Lánchíd (Budapest)

Lánchíd (Budapest)

A „legnagyobb magyar” nevéhez köthető alkotás a legrégebbi ismert állandó híd Pest és Buda között.

Történelem

Címkék

Lánchíd, Széchenyi, Clark, Pest, Buda, Duna, Budapest, reformkor, építészet, híd, közlekedés, függőhíd, kőpillér

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Igaz-e az állítás?\nA Lánchíd megépítésekor kikötötték,\nhogy a híd 1 mérföldes körzetében\n87 évig nem épülhet új híd.
  • Melyik volt az első állandó kőhíd Pest és Buda között?
  • Ki kezdeményezte a Lánchíd építését?
  • Ki finanszírozta a Lánchíd építését?
  • Mikor kezdődtek meg a Lánchíd építési munkálatai?
  • Mikor avatták fel a Lánchidat?
  • Ki készítette a hídfők oroszlánjait?
  • Ki volt a Lánchíd kivitelezésének irányítója?
  • Ki volt a Lánchíd tervezője?
  • Mikor tartották a Lánchíd alapkőletételi ünnepségét?
  • Mennyi volt a hídba épített vasanyag teljes tömege?
  • Milyen stílusúak a Lánchíd építészeti részletei?
  • Melyik tárgyat szállította\n(a Debrecenbe induló vonathoz)\na hídon áthaladó első hintó?
  • Igaz-e az állítás?\nA Lánchíd átadása után vámot kellett fizetni a rajta áthaladóknak.
  • Igaz-e az állítás?\nSzéchenyi István nem látta a kész Lánchidat.
  • Igaz-e az állítás?\nA Lánchídon omnibusszal is lehetett közlekedni.
  • Mennyi a Lánchíd teljes hossza?
  • Mekkora a Lánchíd mederpillérei közötti távolság?
  • Mennyivel emelkednek az átlagos vízszint fölé a Lánchíd mederpillérei?
  • Milyen származású volt Adam Clark mérnök?
  • Hol találkozott először Széchenyi\nés Adam Clark?
  • Ki volt a magyar király a Lánchíd átadásakor?
  • Igaz-e az állítás?\nA nemeseknek nem kellett hídvámot fizetni a Lánchídon.
  • Igaz-e az állítás?\nKossuth a Lánchíd megépítésének szükségessége miatt hozta létre\na Védegyletet.
  • Hogyan lehetett átjutni a Lánchíd átadása előtt Pestről Budára?
  • Melyik évben alapította Széchenyi\na Hídegyletet?
  • Melyik kifejezés vonatkozik\na mederpillérek megépítését előkészítő gátra?
  • Hány mederpillére van\na Lánchídnak?
  • Hány nyílása van a Lánchídnak?
  • Melyik hídtípusba tartozik a Lánchíd?
  • Igaz-e az állítás?\nA híd építésekor kizárólag magyarországi alapanyagokat használtak.
  • Milyen hosszú cölöpöket használtak a hídfők és a pillérek megépítéséhez szükséges gátak kialakításakor?
  • Maximálisan hány munkás dolgozott egyidejűleg a híd építésénél?
  • Hol készültek a híd öntötttvas lánclemezei?
  • Milyen hosszú volt az eredeti szerkezet egy-egy láncszeme?
  • Milyen nehéz volt az eredeti szerkezet egy-egy láncszeme?
  • Milyen különleges esemény történt az építkezés során Széchenyivel?
  • Melyik részét NEM faragta ki az oroszlánoknak a szobrász a legenda szerint?
  • Alapvetően milyen anyagból készült a híd pályaburkolata?
  • Körülbelül mekkora volt a hídépítés összköltsége?
  • Ki ment át először az egyik partról\na másikra a még épülő hídon?
  • Igaz-e az állítás?\nA cölöpözés víz alatti részét rendszeresen búvárokkal ellenőriztették az építkezés során.
  • Mit alakítottak ki a hídpálya két oldalán?
  • Milyen széles volt a láncot alkotó lemezköteg a csuklópontnál?

