Ehető és mérgező gombák összehasonlítása

Ehető és mérgező gombák összehasonlítása

Egyes gombák életveszélyes, halálos mérgezést okozhatnak, míg mások fontos táplálékaink.

Biológia

Címkék

kalapos gomba, gomba, mérgező, ehető, csiperke, őzlábgomba, rókagomba, tölcsérgomba, szegfűgomba, erdőszéli csiperke, gyilkos galóca, nagy őzlábgomba, párducgalóca, császárgomba, légyölő galóca, sárga rókagomba, világító tölcsérgomba, mezei szegfűgomba, kerti susulyka, gombafonál, erdő, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Gombák az erdőben

  • erdőszéli csiperke
  • gyilkos galóca
  • nagy őzlábgomba
  • párducgalóca
  • császárgomba
  • légyölő galóca
  • sárga rókagomba
  • világító tölcsérgomba
  • mezei szegfűgomba
  • kerti susulyka

Sok vadon termő gombafaj ehető, azonban ezek egy része könnyen összetéveszthető bizonyos mérges gombákkal. A tévedés akár halálos is lehet, ezért érdemes minden egyes begyűjtött gombát szakértővel megvizsgáltatni fogyasztás előtt! Ez az animáció abban segíthet, hogy meg tudjuk különböztetni a fontosabb ehető gombákat a hozzájuk hasonló mérgező gombáktól.

Erdőszéli csiperke – gyilkos galóca

  • erdőszéli csiperke
  • gyilkos galóca
  • kalap - Fiatalon világos színű, időskorban barnásszürke, felülete néha pikkelyes. 6-15 cm átmérőjű.
  • lemezek - Színük fiatalon rózsaszín, időskorban pedig barna.
  • fehér tönk - Alsó része gumószerűen megvastagodik.
  • fejlett gallér
  • kalap - Fehéres, sárgászöld. 5-12 cm átmérőjű.
  • fehér lemezek
  • márványos tönk
  • fejlett gallér
  • fejlett bocskor
  • fiatal gomba - Teljesen burokban van, emiatt alakja tojáshoz hasonló.

Észak-Amerika, Európa és Ázsia lomb- és fenyőerdeinek szélén él az erdőszéli csiperke. Főként nyáron és ősszel esők után nő. Íze rendkívül kellemes. Az erdőszéli csiperke könnyen összetéveszthető a gyilkos galócával, amelyből már kis darab elfogyasztása is fájdalmas halállal végződhet.
A legszembetűnőbb különbség a két gombafaj között a lemezek színe: ez minden gyilkos galóca esetében fehér. Az erdőszéli csiperke lemezeinek színe azonban rózsaszín, vagy a barna valamelyik árnyalata.

Nagy őzlábgomba – párducgalóca

  • nagy őzlábgomba
  • párducgalóca
  • kalap - 10-30 cm széles, halványbarnás, felülete pikkelyekkel borított.
  • fehér lemezek
  • fiatal gomba - Dobverő alakú.
  • márványos tönk - Magas (10-40 cm) és az alsó részén gumószerűen megvastagszik.
  • gyűrűszerű gallér
  • kalap - Kezdetben félgömb formájú, közepes méretű (5-10 cm átmérőjű). A barna bőrén fehér színű pettyek formájában marad meg a burok.
  • fehér lemezek
  • fehér tönk - Felső része karcsú, de az alsó része gumószerűen megvastagszik.
  • gallér

A nagy őzlábgomba világszerte elterjedt a mérsékelt övi lombos erdőkben. Íze miatt rendkívül népszerű a gombagyűjtők között. Nyár elejétől késő őszig terem. Főként a párducgalócával téveszthetjük össze. A párducgalóca Európa fenyő- és lomberdeinek egyik halálosan mérgező gombája! Fontos tudni, hogy a kalapjának színe barna, amelyen fehér foltok vannak. Ezzel szemben a nagy őzlábgomba kalapjának színe világosbarna, és rajta sötétbarna pikkelyek vannak.

