Egri vár (16. század)

Egri vár (16. század)

Az egri vár a 16. századra nyerte el klasszikus formáját, és vált az új végvárrendszer fontos láncszemévé.

Történelem

Címkék

egri vár, Eger, végvárrendszer, kastély, várépítészet, erődítmény, végvár, bástya, török ostrom, torony, Gárdonyi, Egri csillagok, dóm, palota, ostrom, ágyútorony, építészet, magyar, oszmán, újkor, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Milyen alakhoz hasonlították Gárdonyi Géza regényében az egri vár alaprajzát?
  • Igaz-e az állítás?\nAz egri vár szerkezetileg három részből, a külső, a középső\nés a belső várból állt.
  • Igaz-e az állítás?\nEger volt az egyetlen sikeresen védelmezett vár a 16. században, melyet a török fősereg ostromolt.
  • Ki volt a török szultán Eger legendás ostromakor?
  • Mikor épült a vár székesegyháza?
  • Melyik király nevezte ki püspöki székhellyé Egert?
  • Melyik kifejezés vonatkozik\naz oszlopok által tartott boltívsorra?
  • Milyen építészeti elem díszítette\na püspöki palota alsó szintjét?
  • Milyen építészeti stílusban készült\na püspöki palota?
  • Mikor épült a püspöki palota?
  • Milyen építmény NEM volt\naz egri várban?
  • Melyik hegység lábánál fekszik\naz egri vár?
  • Milyen bástyája NEM volt az egri várnak?
  • Melyik 16. századi személy írt „Eger vár viadaljáról való éneket”?
  • Milyen bástyája NEM volt az egri várnak?
  • Mikor foglalta el a török Eger várát?
  • Kinek a regénye tette igazán ismertté az egri vár történetét?
  • Melyik királytól kapott az egri püspök várépítésre engedélyt?
  • Ki NEM vett részt az egri vár legendás védelmében?
  • Ki volt Eger várának kapitánya\na legendás ostrom idején?
  • Melyik évben zajlott Eger várának legendás török ostroma?
  • Melyik században vált Eger vára\na magyar végvárrendszer fontos láncszemévé?

Jelenetek

Eger vára

Az egri vár egy, a környezetéből kiemelkedő dombra épült. Az erősséget körülvevő fal és a külső vár bizonyos részei a tatárjárás után, a 13. században jöttek létre. Folyamatos bővülés után a 16. századra nyerte el az animáción látható formáját.

A vár szerkezetét tekintve két részre osztható: a külső illetve a belső várra. Ez utóbbiban kaptak helyet a vár fontos épületei: a püspöki palota, a templom és a raktárhelyiségek is. A külső várban egy kisebb templomot és lakóházakat láthatunk.
A várat körülölelő várfalat bástyák szegélyezték. A legendás védőkről elnevezett erősségek közül is kiemelkedett az 1552-es ostrom előtt épített Dobó-bástya. A várfal belsején húzódott a gyilokjáró, mely a védők tevékenységét segítette.

Belső vár

Az egri vár

A Bükk-hegység lábánál fekvő Eger várának előzményei a 11. századig nyúlnak vissza, a Szent István korában épített székesegyházig.
A tatárjárás után Lampert püspök várépítési engedélyt kapott IV. Béla királytól, ekkor alakult ki a későbbi külső vár egy része és az azt körülvevő erős kőfal.
Az erősség – folyamatos bővítések és átépítések után – a 16. századra nyerte el klasszikus formáját, s lett a három részre szakadt ország új végvárrendszerének fontos láncszeme.

A dombra épült vár szerkezete alapvetően két részre, a külső és a belső várra bomlott.
Az erősséget körülvevő várfalat bástyák szegélyezték. A várterületen számos fontos épület kapott helyet. Közülük is kiemelkedett a templom és a püspöki palota.

