Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Történelem

Címkék

felfedezés, Kolumbusz Kristóf, Bartolomeo Diaz, Vasco da Gama, Amerigo Vespucci, Ferdinand Magellan, Jacques Cartier, Willem Barents, Abel Tasman, Francis Drake, Henry Hudson, Föld, Újvilág, iránytű, asztrolábium, hajózás, hajó, Csendes-óceán, Jóreménység, északnyugati átjáró, sarkvidék, part, Amerika, India, Afrika, Tasmania, Új-Zéland, Ausztrália, portugál, spanyol, olasz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Föld

  • Afrika
  • Észak-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Ausztrália
  • Atlanti-óceán
  • Indiai-óceán
  • Csendes-óceán
  • Európa
  • Ázsia
  • Antarktika
  • Déli-óceán
  • Jeges-tenger

Bartolomeu Dias

  • Afrika
  • Portugália
  • India
  • Atlanti-óceán
  • Jóreménység-fok

Kolumbusz Kristóf

  • Közép-Amerika
  • India
  • Spanyolország
  • Atlanti-óceán
  • Bahama-szigetek

Vasco da Gama

  • Afrika
  • Portugália
  • India
  • Atlanti-óceán
  • Indiai-óceán

Amerigo Vespucci

  • Közép-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán

Ferdinand Magellan

  • Afrika
  • Dél-Amerika
  • Spanyolország
  • Atlanti-óceán
  • Indiai-óceán
  • Csendes-óceán
  • Fülöp-szigetek
  • Magellán-szoros

Jacques Cartier

  • Észak-Amerika
  • Franciaország
  • Kanada
  • Atlanti-óceán

Sir Francis Drake

  • Afrika
  • Észak-Amerika
  • Közép-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Anglia
  • Atlanti-óceán
  • Indiai-óceán
  • Csendes-óceán

Willem Barents

  • Hollandia
  • Barents- tenger

Henry Hudson

  • Észak-Amerika
  • Kanada
  • Anglia
  • Atlanti-óceán
  • Hudson- öböl

Abel Tasman

  • Ausztrália
  • Tasmánia
  • Új-Zéland
  • Indiai-óceán
  • Csendes-óceán

Animáció

Narráció

A portugál származású Bartolomeu Dias 1487-ben indult útnak a portugál király kérésére.
Célja az volt, hogy megtalálja Afrika legdélebbi pontját, és egyúttal az Indiai-óceánra vezető átjárót.
Vállalkozása már az indulás évében sikerrel zárult: felfedezte a Jóreménység-fokot, melyet akkor a két óceán találkozási pontjának tekintettek.

Az itáliai származású Cristoforo Colombo, vagyis Kolumbusz Kristóf 1492-ben indult útnak a spanyol királyi pár támogatásával.
Célja az volt, hogy nyugat felé hajózva eljusson Indiába.
Kalandokban bővelkedő vállalkozása nem sikerült, ám így is rendkívül eredményes volt, hiszen felfedezte az európaiak számára addig ismeretlen amerikai kontinenst.

A portugál származású Vasco da Gama 1497-ben azzal a céllal indult útnak szülőhazájából, hogy az előző évtizedek felfedezéseire támaszkodva, Afrika körülhajózásával eljusson Indiába.
1498-ra valóra váltotta Tengerész Henrik portugál herceg legnagyobb álmát: tengeri úton eljutott Indiába.

Az itáliai származású Amerigo Vespucci a 15. és a 16. század fordulóján több alkalommal is járt a Kolumbusz által felfedezett új kontinensen.
Célja az volt, hogy feltérképezze az általa Újvilágnak nevezett földrész partvonalát.
Ő állapította meg először, hogy egy új kontinensről van szó, ezért róla, nem pedig Kolumbuszról nevezték el azt.

A portugál születésű Ferdinand Magellan flottája 1517-ben indult legendás útjára.
A vállalkozás célja az volt, hogy megtalálják az amerikai átjárót, vagyis keletről érjék el a Fűszer-szigeteket.
Az Atlanti-óceánról a később róla elnevezett szoroson áthajózva elérték a kívánt eredményt: kijutottak a Csendes-óceánra.
A kapitány azonban a Fülöp-szigeteken életét vesztette. Viszont 1522-ben a flotta egyik hajója visszaért Európába. Legénységének tagjai pedig elmondhatták magukról, hogy ők voltak azok, akik először hajózták körbe a Földet.

