F–16 Fighting Falcon (USA, 1978)
A „Harci Sólyom” a vadászbombázók kategóriájának legsikeresebb repülőgépe.
Történelem
Címkék
F–16, vadászgép, repülő, vadászbombázó, sugárhajtómű, hidegháború, USAF, szuperszónikus
Kapcsolódó extrák
Jelenetek

Harci Sólyom
Harci Sólyom
A Fighting Falcon (Harci Sólyom) egyhajtóműves vadászbombázó gép. Az USA légiereje számára fejlesztették ki.
A mikroelektronika fejlődése következtében a fejlesztések során folyamatosan integráltak bele újabb berendezéseket, így napjainkban már szinte minden fegyverfajtát bevethet.
A kiváló légiharc-képességekkel rendelkező F-16-os Kategóriájának vitathatatlanul legsikeresebb repülőgépe (24 ország használja légierejében).
A gép hivatalos nevét 1976-ban, egy pályázat eredményeként kapta (a „keresztapa” J. A. Kurdell őrmester).
Műszaki adatok
Funkció: Harcászati vadászbombázó repülőgép
Gyártó: General Dynamics, később a Lockheed Martin
Tervező: Harry J. Hillaker
Személyzet: F–16A/C/E: 1 fő
F–16B/D/F: 2 fő
Első felszállás: 1974. február 2.
Szolgálatba állítás: 1978. augusztus 17.
Ára: 18,8 millió USD (1998.)
Légi győzelmek/
Légiharc-veszteségek: 71:(1)
Méretek
Hossz: 14,8 m
Fesztáv: 9,8 m
Magasság: 4,8 m
Szárnyfelület: 27,87 m²
Szárnyprofil: NACA 64A204
Szárnykarcsúság: 3,2
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg: 8 272 kg
Maximális felszállótömeg: 16 875 kg
Hajtómű
Hajtómű: Pratt & Whitney F100–PW–220 vagy
General Electric F110–GE–100 nagy kétáramúsági fokú, utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő: F100: 64,9 kN / 105,7 kN
F110: 76,3 kN / 128,9 kN
Repülési jellemzők
Maximális sebesség: 2,05 Mach nagy magasságon
Hatósugár: 550 km (6 db 454 kg-os bombával, magas-alacsony-magas repülési profillal)
Hatótávolság: 3200 km
Legnagyobb repülési magasság: 15 240 m
Emelkedőképesség: 255 m/s
Szárny felületi terhelése: 430,7 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány: F100: 0,898
F110: 1,095
Tüzelőanyag-tömeg arány: 0,26
Maximális túlterhelés: +9g
Avionika
Rádiólokátor: F–16A/B: AN/APG–66
F–16C/D: AN/APG–68
F–16E/F: AN/APG–80
Katapultülés: ACES II
Fegyverzet
Beépített fegyverzet: 1 db 20 mm M61 Vulcan gépágyú
Fegyverfelfüggesztő pontok száma: 9+2

Felülnézet

Pilótafülke

Rakétaindítás

Felépítés
- pilótafülke
- hajtómű
- buborék formájú kabintető
- deltaszárny
- futómű
- levegőbeömlő nyílás
- fegyverfüggesztő pontok
- üzemanyag-póttartály