Jelenetek

Lánchíd

Hídpillér

  • lánclemez-köteg
  • lánc - 10 illetve 11 lemezből álló köteg alkotta. A tagok a csuklópontoknál voltak csapokkal összefogva.
  • 60 cm
  • függesztőrúd
  • 1,8 m
  • csuklópont

Pályaszerkezet

  • kereszttartó
  • 1,8 m
  • András-keresztes fa merevítőtartó
  • függesztőrúd

Pályatest

  • kocsipálya 5,4 m
  • gyalogjárda 1,8 m
  • korlát
  • lámpa
  • fa pályaburkolat

Híd szerkezete

  • hídfő
  • mederpillér
  • pályaszerkezet
  • 380 m
  • 203 m
  • 48 m

Lánckamra

  • láncköteg
  • lehorgonyzó acéltömb
  • lánccsatorna

Séta

Animáció

  • jászolgát - Hármas cölöpsor közé vízzáró anyagot döngölve, megakadályozza a víz bejutását a munkaterületre.
  • cölöp - Több ezer, 20-24 méter hosszú és 38 centiméter átmérőjű farönk segítségével erősítették meg az alapozást.
  • mederpillér
  • hídfő
  • lánckamra
  • pályatest
  • láncszerkezet

Narráció

A Lánchíd (teljes nevén Széchenyi lánchíd) volt az első állandó híd Pest és Buda között.
A reformkori építmény kezdeményezője a „„legnagyobb magyar“, gróf Széchenyi István volt. A finanszírozót Sina György báró személyében tisztelhetjük.
A híd tervezője egy angol mérnök, William Tierney Clark, a munkálatok irányítója pedig az építkezés nagy részében a skót Adam Clark (magyarosan: Clark Ádám) volt.

Hosszas viták és alapos előkészületek után 1839-ben megkezdődött a munka.
Először jászolgátakat alakítottak ki a Duna medrében, hogy biztosítsák a mederpillérek építésének folyamatosságát. Ezek megépítéséhez hatalmas fa cölöpöket, agyagot és kavicsot használtak.
Először a pesti hídfő jászolgátja készült el, ezt követte a pesti mederpillér, a budai mederpillér, s végül a budai hídfő jászolgátja.

A több ezer cölöp leverése után megkezdődött a hídfők és a mederpillérek építése.
A pesti hídfő építési munkálatainak kezdetén, 1842-ben került sor az ünnepélyes alapkőletételre.
Miután a több száz munkás elkészült a falazati munkákkal, sor került a vasszerkezet szerelésére. A híd főtartószerkezetének láncai angliai kovácsoltvasból készültek.
A hídfőkben lánckamrákat alakítottak ki, ahová a lánccsatornán keresztül, részletekben húzták be az egyes láncszakaszokat. A láncok behúzása után a munka következő fázisát a függesztőrudak, majd pedig a pályaszerkezet felszerelése jelentette.
Ez utóbbi munkafázist az időközben kirobbanó szabadságharc eseményei igencsak lelassították.
A pályatest alapját vasgerendák (öntöttvas kereszttartók) alkották. Erre faszerkezet került.
A szerkezetet a különböző járulékos elemek (korlát, lámpák, ornamentika) felépítése tette teljessé. (A hídfők jellegzetes oroszlánszobrait Marschalkó János készítette.)

A mérnöki zsenialitást dicsérő hidat 1849-ben adták át. A sors iróniája, hogy Széchenyi ekkor már a döblingi szanatóriumban tartózkodott, vagyis nem mehetett át az annyira áhított hídon. A nevét viselő függőhíd viszont (talán nem túlzás kijelenteni) napjainkban is az egyik legszebb híd a Dunán, s nem mellesleg fővárosunk egyik szimbóluma.

Kapcsolódó extrák

Hídtípusok

A szerkezetük alapján megkülönböztetünk gerenda-, ív-, függő-, konzolos, és kábelhidakat.

A Kisfaludy gőzhajó (1846)

Az első balatoni lapátkerekes gőzhajó próbaútja 1846-ban volt.

A Pál utcai grund

Molnár Ferenc ifjúsági regényének egyik fő színtere a valóságban is létezett.

Golden Gate híd (San Francisco, 1937)

A Csendes-óceánt és a San Francisco-i öblöt összekötő szoros felett átívelő függőhidat 1937-ben adták át.

Hidak hőtágulása

A hidak fémszerkezetének hossza a hőmérséklet függvényében változik.

Újkori nyugat-európai ruhaviseletek (19. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Velence a középkorban

A középkori Velence a távolsági tengeri kereskedelemnek köszönhette gazdagságát.

Középkori lakóhíd (London Bridge, 16. század)

A Tudor-érában körülbelül 200 épület volt a Temze felett átívelő lakóhídon.

Forgatható híd, Leonardo da Vinci találmánya

Leonardo tervei között találunk hidakkal kapcsolatos munkákat is. Az alábbi különleges híd lehetővé tette, hogy hajóforgalom a megépítése után is...

Perzsa hajóhíd (Kr. e. 5. század)

I. Dareiosz és Xerxész is hajóhidat építtetett a Boszporuszon hatalmas serege számára.

Kosárba helyezve!