Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Történelem

Címkék

felfedezés, Kolumbusz Kristóf, Bartolomeu Dias, Vasco da Gama, Amerigo Vespucci, Ferdinand Magellan, Jacques Cartier, Willem Barents, Abel Tasman, Francis Drake, Henry Hudson, Föld, Újvilág, iránytű, asztrolábium, hajózás, hajó, Csendes-óceán, Jóreménység, északnyugati átjáró, sarkvidék, partvidék, Amerika, India, Afrika, Tasmania, Új-Zéland, Ausztrália, portugál, spanyol, itáliai

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Föld

Bartolomeu Dias

Kolumbusz Kristóf

Vasco da Gama

Amerigo Vespucci

Ferdinand Magellan

Jacques Cartier

Sir Francis Drake

Willem Barents

Henry Hudson

Abel Tasman

Narráció

A portugál származású Bartolomeu Dias 1487-ben indult útnak a portugál király kérésére.
Célja az volt, hogy megtalálja Afrika legdélebbi pontját, és egyúttal az Indiai-óceánra vezető átjárót.
Vállalkozása már az indulás évében sikerrel zárult: felfedezte a Jóreménység-fokot, melyet akkor a két óceán találkozási pontjának tekintettek.

Az itáliai származású Cristoforo Colombo, vagyis Kolumbusz Kristóf 1492-ben indult útnak a spanyol királyi pár támogatásával.
Célja az volt, hogy nyugat felé hajózva eljusson Indiába.
Kalandokban bővelkedő vállalkozása nem sikerült, ám így is rendkívül eredményes volt, hiszen felfedezte az európaiak számára addig ismeretlen amerikai kontinenst.

A portugál származású Vasco da Gama 1497-ben azzal a céllal indult útnak szülőhazájából, hogy az előző évtizedek felfedezéseire támaszkodva, Afrika körülhajózásával eljusson Indiába.
1498-ra valóra váltotta Tengerész Henrik portugál herceg legnagyobb álmát: tengeri úton eljutott Indiába.

Az itáliai származású Amerigo Vespucci a 15. és a 16. század fordulóján több alkalommal is járt a Kolumbusz által felfedezett új kontinensen.
Célja az volt, hogy feltérképezze az általa Újvilágnak nevezett földrész partvonalát.
Ő állapította meg először, hogy egy új kontinensről van szó, ezért róla, nem pedig Kolumbuszról nevezték el azt.

A portugál születésű Ferdinand Magellan flottája 1517-ben indult legendás útjára.
A vállalkozás célja az volt, hogy megtalálják az amerikai átjárót, vagyis keletről érjék el a Fűszer-szigeteket.
Az Atlanti-óceánról a később róla elnevezett szoroson áthajózva elérték a kívánt eredményt: kijutottak a Csendes-óceánra.
A kapitány azonban a Fülöp-szigeteken életét vesztette. Viszont 1522-ben a flotta egyik hajója visszaért Európába. Legénységének tagjai pedig elmondhatták magukról, hogy ők voltak azok, akik először hajózták körbe a Földet.

A francia származású Jacques Cartier 1524-et követően több alkalommal is járt Észak-Amerikában, a mai Kanada területén.
A Csendes-óceánra vezető legendás északnyugati átjárót kereste.
Útjai során többek között a Szent Lőrinc-folyó vidékét is feltérképezte, és megalapította a franciák első gyarmatát a kontinensen.

Az angol Francis Drake a királynő lovaggá ütött kalóza volt. Ám nem csupán eredeti foglalkozása, spanyolok elleni sikereivel írta be nevét a történelembe, hanem hatalmas tengeri útjaival is.
1577-ben a szokásos céllal indult el Angliából: spanyol hajókat szeretett volna fosztogatni.
A vállalkozás azonban kinőtte magát: átszelte az Atlanti-óceánt, a partvidékét feltérképezve megkerülte Dél-Amerikát. Eljutott Észak-Amerikába is. Áthajózott a Csendes-, majd az Indiai-óceánon. A Jóreménység-fok érintésével, Afrika megkerülése után 1580-ban ért vissza Angliába.
Hajója lett a 2. hajó, amely megkerülte a Földet, ő maga pedig az első kapitány, akinek ez személyesen is sikerült.

A holland Willem Barents célja az volt, hogy Szibériától északra hajózva, a sarkvidéken átkelve megtalálja az Ázsia keleti részéhez vezető északkeleti átjárót.
E küldetése nem sikerült, ám az 1594 és 1597 közé eső három útja során feltérképezte a sarkvidék szigeteit és partvidékét.

Az angol származású Henry Hudson a 17. század elején több ízben járt a mai Kanada sarki vizein az északnyugati átjárót keresve.
Útjai során feltérképezte az amerikai kontinens északi partvidékét, és megtalálta a nevét viselő folyót és tengeröblöt.
Ez utóbbiról kezdetben azt hitte, hogy megtalálta a legendás átjárót és kijutott a Csendes-óceánra.

A holland Abel Tasman a 17. század középső harmadában több ízben hajózott az Indiai- és a Csendes-óceánon, azzal a céllal, hogy feltérképezze azok szigeteit.
Alakja az 1642 és 1644 közötti felfedezései miatt vált legendássá. Első európaiként eljutott a nevét róla kapó Tasmaniára és Új-Zélandra is. Feltérképezte Ausztrália partvidékét, és eredeti küldetését beteljesítve feljegyzéseket készített a két óceán szigeteiről is.

Kapcsolódó extrák

Németország egyesítése

A 19. században porosz vezetéssel egyesültek az addig széttagolt német államok.

Rabszolga- kereskedelem

Miért volt a 18. században a legjövedelmezőbb vállalkozás a rabszolga-kereskedelem?

A varasdi vár (16. század)

A Horvátországban álló, nagyszerűen gondozott vár méltó őrzője a dicső évszázadok emlékeinek.

Lánchíd (Budapest)

A „legnagyobb magyar” nevéhez köthető alkotás a legrégebbi ismert állandó híd Pest és...

Elsők az újkori olimpiai játékok történetében

Érdekes események, melyek először fordultak elő az újkori olimpiákon.

Török szultán (16. század)

Az Oszmán Birodalom élén az élet és halál urának számító szultánok álltak.

Európai hódítások Amerikában

Az európai hódítók 1492 után sikeresen elfoglalták az amerikai kontinenst annak ellenére, hogy...

Diadalív (Párizs, 1836)

Az Arc de Triomphe építése csak Bonaparte Napóleon bukása után, 1836-ban fejeződött be.

Kosárba helyezve!