Erdők szintjei

Erdők szintjei

A különböző erdőtípusok szintezettsége eltérő lehet.

Biológia

Címkék

szintezettség, esőerdő, monszunerdő, tölgyerdő, bükkerdő, fenyőerdő, erdő, dzsungel, lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint, fa, évelő, fakitermelés, flóra, életközösség, fás szárú, biomok, árnyéktűrő, verseny, lián, orchidea, epifiton, örökzöld, lombhullató, csapadék, növény, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Esőerdő

Monszunerdő

Tölgyerdő

Bükkerdő

Fenyőerdő

Biomok (grafikon)

Biomok (növényzet)

Animáció

Narráció

Trópusi esőerdő:

A forró övezet legcsapadékosabb vidékein, ahol a csapadék mennyisége mintegy 2000–5000 mm, és évszakok nincsenek, trópusi esőerdők alakulnak ki. Ezek örökzöld erdők, nagy fajgazdagság jellemzi őket. A talaj tápanyagszegény, mert a tápanyagokat a dús növényzet felveszi, és a csapadék kimossa. A három lombkoronaszint miatt erős a fényért való versengés. A cserjeszintre és a gyepszintre kevés fény jut, ezért itt árnyéktűrő növényeket találunk.

Monszunerdő:

A forró övezet esőerdővel szomszédos térségeiben monszunerdők alakulnak ki. Ezeken a területeken az éves csapadékmennyiség 2000 mm alatti érték, és rövid száraz évszak jellemző. A két évszak miatt a fák lombhullatók. A lombkorona kevésbé zárt, mint a trópusi esőerdőben, emiatt a cserjeszint és a gyepszint fejlettebb.

Tölgyerdő:

Azokon a mérsékelt övezeti területeken, ahol a csapadék éves mennyisége eléri az 500 mm-t, mérsékelt övi lobhullató erdők alakulnak ki. Ezek fontos típusát képviselik a tölgyerdők. Bizonyos tölgyerdőkben egy lombkoronaszintet találunk, de ha a tölgyfákon kívül más fafajok is előfordulnak, azok alsó lombkoronaszintet képezhetnek. A tölgyerdők laza lombozata viszonylag sok fényt enged át, emiatt a cserjeszint és a gyepszint fejlett.

Bükkerdő:

A valódi mérsékelt öv hidegebb területein, így a hegyvidékeken körülbelül 600-800 m magasságban a bükkerdők jellemzőek.
Ezek lombkoronaszintje mintegy 30 méter magasságban található, zárt, kevés fényt enged át. A fényért való versengés miatt a fák sudárak, függőlegesen felfelé törnek. A cserjeszint és a gyepszint gyér, főleg árnyéktűrő növények alkotják, illetve tavaszi hagymás növények, melyek még a lombfakadás előtt virágoznak.

Fenyőerdő:

A hideg-mérsékelt övre jellemző örökzöld erdőtípus. A fák 30-40 m magasra nőnek, a lombkoronaszint zárt, kevés fényt enged át. A talaj tápanyagtartalma alacsony, mivel a hideg időjárás és a tűlevelek magas viasz- és gyantatartalma lassítja a baktériumok és gombák lebontó tevékenységét és a humuszképződést. A cserje- és gyepszint a tápanyagszegény talaj és az árnyékolás miatt igen gyér.

Biomok

Földünkön mindkét féltekén a forró, a mérsékelt és a hideg övezet különíthető el.
A forró övezet az Egyenlítő környékén, a Baktérítő és a Ráktérítő között terül el. A mérsékelt övezet a térítők és a sarkkörök között helyezkedik el; itt megkülönböztetünk meleg, valódi és hideg mérsékelt övet. A hideg öv a sarkvidékeken túl található.

A forró és a mérsékelt övezetben az éves csapadékmennyiség növekedésével a sivatagokat füves területek, majd erdők váltják. Ahogy a hidegebb éghajlat felé haladunk, egyre kisebb csapadékmennyiségnél jelennek meg a füves és az erdős területek. Ennek oka, hogy hidegben a párologtatás kisebb mértékű, emiatt kevesebb csapadék is elegendő a növények számára.

A forró övezetben a csapadékmennyiség az évi 5000 mm-t is elérheti. A csapadék csökkenésével a trópusi esőerdőket monszunerdők váltják, majd a fás és füves szavanna következik; ahol az éves csapadékmennyiség 200 mm alatt van, sivatagok alakulnak ki.

A mérsékelt övezetben a legcsapadékosabb területeken mérsékelt övi esőerdőket találunk. A meleg mérsékelt övben a csapadékmennyiség csökkenésével ezeket örökzöld szubtrópusi erdők (babérlombú és keménylombú erdők) váltják. A valódi mérsékelt övben a csapadékmennyiség csökkenésével a lombhullató erdők, majd a füves puszták jellemzőek. A füves pusztákat Eurázsiában sztyeppének, Észak-Amerikában prérinek, Dél-Amerikában pampának nevezik. A legszárazabb területeken mérsékelt övi sivatagok alakulnak ki.

A hideg mérsékelt öv erdőségei a tajgaerdők, melyek Földünk legnagyobb kiterjedésű fenyőerdei.

A hideg övben találjuk a tundrát, ahol mohák, zuzmók, illetve törpecserjék élnek. A sarkkörtől távolodva a sarkvidéki területeket állandóan hó borítja; itt magasabb rendű növények már nem képesek fennmaradni.

Kapcsolódó extrák

Erdőirtás

Az erdők kiirtása számos negatív hatással van a környezetre.

Övezetesség

Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.

Niche

A niche az élőlények, illetve populációk környezeti igényeit jellemző elvont fogalom.

Az évszakok váltakozása (középfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Az oxigén körforgása

Az élőlények többsége számára nélkülözhetetlen oxigén Földünkön folyamatos körforgásban van.

Erdeifenyő

Az egyik legelterjedtebb fenyőfaj a világon, Eurázsiában őshonos.

Függőleges övezetesség

A hegységekben az éghajlat, a talaj, az állat- és növényvilág a tengerszint feletti magassággal változik.

Óriás mamutfenyő

A Föld legnagyobb tömegű élőlényei.

Tölgyfa

A tölgyfa példáján láthatjuk a fák évszakonkénti változását.

Vadgesztenye

A jelenet segítségével megismerhetjük a gesztenyefa évszakonkénti változásait.

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

Ehető és mérgező gombák összehasonlítása

Egyes gombák életveszélyes, halálos mérgezést okozhatnak, míg mások fontos táplálékaink.

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Kalapos gombák

A kalapos gombák termőteste a spórából kialakuló gombafonalakból épül fel.

Sün

A keleti sün összegömbölyödve tüskéi segítségével védekezik.

Talajtípusok (talajszelvények)

A zonális, kőzethatású és vízhatású talajok szerkezetét mutatja be az animáció.

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

Az évszakok váltakozása (alapfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Magyarországi nemzeti parkok

Magyarországon tíz nemzeti park található.

Mohák és harasztok életciklusa

Az animáció a mohák és a harasztok életciklusát hasonlítja össze, és segíti a növények általános életciklusának megértését.

Tavaszi hagymás növények

Megismerhetjük a tulipánt, a nárciszt, a hóvirágot, és virágjuk felépítését.

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Kosárba helyezve!