Kis patkósdenevér

Kis patkósdenevér

A denevérek ultrahang segítségével vadásznak, tájékozódnak.

Biológia

Címkék

denevér, patkósdenevér, emlős, ultrahang, hibernáció, echolokáció, homológia, Doppler, barlanglakó, barlang, tájékozódás, hullám, hang, hullámhossz, frekvencia, éjjel aktív, ragadozó, állat, gerincesek, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Kis patkósdenevér

Mozgás érzékelése

  • közeledő zsákmány
  • lebegő zsákmány
  • távolodó zsákmány
  • magasabb visszavert hang - A közeledő prédáról visszaverődő hanghullámok frekvenciája a Doppler-hatás miatt nő, a visszavert hang magasabb, mint a kibocsátott. Ennek segítségével képes a denevér felmérni a zsákmány relatív sebességét.
  • változatlan visszavert hang
  • mélyebb visszavert hang - A távolodó prédáról visszaverődő hanghullámok frekvenciája a Doppler-hatás miatt csökken, a visszavert hang mélyebb, mint a kibocsátott. Ennek segítségével képes a denevér felmérni a zsákmány relatív sebességét.

Téli álom

Felépítés

  • testhossz: 3,5-4,5 cm
  • szárnyfesztávolság: 20-25 cm
  • szárny - A mellső és a hátsó végtagok, illetve a farok között feszülő bőrlebeny. A kis patkósdenevér szárnyával betakarózva alszik.
  • nagy fülek - A visszavert ultrahang észleléséért felelnek, ezért nélkülözhetetlenek a tájékozódásban és a vadászatban.

A szárny és a kar homológiája

  • emberi kar
  • denevér mellső végtagja
  • felkarcsont
  • az alkar csontjai - A hüvelykujj felől az orsócsont, a kisujj felől a singcsont helyezkedik el.
  • kéztőcsontok
  • kézközépcsontok
  • ujjpercek

Animáció

  • ultrahang
  • visszavert ultrahang
  • közeledő zsákmány
  • lebegő zsákmány
  • távolodó zsákmány
  • magasabb visszavert hang - A közeledő prédáról visszaverődő hanghullámok frekvenciája a Doppler-hatás miatt nő, a visszavert hang magasabb, mint a kibocsátott. Ennek segítségével képes a denevér felmérni a zsákmány relatív sebességét.
  • változatlan visszavert hang
  • mélyebb visszavert hang - A távolodó prédáról visszaverődő hanghullámok frekvenciája a Doppler-hatás miatt csökken, a visszavert hang mélyebb, mint a kibocsátott. Ennek segítségével képes a denevér felmérni a zsákmány relatív sebességét.
  • emberi kar
  • denevér mellső végtagja
  • felkarcsont
  • az alkar csontjai - A hüvelykujj felől az orsócsont, a kisujj felől a singcsont helyezkedik el.
  • kéztőcsontok
  • kézközépcsontok
  • ujjpercek

Narráció

A denevérek a mellső és a hátsó végtagok, illetve a farok között kifeszülő bőrlebeny segítségével repülni képes emlősök. A mellső végtag és az emberi kar evolúciósan közös eredetűek, de eltérő feladatot töltenek be, azaz homológ szervek.

A közös evolúciós eredet megfigyelhető a csontozat felépítésében is: mindkét végtagtípusban megtaláljuk a felkarcsontot, az alkar csontjait, a kéztő-, a kézközépcsontokat és az ujjperceket. A denevérek kézközépcsontjai és ujjpercei az evolúció során erősen megnyúltak, és a bőrlebeny kifeszítését szolgálják.

A denevérek éjszaka aktívak, rovarokra vadásznak, zsákmányukat ultrahang segítségével fogják el. A kibocsátott ultrahang a zsákmányról visszaverődik, így a denevér képes felmérni a rovar helyzetét. A távolság meghatározható a hang kibocsátása és a visszavert hang észlelése között eltelt időből. Emellett fontos a mozgásirány észlelése is: ez a Doppler-jelenség segítségével történik. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk, amikor egy autó nagy sebességgel elhúz mellettünk: amikor az autó közelít, a hangja magasabb, majd amikor távolodik, a hangja mélyebb.

Tehát a közelítő hangforrás hangja magasabb, frekvenciája nagyobb, mint a távolodóé. Ezért amikor a denevérhez közeledik a zsákmány, a róla visszaverődő hang magasabb. Ha a zsákmány távolodik, a visszavert hang mélyebb, mint a kibocsátott.

Az ultrahangos tájékozódás segítségével a denevérek képesek igen pontosan felmérni az akadályokat is, emiatt valószínűtlen, hogy például egy lépcsőházban röpködő denevér nekünk repülne, ha nyugodtak maradunk és nem ugrálunk, illetve kapálózunk.

Kapcsolódó extrák

Palackorrú delfin

A palackorrú delfinek tengeri emlősök, melyek hangjelzések segítségével tájékozódnak.

Hogyan működik a szonár?

A kibocsátott hangimpulzusok visszaverődéseinek segítségével alkot képet.

Doppler-hatás

Ismert tapasztalat, hogy a közeledő hangforrás hangja magasabb, mint a távolodóé.

Európai vakond

Földben élő, kistestű emlős, amelynek lábai jellegzetes ásólábakká módosultak.

Hanghullámok jellemző paraméterei

Animációnk a hullámok legfontosabb paramétereit magyarázza el, hanghullámok segítségével.

Hullámok típusai

A hullámok az életünk számtalan területén játszanak nagyon fontos szerepet.

Kék bálna

Tengeri életmódhoz alkalmazkodott emlős, Földünkön a legnagyobb valaha élt ismert állat.

Quetzalcoatlus, az óriás repülő őshüllő

A Quetzalcoatlus a késő Kréta korban élt röpképes állat.

Európai vidra

A vidra vízközelben élő ragadozó emlősállat.

Gímszarvas

A gímszarvas kérődző párosujjú patás, a bika könnyen felismerhető agancsáról.

Házi kutya

A kutya a farkas háziasított alfaja.

Közönséges ürge

Közép- és Kelet-Európában előforduló talajlakó rágcsáló.

Kacsacsőrű emlős

Hüllőrokonságra utaló bélyegeket mutató emlős: tojásokkal szaporodik, kloákával rendelkezik.

TGV POS vonatszerelvény

A Párizs és Dél-Németország között közlekedő nagysebességű vonat utazósebessége 320 km/h.

Kosárba helyezve!