Forgószél

Forgószél

A rövid életű, de annál nagyobb erejű forgószelek hatalmas pusztításra képesek.

Földrajz

Címkék

tornádó, forgószél, örvény, szupercella, felhő, tölcsér, légörvény, szél, zivatar, ciklon, levegő, feláramlás, pusztítás, eső, jégeső, tuba, időjárási front, természetföldrajz, földrajz, természet, _javasolt

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Forgószél

  • forgószél
  • felhőfal
  • pusztítás sávja
  • megrongált építmények
  • épen maradt épületek

A forgószél vagy tornádó egy intenzíven örvénylő légoszlop, amely egy zivatarfelhő aljáról ereszkedik le és éri el a földfelszínt. Átmérője pár métertől pár kilométerig terjed. A rövid életű, de annál nagyobb erejű forgószelek hatalmas pusztításra képesek.

Kockázat

  • Csendes-óceán
  • Atlanti-óceán
  • Indiai-óceán
  • Jeges-tenger
  • meleg légtömegek - Délről érkező, meleg, nedves légtömegek áramlanak a felszín közelében.
  • hideg légtömegek - Magasban áramló, nyugatias áramlás; hideg, száraz légtömegeket szállít.
  • Afrika
  • Antarktika
  • Ausztrália és Óceánia
  • Ázsia
  • Dél-Amerika
  • Észak-Amerika
  • Európa

A Föld bármely kontinensén létrejöhetnek, kivéve az Antarktiszon. Legnagyobb számban azonban az USA középső területein, az ún. Prérin fordulnak elő, a térség földrajzi adottságai miatt. Ott ugyanis eltérő légtömegek találkoznak: a nyugat felől érkező hideg, száraz levegő találkozik a Mexikói-öböl felől, délről érkező meleg, nedves levegővel.

Szupercella

  • meleg légtömegek
  • hideg légtömegek
  • feláramlás
  • vízszintes örvény
  • függőleges örvény
  • ciklonális örvénylés
  • jégeső
  • eső

A forgószelek jelentős része szupercellákból, azaz forgó zivatarfelhőkből alakul ki. Erőteljes, függőleges feláramláshoz, úgynevezett konvekcióhoz köthető a kialakulásuk.
A különböző magasságú szelek különböző irányból fújnak különböző sebességgel. Ez, a szélnyírásnak nevezett jelenség a földfelszínnel párhuzamosan forgó levegőoszlopot hoz létre. A zivatarfelhő felhúzó ereje a forgó oszlopot felfelé mozdítja. Egy ellentétes irányban forgó örvénypár alakul ki a feláramlás két oldalán: a ciklonálisan – az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin pedig megegyező irányú – forgó örvény marad meg általában, a másik pedig elhal. Így egy függőleges tengelyű örvény, azaz a zivatar forgó feláramlása jön létre.

Kialakulásától megszűnéséig

  • feláramlás - A forgószél külsején a levegő felfelé csavarodik.
  • leáramlás - A középpontban a földfelszín felé áramlik a levegő a feláramló levegő helyére.
  • por
  • tölcsér

Amikor a feláramlás már forog és további utánpótlást kap a felszín felől meleg és nedves levegő formájában, akkor alakulhat ki a forgószél. A szupercellában feláramló légtömeget az örvény közepén leszálló légtömeg pótolja. Ahogy a szupercellában meglévő függőleges tengelyű örvénylő mozgás egyre szűkül, egyre intenzívebbé válik a forgás. Ha elég nagy az intenzitása, akkor alányúlik a szupercellából és megjelenik a tuba. Ha eléri a földfelszínt, akkor nevezzük tornádónak.
A földfelszínről port és törmeléket szív fel a tornádó, ez sötétre színezi a tölcsér alsó részét. A tornádó gyorsan gyengül és a kerülete is egyre kisebb lesz, majd teljesen eltűnik.

Fokozatai

  • EF0 - Pusztítás mértéke: Tetők sérülhetnek; faágak letörhetnek; a gyenge gyökérzetű fák kidőlhetnek.
  • EF1 - Pusztítás mértéke: jelentősebb károk a háztetőkön; ablakok betörnek; ajtók megrongálódnak; mobil házak felborulnak.
  • EF2 - Pusztítás mértéke: tetőszerkezetek felemelkednek; mobil otthonok teljesen tönkremennek; nagyobb fák kitörnek vagy kidőlnek; kisebb tárgyak sodródnak a levegőben.
  • EF3 - Pusztítás mértéke: Teljes emeletek tűnhetnek el a házakról; komoly sérülés nagyobb épületekben is; vonatok felborulnak; minden fa kitörik vagy kidől.
  • EF4 - Pusztítás mértéke: Épületek összedőlnek; tetőszerkezetek, autók sodródnak a levegőben.
  • EF5 - Pusztítás mértéke: Többszintes és vasbeton házak is összedőlnek, nehéz járművek is repülnek a levegőben.
  • 105-137 km/h
  • 138-178 km/h
  • 179-218 km/h
  • 219-266 km/h
  • 267-321 km/h
  • ˃ 322 km/h
  • gyenge
  • mérsékelt
  • jelentős
  • erős
  • pusztító
  • katasztrofális

