Hogyan működik a szonár?

Hogyan működik a szonár?

A kibocsátott hangimpulzusok visszaverődéseinek segítségével alkot képet.

Technika, háztartástan

Címkék

szonár, hangradar, radar, hangnavigáció, felderítés, kutatóhajó, hajó, feltérképezés, oldalszonár, tárgyak észlelése, ultrahang, hanghullám, radarvisszhang, radarhullám, hullám, visszhang, visszaverődés, tengerfenék, víz alatti, tengeralattjáró, rezgés, mechanika, technika, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Óceáni kutatóhajó

A szonár, vagy más néven hangradar, neve egy angol mozaikszóból ered, melynek jelentése „hanggal való navigáció és felderítés.” Működése hasonló a radaréhoz, de nem rádióhullámok, hanem hanghullámok segítségével működik.

Felhasználása tipikusan víz alatt történik, mert a víz kiválóan vezeti a hangot: kb. 500-szor messzebbre jutnak a hanghullámok a vízben, mint a levegőben.
A hangradarkészülék hanghullámot bocsát ki, majd méri a visszhang megérkezéséig eltelt időt, így ki tudja számolni a környező víz alatti akadályok vagy a tengerfenék távolságát.
Ha a kibocsátott hanghullám irányított, akkor részletesen le lehet tapogatni a tengerfeneket, így akár kisebb objektumok körvonalai is felismerhetők. A szonár segítségével tengeri régészeti lelőhelyek, víz alatti olajvezetékek állapota is felmérhető.

A méréskor általában ultrahangot használnak. Az ultrahang olyan hang, amelynek a frekvenciája 20 kHz feletti. Minél nagyobb a kibocsátott hang frekvenciája, annál élesebb kép alkotható a tengerfenékről, viszont annál kisebb a hatótávolsága a mérésnek. Ezért sokszor mélyen a víz alá ereszthető, kábelen vontatható "oldalszonárt" alkalmaznak, amit a tengerfenékhez közel vontat maga után a kutatóhajó, de akár helikopterről is leereszthető. Az oldalszonár legyezőalakban kibocsátott hangnyalábokkal térképezi fel a tenger aljzatát, így mozgása során – az egyes szeleteket egymás mellé illesztve – szinte térképszerű képet ad a környezetéről.

A hangradar működése

  • hangradar
  • visszhang
  • hanghullám

Az oldalszonár működése

A tengerfenék feltérképezése, tárgyak észlelése

Animáció

  • hangradar
  • visszhang
  • hanghullám
  • vontatókábel
  • oldalszonár
  • hanghullám

Narráció

A szonár, vagy más néven hangradar, neve egy angol mozaikszóból ered, melynek jelentése „hanggal való navigáció és felderítés.” Működése hasonló a radaréhoz, de nem rádióhullámok, hanem hanghullámok segítségével működik.

Felhasználása tipikusan víz alatt történik, mert a víz kiválóan vezeti a hangot: kb. 500-szor messzebbre jutnak a hanghullámok a vízben, mint a levegőben.
A hangradarkészülék hanghullámot bocsát ki, majd méri a visszhang megérkezéséig eltelt időt, így ki tudja számolni a környező víz alatti akadályok vagy a tengerfenék távolságát.
Ha a kibocsátott hanghullám irányított, akkor részletesen le lehet tapogatni a tengerfeneket, így akár kisebb objektumok körvonalai is felismerhetők. A szonár segítségével tengeri régészeti lelőhelyek, víz alatti olajvezetékek állapota is felmérhető.

A méréskor általában ultrahangot használnak. Az ultrahang olyan hang, amelynek a frekvenciája 20 kHz feletti. Minél nagyobb a kibocsátott hang frekvenciája, annál élesebb kép alkotható a tengerfenékről, viszont annál kisebb a hatótávolsága a mérésnek. Ezért sokszor mélyen a víz alá ereszthető, kábelen vontatható "oldalszonárt" alkalmaznak, amit a tengerfenékhez közel vontat maga után a kutatóhajó, de akár helikopterről is leereszthető. Az oldalszonár legyezőalakban kibocsátott hangnyalábokkal térképezi fel a tenger aljzatát, így mozgása során – az egyes szeleteket egymás mellé illesztve – szinte térképszerű képet ad a környezetéről.

Kapcsolódó extrák

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Hanghullámok jellemző paraméterei

Animációnk a hullámok legfontosabb paramétereit magyarázza el, hanghullámok segítségével.

USS Ohio (USA, 1979)

A nukleáris meghajtást először az USA haditengerészete alkalmazta tengeralattjárók építésénél a 20. század közepén.

B–17 „Flying Fortress” (USA, 1938)

A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.

B–2 „Spirit” (USA, 1989)

Az amerikai lopakodó nehézbombázó repülőgépet a délszláv háborúban, Afganisztánban és Irakban is bevetették.

Doppler-hatás

Ismert tapasztalat, hogy a közeledő hangforrás hangja magasabb, mint a távolodóé.

Folyózsilip működése

A folyózsilip segítségével a folyami hajózásban a szintkülönbségek áthidalhatók.

Harckocsik (II. világháború)

A második nagy világégés szárazföldi ütközeteinek főszereplői a harckocsik voltak.

Hullámok típusai

A hullámok az életünk számtalan területén játszanak nagyon fontos szerepet.

Junkers JU 52 (1932)

A német Junkers cég Ju 52 modellje a II. világháború előtti időszak legelterjedtebb Európában gyártott szállítógépe volt.

Kis patkósdenevér

A denevérek ultrahang segítségével vadásznak, tájékozódnak.

Lőfegyverek

A 19–20. században az egymással versengő nagyhatalmak sok energiát fordítottak a hatékony lőfegyverek kifejlesztésére.

Messerschmitt Bf 109 G (Németország, 1941)

Legendás vadászrepülő, melyet a német légierő használt a II. világháború során.

Palackorrú delfin

A palackorrú delfinek tengeri emlősök, melyek hangjelzések segítségével tájékozódnak.

SM U–35 tengeralattjáró (Németország, 1912)

A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.

USS Missouri (USA, 1944)

A II. világháború idején hadrendbe állított Iowa-osztályú amerikai csatahajó még az Öbölháborúban is szolgált.

V–2 ballisztikus rakéta (1944)

A II. világháború alatt kifejlesztett, folyékony hajtóanyagú német rakéta volt az első, amely kilépett a világűrbe.

Radar (Bay Zoltán)

1946-ban a berendezés segítségével sikerült észlelni a Holdról visszavert radarjeleket.

Kosárba helyezve!