Gótikus katedrális (Clermont-Ferrand, 15. század)

Gótikus katedrális (Clermont-Ferrand, 15. század)

A Mária mennybemeneteléről elnevezett épület rózsaablakával és támpilléreivel a francia gótika egyik gyöngyszeme.

Vizuális művészetek

Címkék

gótikus, Clermont-Ferrand, dóm, gótika, Deschamps, rezidencia, építészet, épület, egyház, rózsaablak, támpillér, főhajó, szentély, boltív, mellékhajó, torony, csúcsíves ablak, boltozat, futó, Franciaország, katolikus, francia, vallási építmény, vallás, emlékmű, középkor

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A katedrális

Szerkezete

  • rózsaablak
  • kapuzat
  • főhajó
  • mellékhajó
  • torony
  • csúcsíves ablak
  • támív
  • támpillér

A bejárat

A főhajó

  • rózsaablak
  • mellékhajó
  • főhajó
  • szentély
  • oszlopköteg
  • szószék
  • csúcsíves keresztboltozat

A szentély

  • rózsaablak
  • mellékhajó
  • főhajó
  • szentély
  • oszlopköteg
  • szószék
  • csúcsíves keresztboltozat

Boltívszelvény

  • boltsüveg
  • boltozati bordák
  • oszlopköteg

Animáció

Narráció

A „Mária mennybemenetele” katedrális a Francia-középhegységben, Limagne völgyében fekvő Clermont-Ferrand városában található.
A II. Orbán pápa által irányított 1095-ös zsinatról is híres püspöki székhely 2002 óta a clermont-i érsek székhelyéül is szolgál.
A város első katedrálisát már az 5. században felépítették, de azt később többször is lerombolták.

A párizsi Saint-Chapelle-ben tett látogatásától ösztönözve a helyi püspök 1248-ban utasítást adott egy új katedrális építésére.
A munkálatok irányításával Jean Deschamps-ot bízta meg, aki korábban a narbonne-i és a limoges-i katedrálisok építésében is részt vett.
Az építész az északi gótikus stílusban kezdte meg a templom építését, a beauvais-i és az amiens-i székesegyházakat mintának tekintve.

A következő viharos évtizedek nem tették lehetővé a munka befejezését. Bár a katedrális nagy része már a 15. században állt, az építmény mai formája gyakorlatilag csak a 19. század végére készült el.
Az alapanyagul szolgáló sötét színű vulkanikus kőzet sajátos külsőt kölcsönöz az igen nagy távolságból is látható templomnak.
A katedrális szerkezeti jegyei a gótikus stílus alapformáit tükrözik. A főhajót a két mellékhajó kíséri, a kereszthajó metszi és a szentélyrész zárja le.

A 99 méter hosszú épület külsejét a nyugati tájolású, 96 méter magas tornyok, a támpillérek és a támívek uralják.
A gótikus építészet újdonságaiként természetesen rózsaablakokat és csúcsíves ablakokat is felfedezhetünk a falakon.

A katedrális belsejében a lenyűgöző teret a közel 30 méter magasan elhelyezkedő csúcsíves keresztboltozat zárja le.
A tetőszerkezet hatalmas súlya az oldalfalakon és a hajókat elválasztó oszlopkötegeken nyugszik.
A belső tér megvilágítását a főbejárat homlokzatán és a két oldalon elhelyezett, egyaránt 8,5 méter átmérőjű, kör alakú színes rózsaablakok teszik különlegessé.

A clermont-i székesegyház csodálatos példája azoknak a monumentális gótikus katedrálisoknak, melyek a középkor utolsó évszázadaiban jöttek létre Nyugat-Európában és napjainkban is uralják városaik és a környező vidék képét.

Kapcsolódó extrák

Sankt Gallen-i apátság (11. század)

A kolostor épületegyüttese évszázadokig a bencés rend legfontosabb apátsága volt.

A középkori keresztény egyház hierarchiája (11. század)

A jelenet a középkori nyugati keresztény egyház hierarchikus szerkezetét mutatja be.

Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (Szófia, 20. század)

A neobizánci stílusban épült ortodox székesegyház a bolgár főváros egyik jelképe.

Budai városrészlet

A középkori nagyvárosoknak igen sajátságos képpel és hangulattal rendelkező utcáik voltak.

Diadalív (Párizs, 1836)

Az Arc de Triomphe építése csak Bonaparte Napóleon bukása után, 1836-ban fejeződött be.

Dóm tér (Szeged)

Az alföldi város híres terének egyedi épületegyütteséből kiemelkedik a fogadalmi templom, az árkádok alatt pedig a Nemzeti arcképcsarnok látható.

Eiffel-torony (Párizs, 1889)

A világkiállításra készült rácsos szerkezetű fémtorony igazi mérnöki csodaként Párizs jelképévé vált.

Gutenberg nyomdája (Mainz, 15. század)

A Life magazin listája alapján a Gutenberg nevéhez köthető könyvnyomtatási eljárás volt a 2. évezred legnagyobb eseménye.

Harangok

Az idiofon ütőhangszernek számos változata létezik.

Jáki bencés apátság

A különleges kapuzatú, román stílusú bencés apátsági templom a 13. században épült fel Ják község központjában.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (13. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (14. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (15. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Leonardo da Vinci műhelyében (Firenze, 16. század)

A zseniális reneszánsz polihisztor firenzei műhelyében megcsodálhatjuk legfontosabb művészi és mérnöki alkotásait.

Pálos kolostor (Jakab-hegy)

A pécsi püspök 1225-ben építtette a pálos rendi kolostort a Mecsekben élő remeték számára.

Panthéon (Párizs, 18. század)

Az 1790-re elkészült legnagyobb és legfontosabb francia klasszicista épület a haza nagyjainak végső nyughelyévé vált.

Szent János-templom (Ohrid, 13. század)

A festői környezetben álló ortodox templom Szent János apostolról kapta a nevét.

Viking fatemplom (Borgund, 13. század)

Eredeti, középkori állapotában fennmaradt norvég fatemplom.

XIV. Lajos (Napkirály)

A francia abszolút uralkodó volt az egyik leghosszabb ideig trónon levő európai király.

Ferde torony (Pisa, 14. század)

A pisai katedrális középkori harangtornya a világ leghíresebb ferde tornya.

Búcsújárótemplom (Ronchamp, 1950)

A zarándokkápolnát a 20. századi francia építészet kiemelkedő alakja, Le Corbusier tervezte.

Cella Septichora (Pécs, 4. század)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Cella trichora (Pécs)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Hagia Szophia (Isztambul)

Az először a Bizánci, később pedig az Oszmán Birodalom vallási központjaként működő „Szent Bölcsesség” temploma egyike a világ legismertebb múzeumainak.

Jameh mecset (Iszfahán, 15. század)

A mecsetet építészeti megoldásai és díszítése az iszlám művészet remekművei közé emeli.

Világvallások napjainkban

A legnagyobb (világ)vallások földrajzi elhelyezkedése történelmi okokra vezethető vissza.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Kosárba helyezve!