A tornádó szerencsére csupán néhány percig létezik. Azonban e néhány perc alatt is jelentős károkat tud okozni. Háromnegyedüknél a szél sebessége 180 km/h-nál kevesebb, amely még mérsékelt károkat okoz. A szélsebesség azonban akár több száz km/h is lehet: ekkor a forgószél hatalmas pusztításokat képes véghezvinni, egész házakat le tud rombolni.
Jellemzésükre a Fujita japán származású meteorológus által kidolgozott, majd később módosított – a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján felállított – hatfokozatú skálát használják.

Animáció

Narráció

A forgószél vagy tornádó egy intenzíven örvénylő légoszlop, amely egy zivatarfelhő aljáról ereszkedik le és éri el a földfelszínt. Átmérője pár métertől pár kilométerig terjed. A rövid életű, de annál nagyobb erejű forgószelek hatalmas pusztításra képesek.

A Föld bármely kontinensén létrejöhetnek, kivéve az Antarktiszon. Legnagyobb számban azonban az USA középső területein, az ún. Prérin fordulnak elő, a térség földrajzi adottságai miatt. Ott ugyanis eltérő légtömegek találkoznak: a nyugat felől érkező hideg, száraz levegő találkozik a Mexikói-öböl felől, délről érkező meleg, nedves levegővel.

A forgószelek jelentős része szupercellákból, azaz forgó zivatarfelhőkből alakul ki. Erőteljes, függőleges feláramláshoz, úgynevezett konvekcióhoz köthető a kialakulásuk.
A különböző magasságú szelek különböző irányból fújnak különböző sebességgel. Ez, a szélnyírásnak nevezett jelenség a földfelszínnel párhuzamosan forgó levegőoszlopot hoz létre. A zivatarfelhő felhúzó ereje a forgó oszlopot felfelé mozdítja. Egy ellentétes irányban forgó örvénypár alakul ki a feláramlás két oldalán: a ciklonálisan – az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin pedig megegyező irányú – forgó örvény marad meg általában, a másik pedig elhal. Így egy függőleges tengelyű örvény, azaz a zivatar forgó feláramlása jön létre.

Amikor a feláramlás már forog és további utánpótlást kap a felszín felől meleg és nedves levegő formájában, akkor alakulhat ki a forgószél. A szupercellában feláramló légtömeget az örvény közepén leszálló légtömeg pótolja. Ahogy a szupercellában meglévő függőleges tengelyű örvénylő mozgás egyre szűkül, egyre intenzívebbé válik a forgás. Ha elég nagy az intenzitása, akkor alányúlik a szupercellából és megjelenik a tuba. Ha eléri a földfelszínt, akkor nevezzük tornádónak.
A földfelszínről port és törmeléket szív fel a tornádó, ez sötétre színezi a tölcsér alsó részét. A tornádó gyorsan gyengül és a kerülete is egyre kisebb lesz, majd teljesen eltűnik.

A tornádó szerencsére csupán néhány percig létezik. Azonban e néhány perc alatt is jelentős károkat tud okozni. Háromnegyedüknél a szél sebessége 180 km/h-nál kevesebb, amely még mérsékelt károkat okoz. A szélsebesség azonban akár több száz km/h is lehet: ekkor a forgószél hatalmas pusztításokat képes véghezvinni, egész házakat le tud rombolni.
Jellemzésükre a Fujita japán származású meteorológus által kidolgozott, majd később módosított – a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján felállított – hatfokozatú skálát használják.

Kapcsolódó extrák

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Az elpárolgó vízből változatos alakú felhők képződnek, majd a víz csapadékként visszajut a felszínre.

Forró övezeti ciklonok

A ciklonok több száz kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon

A ciklonok akár több ezer kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Helyi szelek

A helyi szelek főbb típusai a hegy-völgyi, a tengeri-parti és a bukószél.

Melegfront, hidegfront

Hideg és meleg levegő találkozásánál alakul ki hidegfront, vagy melegfront.

Villámlás

Légkörben lejátszódó felvillanással és hanghatással együtt járó elektromos kisülés.

Cunami

Akár több tíz méter magasságú tengeri óriáshullám, amely hatalmas pusztításra képes.

Földrengés

A földrengés a Föld egyik legpusztítóbb természeti jelensége.

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Kosárba helyezve!