A francia származású Jacques Cartier 1524-et követően több alkalommal is járt Észak-Amerikában, a mai Kanada területén.
A Csendes-óceánra vezető legendás északnyugati átjárót kereste.
Útjai során többek között a Szent Lőrinc-folyó vidékét is feltérképezte, és megalapította a franciák első gyarmatát a kontinensen.

Az angol Francis Drake a királynő lovaggá ütött kalóza volt. Ám nem csupán eredeti foglalkozása, spanyolok elleni sikereivel írta be nevét a történelembe, hanem hatalmas tengeri útjaival is.
1577-ben a szokásos céllal indult el Angliából: spanyol hajókat szeretett volna fosztogatni.
A vállalkozás azonban kinőtte magát: átszelte az Atlanti-óceánt, a partvidékét feltérképezve megkerülte Dél-Amerikát. Eljutott Észak-Amerikába is. Áthajózott a Csendes-, majd az Indiai-óceánon. A Jóreménység-fok érintésével, Afrika megkerülése után 1580-ban ért vissza Angliába.
Hajója lett a 2. hajó, amely megkerülte a Földet, ő maga pedig az első kapitány, akinek ez személyesen is sikerült.

A holland Willem Barents célja az volt, hogy Szibériától északra hajózva, a sarkvidéken átkelve megtalálja az Ázsia keleti részéhez vezető északkeleti átjárót.
E küldetése nem sikerült, ám az 1594 és 1597 közé eső három útja során feltérképezte a sarkvidék szigeteit és partvidékét.

Az angol származású Henry Hudson a 17. század elején több ízben járt a mai Kanada sarki vizein az északnyugati átjárót keresve.
Útjai során feltérképezte az amerikai kontinens északi partvidékét, és megtalálta a nevét viselő folyót és tengeröblöt.
Ez utóbbiról kezdetben azt hitte, hogy megtalálta a legendás átjárót és kijutott a Csendes-óceánra.

A holland Abel Tasman a 17. század középső harmadában több ízben hajózott az Indiai- és a Csendes-óceánon, azzal a céllal, hogy feltérképezze azok szigeteit.
Alakja az 1642 és 1644 közötti felfedezései miatt vált legendássá. Első európaiként eljutott a nevét róla kapó Tasmaniára és Új-Zélandra is. Feltérképezte Ausztrália partvidékét, és eredeti küldetését beteljesítve feljegyzéseket készített a két óceán szigeteiről is.

Kapcsolódó extrák

A történelem nagy népmozgásai

A jelenet az emberi történelem legnagyobb népmozgásait mutatja be az őskortól egészen napjainkig.

Navigációs eszközök a múltból

A tengereken való tájékozódást számos nagyszerű eszköz segítette az évszázadok során.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

Gyarmatosítás és gyarmatok függetlenné válása

A gyarmatosító hatalmak által kiöntött színeket a függetlenségüket újra kivívó népek törölték le a világtérképről.

Polinéz katamarán

A polinézek hatalmas távolságokat szeltek át speciális hajóikkal.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

A földrajzi fokhálózat (alapfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.

Darwin legendás utazása

A 19. századi angol természettudós evolúciós elméletének kidolgozásában a Beagle vitorlással tett utazása fontos szerepet játszott.

Földrajzi érdekességek – Társadalom

Földünkön számos, a társadalomhoz köthető érdekességgel találkozhatunk.

Machu Picchu (15. század)

A Peruban található egykori inka város a Világörökség kulturális helyszínei közé tartozik.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Panama-csatorna

A Panama-csatorna hajózási útvonalak lerövidítésére létrehozott mesterséges vízi út az amerikai kontinensen.

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

A világ városai

Az animáció a Föld fontosabb városainak elhelyezkedését és fontosabb adatait foglalja össze, és játék segítségével segíti a gyakorlást.

Afrika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük Afrika országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Államformák és hivatalos nyelvek

Az államhatalom gyakorlásának módjai (államformák) és a leggyakoribb hivatalos nyelvek Földünk államaiban.

Amerika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Amerikai bölény

Észak-Amerika legnagyobb testű szárazföldi emlőse.

Az USA tagállamai és városaik

Az animáció segítségével megismerhetjük az USA tagállamait és nagyobb városait.

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Déli rabszolgatartó ültetvény (USA, 19. század)

Az USA déli államainak gazdaságára a rabszolgatartó nagybirtokok voltak jellemzőek a polgárháború előtt.

Polinéziai családi telek (Szamoa, 15. század)

A tradicionális szamoai családi telek épületei hű tükörképei az ott élők különleges kultúrájának.

A földrajzi fokhálózat (középfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal megadható.

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

Kosárba helyezve!