D-ribóz (C₅H₁₀O₅)

D-ribóz (C₅H₁₀O₅)

A nukleinsavakban, koenzimekben, nukleotidokban és nukleozidokban előforduló ribóz nyílt láncú formája.

Kémia

Címkék

D-ribóz, monoszacharid, szénhidrát, cukor, egyszerű cukor, aldóz, aldopentóz, pentóz, nyílt lánc, nukleinsav, RNS, szerves kémia, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

D-ribóz (C₅H₁₀O₅)

Adatok

Moláris tömeg: 150,13 g/mol

Olvadáspont: 95 °C

Tulajdonságok

A D-ribóz színtelen, szagtalan kristályos vegyület, mely vízben jól, alkoholban kevésbé jól oldódik.
Az aldopentózok csoportjába tartozik. Kristályos ribózt vízben oldva a gyűrűs molekulák egy része felnyílik, s nyílt szénláncú molekulává alakul. A ribóz vizes oldatában az egyensúlyi elegyben mintegy 8%-nyi nyílt szénláncú formát tudtak kimutatni.
A „D” arra vonatkozik, hogy az oxocsoporttól távolabb eső kiralitáscentrum konfigurációja megegyezik a D-glicerinaldehidével.

Előállítás, előfordulás

Gyűrűs formában minden élőlényben előfordul, mint a ribonukleinsav, azaz RNS szénhidrátja. Az RNS cukorfoszfát gerincét ribóz és foszfátmolekulák alkotják. A ribózhoz nitrogéntartalmú szerves bázisok kapcsolódnak. Megtalálható továbbá nukleotid-koenzimekben, mint például a koenzim-A, a NAD, a NADP vagy az ATP.

Térkitöltés

Narráció

Kapcsolódó extrák

Béta-D-ribóz (C₅H₁₀O₅)

Nukleinsavakban, koenzimekben, nukleotidokban és nukleozidokban előforduló színtelen kristályos anyag.

RNS

Polinukleotid, mely foszforsavból, ribózból, illetve bázisokból (citozinból, uracilból, adeninből és guaninból) épül fel.

2-dezoxi-béta-D-ribóz (C₅H₁₀O₄)

A DNS alkotórésze, mely egy hidroxilcsoporttal kevesebbet tartalmaz, mint a β-D-ribóz.

ADP, ATP

Az ATP a sejtek legfontosabb energiaszolgáltató molekulája.

NAD, NADP, NADPH

A NAD a lebontó, a NADP főleg a felépítő anyagcsere-folyamatokban H-szállító koenzimként fontos.

Molekulafeladatok VI. (Szénhidrátok)

A mono-, di- és poliszacharidok csoportosításának, szerkezetének megértését szolgáló feladat.

Kosárba helyezve!