Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Az első császár által építtetett hatalmas oltár az Augustus-kori művészet egyik legjelentősebb alkotása volt.

Történelem

Címkék

Béke-oltár, Augustus-kori, Augustus, augustusi béke, Pax, oltár, békekötés, Róma, , Mars-mező, épület, építmény, építészet, vallás, dombormű, márvány, fríz, Hispánia, Gallia, szenátus, ünnepi menet, mitológia, istenek, művészet, ókor, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Az oltár épülete

  • az oltár felszentelésének ünnepi menete (északi oldal) - A császár által megteremtett békét ünneplő menet ezen része 46 álló figurából áll. A lictorokon, a papokon és a szenátorokon kívül feltűnik Lucius Iulius Caesar Vipsanius (Augustus unokája), Iulia Caesaris (Augustus egyetlen vér szerinti gyermeke), Octavia Thurina Minor (Augustus vér szerinti nővére) és Iullus Antonius (Octavia mostohafia) is.
  • faragott díszítés - A fal külső felületének alsó részén indákat, akantuszleveleket, virágokat és madarakat láthatunk. Az utóbbiak között feltűnik az Augustus által kedvelt Apollo isten hattyúja is. A geometrikus, szimmetrikus ábrázolás a természet egységét, harmóniáját szimbolizálja.
  • meanderes csík
  • Lupercal panel - A jelenet azt a pillanatot ábrázolja, amikor a pásztor Faustulus megtalálja az anyafarkas által gondozott Romulust és Remust. Mars hadisten őrködik fiai sorsa felett. A panel elnevezése az anyafarkas barlangjának (Lupercal-barlang v. Lupercalia-barlang) nevéből származik.
  • főbejárat
  • Aineiasz panel - Az egyik elképzelés szerint a panel fő figurája az otthon jóléte felett őrködő isteneknek áldozatot bemutató hőst ábrázolja, aki elvezette Itáliába a Trójából menekülőket. Ezt némileg alátámasztja Vergilius leírása is, mely szerint Aineiasz egy kocát és 30 malacot áldozott fel a megérkezés alkalmából. Egy másik feltételezés Róma második, mitikus királyával, Numa Pompiliusszal azonosítja a figurát. Az uralkodó békés természete és a panelen látható, a zárt kapus Ianus-templomhoz hasonló épület jelenléte indokolhatja ezt a verziót.
  • Augustus - Róma első császára volt. Kr. e. 27-től Kr. u. 14-ig uralkodott. A Pax Romana, az általános római béke megteremtője.
  • építmény - Téglalap alakú alapjának területe 11,62 m × 10,62 m. Magassága 4,6 m. Két részből áll: a lépcsős pódiumon álló oltárból és az azt körülölelő falból.
  • az oltár felszentelésének ünnepi menete (déli oldal) - A császár által megteremtett békét ünneplő menetben a papok és egyéb kísérők mellett feltűnik Augustus császár, Marcus Vipsanius Agrippa (Augustus hadvezére, hű barátja és veje), Livia Drusilla Augusta (Augustus felesége), Tiberius Caesar Augustus (Augustus fogadott fia és örököse), Julia Antonia Minor (Augustus fiatalabbik unokahúga), Nero Claudius Drusus (Augustus mostohafia), Julia Antonia Maior (Augustus idősebbik unokahúga) és Gnaeus Domitius Calvinus (Augustus hadvezére) is.
  • Tellus panel - Az ülő nőalak feltehetően egy istennőt ábrázol. A termékenységet és jólétet ábrázoló környezete miatt a földistennővel, Tellus Materrel (Terra Mater) azonosítják. A jobbján levő, hattyún lovagló alak a szárazföldi szeleket, a balján levő, tengeri kígyón ülő alak pedig a tengeri szeleket jelképezi. