Jütlandi csata (1916)

Jütlandi csata (1916)

A britek és a németek által vívott ütközet napjainkig is a történelem legnagyobb, csatahajók részvételével zajló tengeri összecsapásának számít.

Történelem

Címkék

Jütlandi csata, tengeri csata, Beatty, von Hipper, Jellicoe, csatahajó, flotta, világháború, cirkáló, német, brit, csata, vezérhajó, parancsnok, németek, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Felvonulási útvonal

A csata helyszíne

A német flotta

A brit flotta

A csata folyamata

Narráció

1. szakasz (1916. június 1., 15 óra 20 perctől)

A csata elején a két flotta előretolt csatacirkáló-flottái ütköztek meg egymással.
Beatty angol tengernagy 6, és von Hipper német tengernagy 5 cirkálója 15 óra 20 perckor nyitott tüzet egymásra.
A németek taktikája érvényesült: elsüllyesztettek két angol cirkálót, és esélyük nyílt az ellenség teljes megsemmisítésére is.

2. szakasz (1916. június 1., késő délután)

Beatty meggyengült egysége a Jellicoe által vezetett főerő megérkezése miatt megmenekült.
A túlerő láttán von Hipper felhagyott az angol csatacirkálók üldözésével.
A teljes angol flotta dél felé haladt, és megpróbálta bekeríteni az időközben a Scheer által vezetett főerővel kiegészülő teljes német flottát.

3. szakasz (1916. június 1., este)

Az angol flotta tovább haladt dél felé, a döntő összecsapás előtt Jellicoe stratégiai előnyt akart kiharcolni.
A német flotta kétszer is megpróbálta áttörni a kialakuló angol hajólánc közepét – sikertelenül.
A rendkívül veszélyes német manőverek ellenére az angolok veszteségei nőttek nagyobb mértékben.

4. szakasz (1916. június 1., éjszaka)

A sötétség beállta után Scheer észak felé vette az irányt.
Így a német flotta harmadik áttörési kísérletekor a továbbra is dél felé haladó angol csatavonal északi szélén lévő könnyebb erőkkel állt szemben, és ezúttal sikerrel járt.
Súlyos veszteségeket okozott az angoloknak, miközben csak egyetlen csatahajót vesztett.
Bár az ütközet döntetlenül végződött, a veszteségek miatt a taktikai győzelem a németeké lett.

Kapcsolódó extrák

Actiumi csata (Kr. e. 31)

A Hellász partjainál vívott csatában Octavianus döntő győzelmet aratott Antonius felett.

Fegyverek (I. világháború)

Az I. világháború - az új fegyverek megjelenésével - a haditechnika terén is jelentős változásokat hozott .

Francia katona (I. világháború)

A francia katonák az antant katonai tömbben harcoltak az első nagy világégés során.

Harckocsik (I. világháború)

Az 1910-es évek közepén kifejlesztett tankok gyorsan a szárazföldi hadműveletek kulcseszközeivé váltak.

Lepantói csata (1571)

Ebben a híres tengeri csatában a Szent Liga flottája katasztrofális vereséget mért az oszmán flottára.

Midway-szigeteki csata (1942)

A II. világháború egyik nagy csatája fordulatot hozott a csendes-óceáni hadszíntéren.

SM U–35 tengeralattjáró (Németország, 1912)

A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.

Trafalgari csata (1805)

A napóleoni háborúk alatt vívott csatában a Nelson admirális által vezetett angol flotta legyőzte a francia–spanyol flottát.

Hastingsi csata (1066)

A normann Hódító Vilmos e döntő ütközetben legyőzte az angolszászokat, majd királyként megszilárdította a hatalmát Angliában.

Pearl Harbor-i csata (1941)

A megsemmisítő japán támadás után az USA belépett a II. világháborúba.

Történelmi topográfia (csaták – egyetemes történelem)

A vaktérképes feladat az egyetemes történelem legfontosabb csatáinak gyűjteménye.

Zámai csata (Kr. e. 202)

Az Afrikában, a második pun háború során vívott csatában Scipio római serege döntő vereséget mért Hannibál pun seregére.

Magyar hadicsel (9–10. század)

A megfutamodást színlelő, majd az ellenfelet bekerítő cselt sokáig hatékonyan alkalmazták a lovas nomád népek.

Kosárba helyezve!