De Havilland DH-106 Comet 1 (1949)

De Havilland DH-106 Comet 1 (1949)

A brit cég által gyártott repülőgép volt az első sorozatban gyártott, sugárhajtóművel felszerelt utasszállító.

Technika, háztartástan

Címkék

repülőgép, Comet, légi közlekedés, sugárhajtómű, utasszállító, utasszállítás, gázturbina, katasztrófa, szerencsétlenség, baleset, légnyomás, modern kor, közlekedés, találmány

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

DH-106 Comet 1

A brit de Havilland Aircraft Company Limited által létrehozott repülőgép volt az első sorozatban gyártott, sugárhajtóművel felszerelt utasszállító.
A gép prototípusának szűzrepülése 1949-ben történt. Három évvel később, 1952-ben állította üzembe az első menetrend szerint közlekedő Cometeket a BOAC. A repülőgép számos olyan elemet tartalmazott, mely újdonságnak számított a polgári repülésben.
A Cometnek rendkívül nagy sikere volt az utazóközönség körében. Ráadásul gazdaságilag is jövedelmezőnek tűnt a repülőgépek üzemeltetése.
Azonban a bekövetkező szerencsétlenségek olyan törést jelentettek a Comet pályafutásában, ahonnan már nem sikerült visszakapaszkodnia a csúcsra. (Ehhez hozzájárult a versenyképes amerikai vetélytársak térhódítása is.)

Felépítés

  • pilótafülke
  • törzs - Vékony héjszerkezetű, letisztult vonalvezetésű volt. A csomagteret az alsó részében alakították ki.
  • szárny - A nagy felületű, trapéz alakú szárnyak alul helyezkedtek el.
  • sugárhajtómű - A két pár gázturbinás sugárhajtómű a szárnytövekbe süllyesztve helyezkedett el.
  • légbeömlő
  • ablaknyílások - Eredetileg téglalap alakúak voltak. A katasztrófákat követő vizsgálatok miatt oválisakra cserélték őket.
  • BOAC - Az 1939-ben alapított British Overseas Airways Corporation nevének rövidítése.
  • futómű
  • csűrőkormány
  • fékszárny
  • kiömlőnyílás
  • függőleges vezérsík
  • oldalkormány
  • magassági kormány
  • utastér - A nagy magasságban fellépő vákuum miatt túlnyomásos kialakítású volt.

A Comet kortársainál kényelmesebb utastérrel (tágasabb férőhelyekkel) rendelkezett. A nagy ablakok, a kényelmes székek és asztalok is fokozták az utasok komfortérzetét.
A repülőgépen hideg és meleg ételek elkészítésére alkalmas konyhát, a női és férfi utasok számára külön mellékhelyiségeket alakítottak ki.
Az utasok számára a legnagyobb meglepetést a repülőgép viszonylag csendes (a motorokat zajárnyékolással látták el, az utasteret pedig hangszigetelték) és meglepően egyenletes (rezgésmentes) haladása jelentette. Ezek a pozitívumok a korabeli légcsavaros repülőgépekre egyáltalán nem voltak jellemzőek.
Ráadásul a Comet repülési ideje 50%-kal rövidebb volt az adott útvonalon, mint a versenytársaié.

Nyomásváltozás

  • légköri nyomás: 100 kPa
  • légköri nyomás: 19 kPa
  • kabinnyomás: 100 kPa
  • kabinnyomás: 79 kPa

A letisztult vonalvezetésű, kényelmes és gazdaságos Cometek menetrend szerinti járatai egy igazi sikertörténet nyitányát jelentették 1952-ben.
Azonban már az első, illetve az azt követő évben komoly balesetek történtek. Az első két esetben valószínűleg a pilóták hibáztak, ám a harmadikat egy konstrukciós hiba okozta.
Ez utóbbi miatt időjárást figyelő radarral és speciális szervokormányművel látták el a repülőgépeket.
Sajnálatos módon a következő évben újabb katasztrófák történtek. Két Comet is a Földközi-tengerbe csapódott, hullámsírba temetve összes utasukat. A repülőgépek felszállását azonnal leállították, gyártásukat felfüggesztették.
A tengerből kiemelt roncsokat rendkívül alapos vizsgálatnak vetették alá. A Comet törzsén speciális nyomásvizsgálatokat végeztek.
Kiderült, hogy fáradásos törések okozták a katasztrófákat, melyeket egyrészt a téglalap alakú ablakok sarkánál fellépő feszültségkoncentráció, másrészt az ablakkeretek helytelen rögzítési módja eredményezett.
A vállalat a szögletes ablakokat oválisakra cserélte, a törzs és a szárny szerkezetét megerősítette.
A Cometek katasztrófái, és az azok miatt szükségessé váló fejlesztések értékes tapasztalatokkal szolgáltak más repülőgépgyártók számára is.