Császárgomba – légyölő galóca

  • császárgomba
  • légyölő galóca
  • piros kalap - Kezdetben domború, később kiterül, és akár 20 cm átmérőjű is lehet.
  • halványsárga lemezek
  • nagy gallér
  • sárga tönk - Belül tömör, alul gumószerűen megvastagszik. 8-15 cm magas.
  • zsákszerű bocskor
  • fiatal gomba - Fehér burok borítja.
  • feltűnő színű kalap - A piros bőrén fehér színű pettyek formájában marad meg a burok.
  • fehér lemezek
  • nagy gallér
  • fehér tönk - Alul gumószerűen megvastagszik. 10-20 cm magas. Hiányzik a bocskora.

Dél-Európa és Észak-Afrika tölgy- és szelídgesztenye-erdeiben él a császárgomba. A római idők óta ismert, ízletes és keresett ehető gomba. Hozzá hasonló megjelenésű gombafaj a légyölő galóca, amely viszont mérgező!
A két gombafajt a lemezek és a kalapbőr színe különbözteti meg egymástól. A császárgomba lemeze sárga színű, míg a légyölő lemezének színe mindig fehér. Mindkét gombafaj kalapbőrének alapszíne pirosas, de a császárgombával szemben a légyölő galóca kalapján mindig találhatunk fehér színű pettyeket.

Sárga rókagomba – világító tölcsérgomba

  • sárga rókagomba
  • világító tölcsérgomba
  • sárga kalap - Olyan, mint egy telt tölcsér. Széle hullámos. 3-10 cm átmérőjű.
  • termőréteg - Eres, ráncos, lemezszerű. Színe sárga.
  • tönk
  • kalap - Színe narancssárga vagy vörös. 4-20 cm átmérőjű.
  • lemezek - Sűrűn helyezkednek el, színük narancssárga vagy vörös.
  • tönk

Sűrű erdőkben, nyáron és kora ősszel terem a sárga rókagomba. Főként Európa északi területein, Észak- és Közép-Amerikában , valamint Ázsiában fordul elő. Ez a gomba az íze miatt rendkívül népszerű. A sárga rókagombához nagyon hasonló a fák tuskóján csoportosan termő világító tölcsérgomba. Utóbbi azonban súlyosan mérgező, hánytató hatású!
A legfontosabb különbség az, hogy a sárga rókagombának mélyen lefutó, vaskos ráncokból áll a termőrétege, míg a világító tölcsérgomba sűrűn álló lemezekkel rendelkezik.

Mezei szegfűgomba – kerti susulyka

  • mezei szegfűgomba
  • kerti susulyka
  • kalap - Színe fehéres sárga vagy sárgás barna. Közepén csúcs található. 2-6 cm átmérőjű.
  • lemezek - Ritkán állnak, színük világos sárgásbarna.
  • karcsú tönk
  • kalap - Sárga vagy okkerbarna színű, széle sugárirányban behasadozik. 2-8 cm átmérőjű.
  • lemezek - Sűrűn állnak. Színük fakósárga.
  • karcsú tönk

Észak-Amerikában és Európában nagy tömegben él a mezei szegfűgomba. A füves, nyílt területeket, a mezőket és a legelőket kedveli. Ez egy nagyon ismert és nagyon keresett kis méretű gomba. A mezei szegfűgombát leggyakrabban a kerti susulykával tévesztjük össze, amely inkább kertekben, bokrok alján nő. A kerti susulyka fogyasztása súlyos mérgezéssel jár.
Leginkább a lemezeik különböznek egymástól: a mezei szegfűgomba lemezei ritkán állnak, míg a kerti susulyka lemezei sűrűn helyezkednek el.

Kapcsolódó extrák

Kalapos gombák

A kalapos gombák termőteste a spórából kialakuló gombafonalakból épül fel.

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

Erdők szintjei

A különböző erdőtípusok szintezettsége eltérő lehet.

Közönséges földigiliszta

Talajlakó állat, melynek példáján megismerhetjük a gyűrűsférgek anatómiai felépítését.

Óriás amőba

Édesvízben közönséges heterotróf egysejtű, melynek alakja folyamatosan változik.

Virág

Az animáció segítségével megismerhetjük egy tipikus virág felépítését.

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Mohák és harasztok életciklusa

Az animáció a mohák és a harasztok életciklusát hasonlítja össze, és segíti a növények általános életciklusának megértését.

Kosárba helyezve!