Dolmen (hunebed)

Dolmen (hunebed)

A mai Hollandia területén található különleges dolmenek mintegy ötezer évvel ezelőtt épültek.

Történelem

Címkék

dolmen, hunebed, Hollandia, újkőkor, kőkor, őskor, neolit, kőrézkor, állattartás, mezőgazdaság, település, lakhely, sírkamra, életmód, letelepedés, régészet, jégtakaró, megalit, történelem, kézművesség, építkezés, gleccser, eljegesedés, eszközök, technika

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik mai ország területén állnak a hunebednek nevezett különleges dolmenek?
  • Melyik kategóriába sorolhatók (valószínűleg) a hunebedek?
  • Melyik híres régészeti helyszín a hollandiai hunebedek „rokona”?
  • Honnan származnak a hunebedeket alkotó kőtömbök?
  • Hogyan vagy mikor kerültek a hunebedeket alkotó hatalmas kőtömbök Hollandia területére?
  • Hány hunebed található a mai Hollandia területén?
  • Melyik hollandiai tartományban áll a hunebedek többsége?
  • Hány évvel ezelőtt épültek a hunebedek?
  • A felsoroltak közül melyik a legrégebbi emberi alkotás?
  • Melyik kifejezés illik a hollandiai hunebedekre?
  • Milyen jelentésű szavak összetételéből származik a hunebed kifejezés?
  • Melyik a legnagyobb hollandiai hunebed jelzése?
  • Mekkora a tömege a hunebedeket alkotó kőtömbök legnagyobbikának?
  • Melyik mai holland város mellett található a D49 jelzésű hunebed?
  • Melyik kifejezés illik a hunebedre?
  • Melyik tevékenység NEM volt jellemző az újkőkori emberekre?
  • Melyik kő NEM a hunebedek egyik jellegzetes alkotóeleme?
  • Minek a közelsége NEM volt fontos szempont az újkőkori települések létesítésekor?
  • Melyik kifejezés felel meg az újkőkornak?
  • Melyik eszköz NEM származhat az újkőkorból?
  • Feltehetően mit szimbolizáltak a dolmenek?
  • Melyik NEM volt az újkőkori házak építőanyaga?
  • Igaz-e az állítás?\nAz újkőkori lakóházak belsejében már tűzhelyet is kialakítottak.
  • Igaz-e az állítás?\nA régészek csak Európában találtak dolmeneket.

Jelenetek

Újkőkori település

Az újkőkor (neolitikum) az őskőkor (paleolitikum) és a kőrézkor (eneolitikum) közötti időszak; a kőkorszak záró periódusa.
A legnagyobb változást a földművelés és az állattenyésztés megjelenése jelentette az akkori emberek életében. A letelepedett életmódra való áttéréssel párhuzamosan megjelentek a tartósabb lakóépületekből álló falvak.
Az első települések olyan földrajzi helyeken jöttek létre, ahol volt a közelben ivóvíz (az embereknek és az állatoknak), erdő (faanyag az épületekhez és az eszközökhöz), legelő és megművelhető földterület.
A lakóépületek szomszédságában karámokat alakítottak ki, melyekben állataikat tartották.

Madártávlatból

Lakóépület

A letelepedett életmód tartósabb és kényelmesebb lakóhely készítését igényelte.
Az őskőkorra jellemző barlangokat, sziklaereszeket és kezdetleges kunyhókat felváltották az első házak.
Ezek falai eleinte fából vagy vesszőfonatra tapasztott agyagból készültek. Később megjelent a napon szárított vályogtégla is.
Az éghajlati adottságoktól is függően lapos vagy sátortetővel építették a házaikat.
A berendezési tárgyakat csak a leginkább szalmából készített, állatbőrökkel és prémekkel letakart fekhelyek jelentették. A tűzhely is a házak belsejébe került.

Épületbelső

  • oldalfal
  • tetőszerkezet
  • eszközök
  • fekhely
  • döngöltföld-padló
  • tűzhely
  • kemence

Család

A neolit korszakban a megváltozott gazdasági tevékenység következtében átalakultak az életfeltételek. Ez a társadalom szerkezetére is hatással volt. A nagycsalád vált az új, önálló gazdálkodási egységgé. A nagycsaládokban három generáció: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek éltek együtt.
Az újkőkor embereinek ruházata sokkal változatosabb volt, mint az őskőkori elődöké. Az állattenyésztés és a növénytermesztés megjelenésével rendelkezésre álltak azok a dolgok (gyapjú, gyapot, len, kender), melyek a szövés-fonás tevékenységének alapanyagaivá váltak. Kialakult a textilruházat, mely kényelmesebb és ellenállóbb viseletet biztosított az embereknek.

