Izomszövetek

Izomszövetek

Szervezetünkben harántcsíkolt, sima-, és szívizomszövet fordul elő.

Biológia

Címkék

izomszövet, szövet, simaizom, szívizom, harántcsíkolt izom, vázizom, izomműködés, izomrost, izomsejt, orsó alakú izomsejt, perisztaltika, ember, állati szövetek, biológia

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik típusú izomban helyezkedik el rendezetlenül az aktin és a miozin?
  • Mely típusú izom áll kapcsolatban csontokkal?
  • Melyik izomszövet áll orsó alakú, megnyúlt izomsejtekből?
  • Igaz vagy hamis?\nA szívizmot egyenes, harántcsíkolatot mutató izomrostok alkotják.
  • Melyik típusú izomra igaz, hogy nagy erő kifejtésére képes, és nem fárad el?
  • Igaz vagy hamis?\nKizárólag a harántcsíkolt izomszövetekre jellemző a harántcsíkolat.
  • Melyik típusú izom játszik szerepet a test mozgásában?
  • Hol található az Eberth-féle vonal?
  • Igaz vagy hamis?\nA harántcsíkolt izmot sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el a sejtek.

Jelenetek

Izomszövetek elhelyezkedése

  • orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
  • sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
  • Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
  • sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
  • villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
  • sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
  • sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.

Simaizom

  • orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
  • sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
  • Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
  • sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
  • villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
  • sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
  • sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.

Szívizom

  • orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
  • sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
  • Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
  • sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
  • villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
  • sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
  • sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.

Harántcsíkolt izom

  • orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
  • sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
  • Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
  • sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
  • villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
  • sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
  • sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.

Animáció

  • orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
  • sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
  • Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
  • sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
  • villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
  • sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
  • sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.

Narráció

Az izomszövetek közös jellemzője, hogy a bennük található izomfehérjék segítségével összehúzódásra képesek.
Az emberi szervezetben előforduló három fő izomszövettípus: a sima-, a harántcsíkolt és a szívizomszövet.
A simaizom jellemző a belső szerveinkben, a harántcsíkolt izom a vázizmainkat építi fel, míg a szívizom kizárólag a szívünkben fordul elő.

A simaizomszövet kitartó, de viszonylag gyengébb erőkifejtésre képes.
Sejtjei orsó alakban megnyúltak.
Ez a szövet a belső szerveinkben fordul elő. Biztosítja többek között a bélcsatorna perisztaltikus mozgását, szüléskor a méh összehúzódásait, egyes mirigyeink váladékürítését, illetve az érkeresztmetszet változtatásával a vérnyomás szabályozását.
Működését akaratlagosan nem irányíthatjuk.

A szívizom sejtjei hosszú, villásan elágazó rostokat alkotnak, melyek harántcsíkolatot mutatnak. A sejthatárokon láthatjuk az Eberth-féle vonalakat. A szívizom előfordulása speciálisan a szívre jellemző; nagy erőkifejtésre képes és nem fáradékony, munkabírása óriási. Szívünk nyugalomban körülbelül 72-szer ver percenként, ami naponta több mint százezer, 70 év alatt pedig 2 milliárdnál is több összehúzódást jelent.

A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek. A magok az izomrost membránjához szorulnak. A rostok nem ágaznak el, és jellegzetes harántcsíkolatot mutatnak, ami az izomfehérjék szabályos elrendeződésének következménye.
Ez az izomszövet-féleség építi fel a vázizmainkat.
A vázizmok az inakon keresztül a csontokhoz kapcsolódnak, a mozgási szervrendszer aktív részét képezik.
A harántcsíkolt izom nagy erőkifejtésre képes, de viszonylag fáradékony, az intenzív munkavégzést követően pihenésre van szüksége. Működése akaratlagosan irányítható.

Kapcsolódó extrák

Az emberi izomzat

A vázizmok a mozgási szervrendszer aktív részét képezik: a csontokhoz tapadnak, azokat mozgatják.

Az izom felépítése

Az animáció bemutatja az izom finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.

A felkar izmai

A végtag mozgatását az ellentétes működésű hajlító- és feszítőizmok végzik.

Fájdalomreflex

A fájdalomreflex a károsító ingertől való távolodást szolgáló gerincvelői reflex.

Térdreflex

A feszítőizom megnyúlására adott válasz a térdreflex, melynek reflexközpontja a gerincvelőben van.

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

A felső végtag váza

A felső végtag vázát a vállöv és a szabad felső végtag csontjai alkotják.

A gerincvelő felépítése

A gerincvelő a központi idegrendszer gerincoszlopban futó része, belőle a gerincvelői idegek erednek.

A szív ingerületképző és -vezető rendszere

Szívünk önmaga hozza létre a működéséhez szükséges elektromos jeleket. Az elektromos tevékenység regisztrálásával kapjuk az EKG-görbét.

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Az alsó végtag váza

Az alsó végtag vázát a medenceöv és a szabad alsó végtag csontjai alkotják.

Az emberi vér

Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.

Egyed alatti szerveződési szintek

Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.

Fedőhámok

Az állati test külső és belső felszíneit fedőhámok borítják.

Idegsejt, idegszövet

Az idegsejtek elektromos jelek továbbítására specializálódott sejtek.

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Szív

A keringési rendszer központi pumpája, amely több milliárdszor húzódik össze életünk során.

Szívinfarktus

A szívinfarktus a koszorúerek elzáródása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb halálok.

Kosárba helyezve!