Animáció
Narráció
Az 1978-ban szolgálatba állított F-16-os vadászbombázót az USA légiereje számára fejlesztették ki.
Az utánégetős gázturbinás sugárhajtóművel rendelkező repülőgép nagy magasságon elérheti a hangsebesség kétszeresét is.
A 15 méter hosszú és 10 méter szárnyfesztávolságú vadászbombázó hatótávolsága 3200 km, legnagyobb repülési magassága pedig 15240 m.
Maximális felszállótömege több, mint kétszerese a 8 tonnát meghaladó szerkezeti tömegének, így félelmetes fegyverzetet tudhat magáénak a bevetések során.
A Vulcan gépágyút a 9+2 fegyverfelfüggesztő ponton elhelyezhető rakéták és bombák egészítik ki.
A mikroelektronika fejlődésének következtében folyamatosan integráltak bele új berendezéseket, így szinte minden fegyverfajtát bevethet.
A Fighting Falcon, vagyis Harci Sólyom névre keresztelt vadászbombázó ráadásul kiváló légiharc-képességekkel is rendelkezik.
A Lockheed Martin által még napjainkban is gyártott harcászati repülőgép számos háborús konfliktusban letette a névjegyét. Kategóriájának vitathatatlanul legsikeresebb modellje.
Kapcsolódó extrák
Hogyan működik a gázturbinás sugárhajtómű?
A gázturbinás sugárhajtóművet repülőgépek meghajtására használják.
Amerikai tengerészgyalogos (2000-es évek eleje)
Az USA haderejének fontos részét képezi a különlegesen képzett tengerészgyalogság.
B–2 „Spirit” (USA, 1989)
Az amerikai lopakodó nehézbombázó repülőgépet a délszláv háborúban, Afganisztánban és Irakban is bevetették.
Tarawa LHA–1 (1976)
Az 1940-es évektől kezdve az egyre hatalmasabb méretű repülőgép-hordozók váltak az óceánok uraivá.
AH–64 Apache (USA, 1975)
Az indián törzsről elnevezett harci helikoptert az amerikai haderő számára fejlesztették ki.
Airbus A380 (2005)
A kétszintes, széles törzsű, óriási utasszállító repülőgép ötszáznál több férőhellyel rendelkezik.
B–17 „Flying Fortress” (USA, 1938)
A „repülő erődöt” a Boeing cég fejlesztette ki az amerikai légierő számára.
Chengdu J-20 Mighty Dragon (Kína, 2017)
Az „Erős Sárkány” a kínai légierő kötelékébe tartozó ötödik generációs, lopakodó harci repülőgép.
Fejezetek a repülés történetéből
Az animáció a repülés fejlődését foglalja össze a kezdetektől napjainkig.
Hogyan működik az akciós gőzturbina?
Az animáció segítségével megismerhetjük az akciós gőzturbina szerkezetét és működését.
MIG–31 (Szovjetunió, 1982)
A szovjetek által kifejlesztett, két hajtóműves, nehéz elfogó vadászgépet 1982-ben állították szolgálatba.
RT–2PM Topol interkontinentális rakéta (Szovjetunió, 1985)
A hidegháború végén kifejlesztett, atomcsapásra alkalmas, járműről indítható ballisztikus rakéta.
U–2 „Dragon Lady” (USA, 1957)
A rendkívül hatékony felderítőgépet a hidegháború óta alkalmazza az amerikai katonai hírszerzés.
Bombardier CRJ-200 (1991)
A Bombardier cég kis utasszállítójának tervezésekor a gyorsaság, a kényelem és a gazdaságosság volt a fő szempont.
Concorde (1969)
Az első, hangsebesség felett is repülő utasszállító gép menetrend szerinti járatai 1976-ban indultak útjukra.
Junkers G 24 W hidroplán
A hidroplán olyan repülőgép, mely képes vízfelületre leszállni, azon haladni és arról felemelkedni.
Junkers JU 52 (1932)
A német Junkers cég Ju 52 modellje a II. világháború előtti időszak legelterjedtebb Európában gyártott szállítógépe volt.
Messerschmitt Bf 109 G (Németország, 1941)
Legendás vadászrepülő, melyet a német légierő használt a II. világháború során.
Vought F4U Corsair (USA, 1944)
A Corsair haditengerészeti csillagmotoros vadászrepülőgép a II. világháború egyik jelentős amerikai szereplője volt.
Wright Flyer I repülőgép (1903)
A Wright fivérek megalkották az első irányítható, motorral hajtott, levegőnél nehezebb repülő eszközt.