Circus Maximus (Róma, 1. század)

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Történelem

Címkék

Circus Maximus, kocsiverseny, lovasverseny, aréna, római játékok, építészet, épület, építmény, küzdőtér, Róma, Julius Caesar, atléta, Római Birodalom, etruszk, nézőtér, történelem, ókor, szórakozás

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mi a „meta”?
  • Hány körből állt egy kocsiverseny a Circus Maximusban?
  • Mi a Forum Romanum?
  • Ki vezette be a naptárreformot?
  • Ki volt Spartacus?
  • Ki volt Hannibál?
  • Mi volt a római hadsereg alapegysége?
  • Mi az a provincia?
  • Melyik város ellen harcolt Róma a pun háborúkban?
  • Milyen formájú az Appennini-félsziget?
  • Kik voltak a köztársaság egy évre megválasztott vezetői?
  • Mikor lett Róma köztársaság?
  • Mi Róma folyója?
  • A monda szerint milyen állat táplálta Romulust és Remust?
  • A monda szerint honnan származnak a rómaiak?
  • A monda szerint kik alapították Rómát?
  • Mi az a „spina”?
  • Hány dombra épült az ókori Róma?
  • A legenda szerint mikor alapították Rómát?
  • Melyik mai város területén található a Circus Maximus?
  • Mennyi ideig tartottak rendezvényeket a Circus Maximus területén?
  • Hozzávetőlegesen hány fő lehetett az építmény befogadóképessége (álló- és ülőhelyek összesen)?
  • Milyen rendezvényeket tartottak a Circus Maximusban?
  • Milyen rendezvényeket tartottak a Circus Maximusban?

Jelenetek

Circus Maximus

Felépítés

Kocsiverseny

Metszet

Versenyezz te is!

Narráció

A Circus Maximus az ókori Róma városának első arénája volt.
Már az első etruszk király, Tarquinius Priscus is rendezett itt játékokat, melyeket a „Ludi Romani” (Római Játékok) névvel illettek.
Az egyre növekvő igények kielégítésére Julius Caesar idején kibővítették a helyszínt. Hosszúsága 600, szélessége pedig 225 méter volt akkoriban. A források alapján a 150 ezer ülőhellyel rendelkező létesítményben egyidejűleg akár 300 ezer néző is tartózkodhatott.

A Circus Maximusban elsősorban lovas- és kocsiversenyeket rendeztek. Ám nem volt ritka az sem, hogy atléták mérték össze ügyességüket a küzdőtéren.
A források arról is tanúskodnak, hogy alkalmanként tengeri ütközetek bemutatásával szórakoztatták a közönséget.

A későbbi uralkodók tovább bővítették és díszítették a lenyűgöző építményt. A középkorban és az újkorban ékességeit az Örök Város más helyeire szállították át, és a Circus Maximus lassan az enyészeté lett.
A régészeti feltárások a 19. században kezdődtek meg. Manapság a játékok helyszíne még csak egy hatalmas füves terület a Forum Romanum és a Colosseum közelében, ám a legújabb hírek szerint hamarosan megkezdődhet az ókori Róma egyik leghatalmasabb arénájának nagyszabású felújítása.

Kapcsolódó extrák

Gaugamélai csata (Kr. e. 331)

A taktikai mesterműnek tartott csatában Nagy Sándor döntő győzelmet aratott a perzsák felett.

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

Görög hoplita (Kr. e. 5. század)

Ókori hellén nehézfegyverzetű gyalogos katona.

Makedón katona (Kr. e. 4. század)

Az ókori Makedón Királyság katonái messze földön rettegett harcosoknak számítottak.

Az aranyalma mítosza

A trójai háború kitörésének története az egyik leghíresebb görög mítosz.

Pompeji pusztulása

A rengeteg információval és érdekességgel szolgáló ókori romváros titkait még napjainkban is...

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Tutanhamon sírja (Kr. e. 14. század)

A 20. század egyik legnagyobb szenzációja az egyiptomi fáraó sírkamrájának feltárása volt.

Kosárba helyezve!