Folyók felszínformálása

Folyók felszínformálása

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz.

Földrajz

Címkék

folyó, felszínformálás, folyóvizek, folyómeder, folyótorkolat, felső szakasz, középső szakasz, alsó szakasz, deltatorkolat, tölcsértorkolat, erózió, hordalék, holtág, kanyar, ütem, sziget, völgy, domborzat, víz, vízrajz, víz körforgás, természet, természetismeret, természetföldrajz, geomorfológia, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Folyók

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz. A folyók felszínformáló munkáját három szakaszra oszthatjuk: bevágódó, oldalazó és feltöltő szakaszra. A folyó forrásától a torkolatáig a szakaszjellegek többször is változhatnak.

Bevágódó szakasz

Minden vízfolyás rendelkezik bizonyos energiával, melynek egy részét hordalékának elszállítására használja. A fennmaradó energiával a medrét pusztítja. Nagy lejtésű területen a folyó sokkal több energiával rendelkezik, mint amennyi a hordalék elszállításához szükséges. A sebesen áramló folyó a szállított hordalékkal mélyíti medrét és jellegzetes V alakú völgyet hoz létre.

Fogalomdefiníciók:

Szurdok: Ha a folyó kemény kőzetbe vágódik be, akkor csaknem függőleges falú, igen mély és szűk völgye lesz.

Kanyon: A szurdok száraz éghajlaton kialakult formája.

Vízesés: A mederben található keményebb kőzetpadoknál található. A folyó a keményebb kőzet fölött és alatt lévő puhább kőzeteket gyorsabban koptatja, így a víz a kemény kőzetről alábukik.

Oldalazó szakasz

Mérsékelt lejtésű területen a folyó energiája kiegyenlített, azaz a lerakás és a szállítás egyensúlyban van egymással. A folyó esése csökken, oldalazó erózióval kanyarogva szállítja és rakja le a hordalékát. Zátonyokat épít a meder egyik oldalán, a másik oldalán pedig mélyíti a medrét, amely kiöblösödik és létrejön a kanyarulat. A kanyarulat külső íve – ahol a legnagyobb a víz sebessége – folyamatosan pusztul, míg belső íve épül: a kanyarulat egyre növekszik, végül lefűződik és holtágat hoz létre.

Fogalomdefiníció:

Sodorvonal: A vízfolyás legnagyobb sebességű pontjait összekötő képzeletbeli vonal. Kanyarban a homorú partnál húzódik, egyenes szakaszoknál a meder közepén.

Feltöltő szakasz

Kis lejtésű területen a folyó energiája lecsökken, ezért a hordalék lerakása kerül túlsúlyba, azonban a hordalékszállítás nem szűnik meg teljesen. A lerakott hordalékból a folyó szigeteket, zátonyokat épít, a folyómeder szétágazik, sokágúvá válik. A folyamatos hordaléklerakás és mederváltoztatás következményei a feltöltött síkságok és a hordalékkúpok.

Folyótorkolatok

Deltatorkolat
A nagy folyók többsége tengerbe ömlik. Deltatorkolat a bő hordalékú folyók torkolatánál jön létre, ahol nincs jelentős árapály. A folyó lerakja maradék hordalékát, ezáltal több ágra szakad. Az ágak közötti szigetek a tenger rovására gyarapodnak.

Tölcsértorkolat
A kevés hordalékú vagy erős tengerjárású tengerbe ömlő folyó torkolatát tölcsértorkolatnak nevezzük. A tölcsértorkolatot a dagály folyamatosan növeli és mélyíti.

Folyóteraszok
A folyók szakaszjellege egy adott helyen időben is változik tektonikai és éghajlati hatásoknak köszönhetően. Ezáltal az ugyanazon a területen többször végbement szakaszjelleg-változás lépcsőzetesen egymás fölött elhelyezkedő folyóteraszokat alkot. A folyóteraszokat az árvizek már nem érik el. Ide épültek általában az utak és a települések.

Animáció

Narráció

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz. A folyók felszínformáló munkáját három szakaszra oszthatjuk: bevágódó, oldalazó és feltöltő szakaszra. A folyó forrásától a torkolatáig a szakaszjellegek többször is változhatnak.

Minden vízfolyás rendelkezik bizonyos energiával. Energiájának egy részét hordalékának elszállítására használja. A fennmaradó energiával medrét pusztítja.
Nagy lejtésű területen a folyó sokkal több energiával rendelkezik, mint amennyi a hordalék elszállításához szükséges. A sebesen áramló folyó a szállított hordalékkal mélyíti medrét és jellegzetes V alakú völgyet hoz létre.

Mérsékelt lejtésű területen a folyó energiája kiegyenlített, azaz a lerakás és a szállítás egyensúlyban van egymással. A folyó esése csökken, oldalazó erózióval kanyarogva szállítja és rakja le a hordalékát.
Zátonyokat épít a meder egyik oldalán, a másik oldalán pedig mélyíti a medrét, amely kiöblösödik és létrejön a kanyarulat. A kanyarulat külső íve – ahol a legnagyobb a víz sebessége – folyamatosan pusztul, míg belső íve épül: a kanyarulat egyre növekszik, végül lefűződik és holtágat hoz létre.

Kis lejtésű területen a folyó energiája lecsökken, ezért a hordalék lerakása kerül túlsúlyba, azonban a hordalékszállítás nem szűnik meg teljesen. A lerakott hordalékból a folyó szigeteket, zátonyokat épít, a folyómeder szétágazik, sokágúvá válik. A folyamatos hordaléklerakás és mederváltoztatás következményei a feltöltött síkságok és a hordalékkúpok.

A nagy folyók többsége tengerbe ömlik. Deltatorkolat a bő hordalékú folyók torkolatánál jön létre, ahol nincs jelentős árapály. A folyó lerakja maradék hordalékát, ezáltal több ágra szakad. Az ágak közötti szigetek a tenger rovására gyarapodnak.

A kevés hordalékú vagy erős tengerjárású tengerbe ömlő folyó torkolatát tölcsértorkolatnak nevezzük. A tölcsértorkolatot a dagály folyamatosan növeli és mélyíti.

Kapcsolódó extrák

A víz körforgása (alapfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

A szél felszínformálása a félig kötött homokterületeken

A szél, mint külső erő, építi és pusztítja a tengerpartokat és a sztyeppéket.

A szél felszínformálása a sivatagokban

A szél, mint külső erő, a sivatagok építésében és pusztításában is szerepet játszik.

Árvízvédelmi rendszer

A védőtöltés, kisebb áradások esetén a nyári gát biztosítja az árvíz elleni védelmet.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Folyózsilip működése

A folyózsilip segítségével a folyami hajózásban a szintkülönbségek áthidalhatók.

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Holland gátrendszer

Hollandia évszázadok óta küzdelmet folytat a tengerrel.

Tavak élete, fejlődése

A földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvizeket a Föld belső és külső erői, valamint emberi beavatkozás is létrehozhatják.

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Vízerőmű (Hoover-gát, USA)

Az USA-ban, a Colorado folyón épült hatalmas gát az egyik amerikai elnökről kapta a nevét.

Vízesés

A folyómeder kiszögelléseiről alázúduló folyóvíz látványos vízeséseket hoz létre.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

Kosárba helyezve!