Temetkezési hely

  • földdel borított sírdomb
  • a kapu köve
  • fedőkő
  • gyűrűt alkotó kövek
  • bejárat
  • a kapu teherhordó kövei
  • teherhordó kő

A halottak eltemetésének szokása már az őskőkorban kialakult. A barlangi temetkezések során a holttesteket ülő vagy zsugorított testhelyzetben temették el.
A megváltozott életmóddal párhuzamosan az újkőkori emberek számára ebben az értelemben is kitágult a tér. Halottaiknak sírhelyeket készítettek a települések határában.
A megalitikus kultúrák dolmenjei is valószínűleg különleges, kőtömbökből emelt temetkezési helyek voltak. A dolmenek belső tere jelenthette az elhunytak lelkének tartózkodási helyét, egyfajta barlangot szimbolizálva. A csontvázak mellett fegyvereket, szerszámokat, edényeket és ékszereket is találtak a dolmeneket feltáró régészek.

Kövek érkezése

A hunebedek többségének helyt adó Drenthe tartományban nincsenek hegyek és sziklák, így a sírok alkotóelemei máshonnan származnak.
A dolmenek építőanyagául szolgáló kövek a jégkorszak idején érkeztek a mai Hollandia területére. A hatalmas gránit kőtömböket a lassú mozgású gleccserek hozták magukkal Skandináviából a jégtakaró délre húzódásával párhuzamosan.

Kövek mozgatása

A mai Hollandia területén található dolmeneket különleges technikával építették.
A dolmenek hatalmas kőtömbökből álltak. Ezek mozgatása komoly kihívást jelentett a korabeli embereknek. A kőtömböket emberi és állati erővel, kötelek és görgők segítségével juttatták el a kívánt helyre.
Az oldalsó kövek leendő helyén gödröket ástak és azokba állították a tartószerkezetet alkotó köveket. Ezek tetejére földsáncok, kötelek és rudak segítségével illesztették rá a fedőköveket. A bejárat feletti kapukövet külön teherhordó kövek tartották.
A hunebed kifejezés a különleges dolmeneket először megpillantó helyi lakosoktól származik. A szóösszetétel két tagból áll, melyek jelentése: óriás és ágy. Vagyis e hiedelem szerint a hatalmas kőtömbökből álló furcsa kőegyütteseket óriások építették és fekvőhelyként funkcionáltak.

Séta

Animáció

  • földdel borított sírdomb
  • a kapu köve
  • fedőkő
  • gyűrűt alkotó kövek
  • bejárat
  • a kapu teherhordó kövei
  • teherhordó kő

Narráció

Az újkőkori változások egyik leglátványosabb jele az első települések létrejötte volt.
A földet művelő és állatokat tenyésztő emberek letelepedett életmódja az őskőkorinál tartósabb és kényelmesebb lakóhelyeket kívánt. Megjelentek az első házak, kialakultak az első mesterségek.
A neolitikum megalitikus kultúráinak jellegzetes emlékei közé tartoznak a több kontinensen is fellelhető dolmenek. Az érintett európai országok közé tartozik Hollandia is, ahol a népnyelv hunebedeknek nevezte el e különleges, feltehetően barlangot szimbolizáló kőegyütteseket.
Az „óriások ágyainak” hatalmas kőtömbjei a jégkorszakban érkeztek Skandináviából a mai Hollandia területére. A települések szélén, speciális technikával felépített hunebedek valószínűleg sírhelyek voltak.
Az ötezer éves építmények napjainkban már igen rossz állapotban vannak, ám titkaik egy részét így is kitartóan őrzik.

Kapcsolódó extrák

A kőkortól a vaskorig

A jelenet segítségével megismerhetjük egy ősi használati tárgy, a balta régészeti korszakokon átívelő evolúcióját.

Ötzi, a jégember

A feltehetően kőrézkori Jégember múmiáját az Alpok egyik gleccserében találták meg.

Stonehenge (Nagy-Britannia, bronzkor)

Az Angliában található világhírű bronzkori kőépítmény még napjainkban is számos rejtélyes kérdést tartogat a kutatóknak.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Hollandia közigazgatási térképe

Az animáció bemutatja Hollandia közigazgatási felosztását.

Megalitikus kultúrák Európában

A hatalmas kőtömbökből álló, több ezer éves építmények a megalitikus kultúrák rejtélyes emlékei.

Újkőkori település

Az újkőkori forradalom hatására a letelepedő emberi közösségek létrehozták az első tartósabb településeket.

A Homo sapiens elterjedése a Földön

A "bölcs ember" afrikai bölcsőjéből kiindulva sorra hódította meg a kontinenseket.

Gleccser (alapfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Őskőkori barlang

Az emberiség történelmének első lakhelyei számos információt nyújtanak elődeink életmódjára vonatkozóan.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Átreusz kincsesháza (Mükéné, Kr. e. 14. század)

Az ókori Mükénében emelt kör alakú sírépítményt a hagyomány a mitikus király nevéhez köti.

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

Kosárba helyezve!