszönhetően vált hatalmas birodalommá, a Földközi-tenger medencéjének urává.
Legnagyobb területi kiterjedését az 1. és 2. század fordulóján, Traianus császársága idején érte el.

A sorozatos barbár támadások a 4. század végén kettéosztott birodalom nyugati felének bukásához vezettek.

Kapcsolódó extrák

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Makedónia (Makedón Birodalom)

A legendás uralkodó és hadvezér, Nagy Sándor hatalmas birodalmat hozott létre.

A történelem nagy népmozgásai

A jelenet az emberi történelem legnagyobb népmozgásait mutatja be az őskortól egészen napjainkig.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Legendás építmények

A jelenet az emberi történelem legendás építészeti alkotásait gyűjti egy csokorba.

Arkhimédész haditalálmányai (Kr. e. 3. század)

Az ókor egyik legzseniáisabb görög tudósa hadi jellegű találmányaival is maradandót alkotott.

Az ókori római gyalogság harci taktikái

Az ókori Római Birodalom felkészült legionáriusai mesteri szintre emelték a stratégiát.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Egyiptomi fáraó és felesége (Kr. e. 2. évezred)

Az istenként tisztelt egyiptomi fáraók élet és halál urai voltak az ókorban.

Hammurapi törvényoszlopa

Hammurapi uralkodásának legtöbbet emlegetett emléke a 282 pontból álló ítéletgyűjtemény.

Makedón katona (Kr. e. 4. század)

Az ókori Makedón Királyság katonái messze földön rettegett harcosoknak számítottak.

Ókori egyiptomi istenek

Az ókori egyiptomiak emberek felett álló szellemvilága rengeteg különleges lényből tevődött össze.

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett technikai eszközöket.

Római katona (Kr. e. 1. század)

Az ókori Római Birodalom hadseregének zsoldoskatonái kiválóan képzettek és jól felszereltek voltak.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Actiumi csata (Kr. e. 31)

A Hellász partjainál vívott csatában Octavianus döntő győzelmet aratott Antonius felett.

Catalaunumi csata (451)

Az Aetius által vezetett római sereg megállította a hun király, Attila inváziós seregét.

Gaugamélai csata (Kr. e. 331)

A taktikai mesterműnek tartott csatában Nagy Sándor döntő győzelmet aratott a perzsák felett.

Isszoszi csata (Kr. e. 333)

A csatában Nagy Sándor makedón serege megsemmisítő vereséget mért III. Dareiosz túlerőben levő perzsa seregére.

Kádesi csata (Kr. e. 1285)

Az ókori Kelet egyik legnagyobb (egyiptomiak és hettiták által vívott) csatája „döntetlennel” végződött.

Legendás középkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Makedón ostromtorony (Kr. e. 4. század)

Nagy Sándor hadserege e technikai eszköz segítségével eredményesen ostromolt erődített helyeket is.

Megiddói csata

Az első megiddói csataként ismert ütközetben III. Thotmesz fáraó legyőzte az ellene szövetkezőket.

Nílus menti földművelés az ókorban

Joggal nevezték az ókori Egyiptomot a „Nílus ajándékának”, hiszen a folyó jelentette a megélhetés alapját.

Ókori egyiptomi vitorlás

Az ókori egyiptomiak folyami és tengeri hajói evezőkkel felszerelt, egy árboccal rendelkező vitorlások voltak.

Ókori római katonai tábor

A folyamatosan terjeszkedő Római Birodalom a meghódított területeken katonai erődöket alakított ki.

Perzsa hajóhíd (Kr. e. 5. század)

I. Dareiosz és Xerxész is hajóhidat építtetett a Boszporuszon hatalmas serege számára.

Perzsa harcos (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa hadsereg rettegett tagjai voltak a kiváló íjászok.

Quinquereme (Kr. e. 3. század)

A több evezősorral rendelkező vitorlás a hellenizmus időszakának jellegzetes hadihajója volt.

Rosette-i kő

A rosette-i kő segítségével sikerült megfejteni a hieroglifák titkát.

Thermopülai csata (Kr. e. 480)

A görög–perzsa háborúk idején vívott csata Leónidasz király spártai katonáinak hősies önfeláldozásáról vált híressé.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

Alesia (Franciaország, Kr. e. 1. század)

A Vercingetorix által védett gall várost Kr. e. 52-ben vették ostrom alá Julius Caesar római csapatai.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti birodalomrész felvirágzása.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Mezopotámiai találmányok (Kr. e. 3. évezred)

Az egyszerűségükben is nagyszerű ókori mezopotámiai találmányokat ma is használjuk.

Ókori indiai harci elefánt

Az indiaiak számos csatában hatékonyan alkalmazták az "ókori tankokat", a harci elefántokat.

Perzsa uralkodó (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa nagykirályok birodalmuk nagysága és kincstáruk gazdagsága miatt váltak híressé.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

Kosárba helyezve!