Középkori arab „torpedó” (Hasszán al-Rammáh, 13. század)

Középkori arab „torpedó” (Hasszán al-Rammáh, 13. század)

A középkori arab feltaláló, Hasszán Al-Rammáh tervezte meg a történelem első torpedóját.

Történelem

Címkék

torpedó, Hasszán Al-Rammáh, arab, középkori, haditechnika, roham, hajó, robbanótöltet, robbanás, fegyver, lék

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Torpedó

  • a megtámadott hajó - A felrobbanó szerkezet lángba borította és meglékelte, így rövidesen megsemmisült.
  • a támadó hajó - Meggyújtották a rakétákat, majd a célpont irányába állítva vízre helyezték a szerkezetet.
  • a torpedó - A rakétái által hajtott, a víz felszínén sikló szerkezetet kormánylapátjai tartották irányban. Becsapódáskor a szerkezet tüskéje lyukat ütött a hajón, a belsejében elhelyezett robbanóanyag pedig felrobbant.

Működése

Felépítése

  • tüske - A szerkezet lándzsaszerű orrésze beszakította a megtámadott hajó oldalát.
  • tojás - Alakja miatt nevezték így a szerkezetet. (A forrásokban megjelenik a körte szóhasználat is.) Két részből állt, melyeket szorosan egymáshoz erősítettek. A szigetelés javításának érdekében filcréteget tettek közéjük.

Metszete

  • test - Két meghajlított vaslemezből állították össze.
  • rakétaelvű meghajtás - Vannak források, melyek szerint egy, más források szerint viszont két ilyen szerkezeti elem mozgatta a torpedót.
  • stabilizáló szárnyak - A kormánylapátok egyenesben tartották a szerkezetet. A torpedó siklás közben nem változtatott irányt, így eltalálta a célpontot.
  • robbanótöltet - A torpedó testének belsejébe puskapor, fémdarabok és egyéb keverékek kerültek.

Animáció

Narráció

A középkori arab tudomány számos nagyszerű alkotással gazdagította az egyetemes kultúrát.
Sok találmányról keveset tudunk a források szűkössége, és néha ellentmondásossága miatt.
Ezek közé tartozik a 13. századi feltaláló, Hasszán al-Rammáh torpedója is.
„Katonai lovasság és zseniális háborús eszközök” című művében már írt a puskaporról és a rakétákról. Ha hinni lehet a témával foglalkozó forrásoknak, akkor ő készítette a történelem első működőképes torpedóját.
Az arab flotta a 7. század óta uralta a Földközi-tenger medencéjét, ám a 13. században már komoly vetélytársakkal kellett megküzdenie. A költséges gyújtóhajók kiváltására minden bizonnyal alkalmas lehetett találmánya.

A torpedó testének fő részét két hajlított vaslapból alkotta meg. Ezeket szorosan egymáshoz rögzítette. Az illesztéshez filcréteget is tett, így javított a szigetelésen.
A „tojásnak” nevezett szerkezet belsejében ugyanis puskaporból és egyéb robbanóanyagokból álló töltetet helyezett el.
A torpedó meghajtásáról egyes források szerint kettő, más források szerint csak egy rakéta gondoskodott. A szerkezet stabil haladását két, rudakra erősített szárny segítségével oldotta meg. A fegyveren végighúzódó „hátúszó” az orrnál egy lándzsaszerű tüskében végződött.

A torpedó indításakor begyújtották a rakétákat, majd a vízre helyezték a torpedót, az ellenséges hajó felé irányítva azt. A rakéták által meghajtott szerkezet valószínűleg a víz tetején siklott áldozata irányába, stabilizáló szárnyai segítségével tartva az irányt. Becsapódáskor az orrán levő tüske léket ütött a megtámadott hajó oldalába, majd az egész szerkezet felrobbant. A lángba borított hajót gyorsan elérte a végzete.

Kapcsolódó extrák

Középkori arab repülő szerkezet (Abbász Ibn Firnász, 9. század)

A középkori arab feltaláló, Abbász ibn Firnász szerkezete alkalmas volt a siklórepülésre.

Nizwai erőd (Omán 17. század)

Az Arab-félsziget legnagyobb erődjének körtornya igen ötletes védelmi rendszerrel rendelkezett.

Tradicionális arab vitorlás (sambuk)

A legnagyobb arab vitorlás, a főleg kereskedelmi célokra használt sambuk a Perzsa-öböl vizeire jellemző.

Arab harcos (6. század)

A középkori arab harcosok legfontosabb fegyvere az íj, a lándzsa és a kard volt.

Arab kalifa (7. század)

A Mohamed próféta utódainak tekintett kalifák az iszlám vallás legfontosabb egyházi vezetői voltak.

Szír vízikerekek (Hama, 13. század)

A középkori arab vízikerekek segítségével a folyóvizet távoli területekre is el lehetett juttatni.

Leonardo da Vinci műhelyében (Firenze, 16. század)

A zseniális reneszánsz polihisztor firenzei műhelyében megcsodálhatjuk legfontosabb művészi és mérnöki alkotásait.

SM U–35 tengeralattjáró (Németország, 1912)

A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.

Tengeralattjáró

A hajótest átlagsűrűségének változtatásával a hajó alámerülhet, vagy a felszínre emelkedhet.

USS Ohio (USA, 1979)

A nukleáris meghajtást először az USA haditengerészete alkalmazta tengeralattjárók építésénél a 20. század közepén.

Kosárba helyezve!