Nyomásváltozás hatása az ablaktípusokra

  • szögletes ablaknyílás - A szögletes ablaknyílások sarkaiban fáradásos törések alakultak ki nagy számú túlnyomásos repülés után.
  • lekerekített ablaknyílás - A katasztrófák után a repülőgépek szögletes ablakait lekerekítettekre cserélték. Így csökkent az ablaknyílásoknál fellépő mechanikai feszültség.

A légkörben felfelé haladva a légnyomás folyamatosan csökken. 10 ezer méteres utazómagasságon kb. negyede/ötöde a földfelszínen mérhetőnek.
Így az utastérben levő, a külsőnél nagyobb nyomású belső levegő kifelé feszíti az utaskabin falát. (A repülőút során az utastérben levő légnyomás is csökken, de csak kis mértékben.)
Másrészt 10 ezer méteres magasságban a levegő hőmérséklete kb. -40 °C, ami kívülről lehűti a kabin falát, zsugorító hatást váltva ki.
Ráadásul a nagy sebesség miatti súrlódás éppen ezzel ellentétesen hat: felmelegíti a repülőgép külső felszínét.
Az egyéb, a fel- és leszállás során a repülőgépre ható erőket is számításba véve látható, hogy milyen hihetetlen igénybevételnek van kitéve a sárkányszerkezet és a szárnyak is.
A kabin falát ért erőhatásokból származó mechanikai feszültség a szögletes ablakkeretek sarkaiban fáradásos törések kialakulásához vezetett. Az ovális ablakoknál az elsősorban a kabin alakváltozásából (tágulás, zsugorodás) származó feszültség lényegesebb kisebb.

Animáció

  • pilótafülke
  • törzs - Vékony héjszerkezetű, letisztult vonalvezetésű volt. A csomagteret az alsó részében alakították ki.
  • szárny - A nagy felületű, trapéz alakú szárnyak alul helyezkedtek el.
  • sugárhajtómű - A két pár gázturbinás sugárhajtómű a szárnytövekbe süllyesztve helyezkedett el.
  • légbeömlő
  • ablaknyílások - Eredetileg téglalap alakúak voltak. A katasztrófákat követő vizsgálatok miatt oválisakra cserélték őket.
  • BOAC - Az 1939-ben alapított British Overseas Airways Corporation nevének rövidítése.
  • futómű
  • csűrőkormány
  • fékszárny
  • kiömlőnyílás
  • függőleges vezérsík
  • oldalkormány
  • magassági kormány
  • utastér - A nagy magasságban fellépő vákuum miatt túlnyomásos kialakítású volt.

Narráció

A brit de Havilland cég által gyártott Comet igazi mérföldkő volt a repülés történetében, hiszen az első sorozatban gyártott, sugárhajtóművel felszerelt utasszállító repülőgépet tisztelhetjük benne.

Az első, menetrend szerint London és Johannesburg között közlekedő járat 1952-ben emelkedett a levegőbe.
Ekkor alakult ki a jetliner kifejezés, mely később a sugárhajtóművel rendelkező utasszállító gépek általános elnevezésévé vált.

A letisztult vonalvezetésű repülőgép az addig megszokottnál sokkal komfortosabb és jelentősen gyorsabb utazást biztosított utasainak.
A gazdaságos működtetés miatt is sikertörténetként induló pályafutást azonban hamar beárnyékolták a konstrukciós hibákból eredő katasztrófák.

Bár a hibák javításával a cég hozzájárult a polgári repülés biztonságosabbá válásához, a továbbfejlesztett Cometet a feltörekvő amerikai gyártók modelljei így is kiszorították a a piacról.

Kapcsolódó extrák

Fejezetek a repülés történetéből

Az animáció a repülés fejlődését foglalja össze a kezdetektől napjainkig.

Hogyan működik a gázturbinás sugárhajtómű?

A gázturbinás sugárhajtóművet repülőgépek meghajtására használják.

Repülőtér

A repülőtéren biztosítottak a repüléshez szükséges infrastruktúra és szolgáltatások.

Airbus A380 (2005)

A kétszintes, széles törzsű, óriási utasszállító repülőgép ötszáznál több férőhellyel rendelkezik.

Boeing 747 (1969)

A Jumbo Jet a világ egyik legismertebb utasszállító repülőgéptípusa.

Bombardier CRJ-200 (1991)

A Bombardier cég kis utasszállítójának tervezésekor a gyorsaság, a kényelem és a gazdaságosság volt a fő szempont.

Concorde (1969)

Az első, hangsebesség felett is repülő utasszállító gép menetrend szerinti járatai 1976-ban indultak útjukra.

Hogyan működik a porszívó?

A porszívó enyhe vákuumot létrehozva, a benyomuló magasabb nyomású levegő segítségével gyűjti össze a port.

Közlekedési hálózatok

A főbb közlekedési – szárazföldi, vízi, légi – útvonalak és csomópontok bemutatása.

Kosárba helyezve!