Konkvisztádor (16. század)

Konkvisztádor (16. század)

Az spanyol hódítók elsősorban páncélzatuknak és tűzfegyvereiknek köszönhették elsöprő sikerüket.

Történelem

Címkék

konkvisztádor, felfedező, Cortés, Új-Spanyolország, gyarmat, Balboa, Pizarro, spanyol, hódító, földrajzi felfedezések, hidalgo, Dél-Amerika, Közép-Amerika, expedíció, 16. század, portugál, 17. század, indián, újkor, feudális, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mit jelent a konkvisztádor szó?
  • Melyik újkori nemzet miatt vált ismertté a konkvisztádor kifejezés?
  • Melyik módszer NEM volt jellemző\naz újkori konkvisztádorokra?
  • Ki NEM volt konkvisztádor?
  • Elsősorban melyik társadalmi réteg tagjai váltak konkvisztádorrá?
  • Elsősorban mi után vágyakoztak\n a konkvisztádorok útjaikon?
  • Melyik birodalmat hódította meg Francisco Pizarro?
  • Melyik birodalmat hódította meg Hernan Cortés?
  • Minek köszönhették az európai hódítók a fölényüket?
  • Mikor hódították meg a spanyolok\naz Azték Birodalmat?
  • Mikor hódították meg a spanyolok\naz Inka Birodalmat?
  • Mivé váltak a konkvisztádorok által elfoglalt területek?
  • Melyik konkvisztádor utazott\na legtávolabbra Spanyolországtól?
  • Melyik folyót láthatták a 16. századi spanyol konkvisztádorok?
  • Melyik folyót NEM láthatták\na 16. századi spanyol konkvisztádorok?
  • Igaz-e az állítás?\nAz indián őslakosok 90%-a életét vesztette a 16. században.
  • Mi miatt halt meg a legtöbb indián őslakos\na 16. században?
  • Melyik tényező NEM járult hozzá\na hódítók győzelméhez?
  • Minek tartották az őslakos indiánok a lovakon érkező európai hódítókat?
  • Mi NEM volt egy átlagos konkvisztádor fegyverei között?
  • Miből készült a konkvisztádorok fegyverzetének legtöbb darabja?
  • Ki húzta meg a spanyol és\na portugál hódítók érdekszféráját elválasztó „vonalat”?
  • Igaz-e az állítás?\nA dél- és közép-amerikai őslakosok NEM ismerték a lovat.
  • Hol NEM hódítottak a spanyol konkvisztádorok a 16. században?

Jelenetek

Konkvisztádor

Összefoglaló néven konkvisztádoroknak nevezzük azokat a felfedezőket és hódítókat, akik Közép- és Dél-Amerika 16-17. századi gyarmatosításában vezető szerepet játszottak.
Nagy részük elszegényedett spanyol nemes volt, akiket az „aranyéhség” hajtott az Újvilágba. Többségük rendkívül határozott és kegyetlen volt, a véres és aljas módszerektől sem idegenkedtek. Nem csak az indián őslakosokat, hanem gyakran a vetélytársaikat is megölették. Ezeket a tényeket még saját kortárs honfitársaik (pl. Bartolomé de las Casas) beszámolói is megerősítik.

Hernán Cortés egy tipikus spanyol konkvisztádor volt. Előkelő, de elszegényedett családba született 1485-ben. Apja gyalogoskapitány volt, anyja révén pedig rokoni szálak fűzték a később az Inka Birodalmat meghódító Francisco Pizarróhoz.
Bár jogi pályára küldték, nem szeretett tanulni. Már ifjúként is rosszindulatú és gőgös volt. Mindenáron el akart jutni az Újvilágba. Ez 1504-ben sikerült neki, amikor Hispaniolára hajózott.
Ettől kezdve karrierje felfelé ívelt. Ő vezette azt a hírhedt expedíciót, mely 1518 és 1520 között romba döntötte a közép-amerikai Azték Birodalmat. Pályafutása és hatalma csúcsát akkor érte el, amikor V. Károly kinevezte Új-Spanyolország kormányzójává.
Később (a korban jellemző módon) kegyvesztetté vált, hatalmát és vagyonát is elvesztette. Sevillában halt meg, 1547-ben.

Felszerelése

  • sisak
  • páncél
  • tőr
  • muskéta
  • lándzsa

Új-Spanyolország

  • Tenochtitlan
  • Csendes-óceán
  • Mexikói-öböl
  • Karib-tenger
  • Cortés útvonala

A 15. század végén Spanyolország is bekapcsolódott a portugálok által megkezdett földrajzi felfedezésekbe. Ám míg azok viszonylag békés módszerekkel próbálták kereskedelmi érdekeiket érvényesíteni, addig a spanyolok erőszakos módszerekkel meghódították a területeket. A véres harcok eredményeképpen jött létre az Új-Spanyolországnak nevezett gyarmatbirodalom Amerikában, mely később más kontinenseken lévő területekkel gyarapodott.

Kapcsolódó extrák

A gyarmati Amerika (1763-ig)

Az Újvilág meghódításába számos európai ország bekapcsolódott, sokszínűvé téve Amerika térképét.

A történelem nagy népmozgásai

A jelenet az emberi történelem legnagyobb népmozgásait mutatja be az őskortól egészen napjainkig.

Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".

Azték harcosok (15. század)

Az azték harcosok kezdetleges fegyvereikkel nem állíthatták meg a spanyol hódítókat.

Azték uralkodó (15. század)

Az uralkodó állt a despotikus, katonai jellegű Azték Birodalom élén.

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Gyarmatosítás és gyarmatok függetlenné válása

A gyarmatosító hatalmak által kiöntött színeket a függetlenségüket újra kivívó népek törölték le a világtérképről.

Hollandia küzdelme a tengerrel (17. század)

Németalföld északi részének lakói már a középkorban és az újkorban is eredményes harcot folytattak a tengerrel.

Indián falu (varjú törzs)

Az észak-amerikai varjú indiánok eredetileg a Yellowstone-folyó vidékén éltek.

Inka harcos (15. század)

Az inka harcosok kezdetleges fegyverei elégtelennek bizonyultak a spanyol hódítókkal szemben.

Machu Picchu (15. század)

A Peruban található egykori inka város a Világörökség kulturális helyszínei közé tartozik.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Kosárba helyezve!