A vár az 1552-es sikertelen török ostrom miatt lett igazán híres. Gárdonyi Géza regénye (Egri csillagok) is hozzájárult ahhoz, hogy Dobó István várkapitány és maroknyi seregének hőstette ne merüljön a feledés homályába.

gardonyi

Gárdonyi Géza

Püspöki palota

A gótikus püspöki palota

A püspöki palotát Bekensloer János egri püspök építtette a 15. században. Funkcióját tekintve egyrészt saját udvarának kényelmére, másrészt az illusztris vendégek fogadására.
Mivel akkortájt a király is többször ellátogatott a városba, ezért szükség volt egy igazán díszes, fogadások és ünnepélyek lebonyolítására is alkalmas épületre.
A palotát a korra jellemző gótikus stílusban építették. (1476-ra készült el.) A kétszintes épületet alul impozáns csúcsíves boltívsor (árkád) díszítette. Mindkét szinten számos helyiséget (termet) alakítottak ki.
A palota alatt tágas pince volt, melyet szükségszerűen eltérő célokra használtak (például a török korban tömlöcként működött).
A palotát 1957 és 1965 között felújították, így napjainkban régi pompájában tündököl.

Székesegyház

Dobó-bástya

Bástya a legendás kapitányról

A bástyát a legendás várkapitány, Dobó István építtette hozzá egy középkori toronyhoz 1549 és 1552 között.
Az ötszög alapú erődítmény annak a nagyszabású átalakításnak és megerősítésnek volt a része, melyet Dobó ideje alatt vittek véghez.
Kialakítása még a középkori bástyaépítészet szabályait tükrözi.
Később ezt a típust felváltotta az úgynevezett olasz- (vagy füles-) bástya.
Az 1552-es ostrom után a vár többi részével egyetemben a bástyát is helyrehozták.
A 18. századtól kezdődően állaga folyamatosan romlott, míg végül megmaradt részeit 1976-ban (balesetveszélyessége miatt) felrobbantották.
Rekonstrukciója két ütemben történt. Az 1980-as években helyreállították a szerkezetét, majd 2002 és 2005 között a belsőépítészeti munkákat is elvégezték.

Séta

Animáció

Narráció

Eger városa Magyarország északi részén, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál található, a Bükk déli lábánál.
A település középkori vára egy, a környezetéből kiemelkedő dombra épült. Az erősséget körülvevő fal és a külső vár egyes részei már a 13. században, IV. Béla király tatárjárás utáni politikájának következményeként (és az egri püspök parancsára) jöttek létre.
Folyamatos bővítések és átépítések után a vár a 16. században nyerte el az animáción látható formáját.

Az újkor elején, a török hódítók ellen kialakított új végvárrendszer fontos láncszeme lett az egri vár.
Ekkor került sor a védművek korszerűsítésére és a külső vár belső vár felosztásra is.
Az átépítésre igen nagy szükség volt, hiszen a korszak „falrontó” tüzérségének sem a vár korábbi szerkezete, sem az első építkezéskor használt gyenge riolittufa nem tudott volna ellenállni.

A megerősítés és átépítés után létrejövő új, kettős várfalat kapuk és bástyák szegélyezték.
Ezek többségének neve a vár történetének egy-egy legendás szereplőjére emlékezteti az utókort. Kiemelkedik közülük az 1552-es ostrom várkapitányáról, Dobó Istvánról elnevezett bástya, melyet 1549 és 1552 között emeltetett, egy középkori bástyára alapozva.
A várfal belső oldalán kiépített gyilokjáró megkönnyítette a várvédők mozgását ostrom idején.
A 16. századi külső várban a várlakók lakó- és egyéb épületei, illetve a keresztény közösség vallásgyakorlásának helyszínt biztosító templom helyezkedett el. A belső várat a külső vár felől belső fal védte.

A belső vár északnyugati oldalánál helyezkedik el a gótikus püspöki palota. Az egyemeletes építmény gótikus stílusjegyeket mutató alsó szintje már a 15-16. században, a gótikus és reneszánsz elemeket ötvöző emeleti rész viszont csak a 18. században jött létre.
Az erősség újkori képét nagyban meghatározta a szintén a belső várban emelt háromhajós, román-gótikus stílusú székesegyház, melynek tornyai nem csupán a várat, hanem az egész vidéket uralták (így sajnos könnyű célpontot jelentve az ostromlóknak).

Az egri vár Gárdonyi Géza regényének köszönhetően vált széles körben ismertté. A hősies diadalt követően azonban 1596-ban mégis a törökök kezére került az erősség.
Szerencsére a hódoltság során a vár nem pusztult el, hanem tovább erősödött. A későbbi évszázadok viharai azonban nem múltak el nyomtalanul az építmény felett, de az elmúlt két évtized munkájának köszönhetően a vár egy része napjainkban is régi pompájában látható, évről-évre hatalmas turistatömeget vonzva magához.

Kapcsolódó extrák

Tűzkerék

Bornemissza Gergely ördögi találmánya igen hatásosnak bizonyult az ostromló törökökkel szemben.

Gyulai vár (16. század)

A Fehér-Körös árterületén emelt különleges téglavár legrégebbi részei feltehetően a 14. század végén épültek.

Nándorfehérvár (15. század)

Nándorfehérvár vára a korabeli magyar végvárrendszer fontos láncszeme volt.

Szigligeti vár (17. század)

A Balaton-felvidéken fekvő kővár, a törökökkel szembeni végvárrendszer része volt. Építését a 13. században kezdték meg.

Török katonák (16. század)

Az oszmán hadseregben szolgáltak a zsoldos janicsárok és a hűbéres szpáhik is.

Török szultán (16. század)

Az Oszmán Birodalom élén az élet és halál urának számító szultánok álltak.

A varasdi vár (16. század)

A Horvátországban álló, nagyszerűen gondozott vár méltó őrzője a dicső évszázadok emlékeinek.

Ágyú működése (18. század)

Az újkori tűzfegyverek fontos darabja volt a szárazföldön és vízen is használható ágyú.

Címerterem

A középkori várak egyik legfontosabb helyisége a jellegzetes berendezésű és díszítésű lovagterem volt.

Debreceni Református Kollégium (18. sz.)

Az egyik legrégebbi magyarországi iskola, ahol számos híres diák végezte tanulmányait.

Diósgyőri lovagvár

Az I. Lajos által építtetett négytornyú lovagvár sokáig a mindenkori királyné tulajdonában volt, mint nászajándék.

Dóm tér (Szeged)

Az alföldi város híres terének egyedi épületegyütteséből kiemelkedik a fogadalmi templom, az árkádok alatt pedig a Nemzeti arcképcsarnok látható.

Dzsámi és minaret (17. század)

A török kor jellegzetes magyarországi építményei közé tartozik a pécsi dzsámi és az egri minaret is.

Hunyadi Mátyás seregében (gyalogosok)

I. Mátyás kiváló zsoldosseregének egyik fő alkotóelemét a gyalogosok jelentették.

Hunyadi Mátyás seregében (lovas katonák)

I. Mátyás seregének páncélos lovasai igen komoly haderőt képviseltek a korabeli harcmezőkön.

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól függetlenül is építettek.

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Középkori várbörtön

A középkori és kora újkori várbörtönökben igen változatos kínzóeszközöket használtak.

Lant és tekerőlant

A húros hangszerek közé tartozó lant első ismert változata az ókori Mezopotámiában jelent meg.

Miri várkastély (17. század)

A fehéroroszországi Mir városában található várkastély gótikus-reneszánsz stílusban épült.

Nagyváradi vár (1775)

„Erdély kapujának” erőssége a korabeli várépítészet mintapéldájának tekinthető.

Szabolcsi földvár

A honfoglaló magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelye volt a hatalmas, háromszög alaprajzú erődítmény.

Kosárba helyezve!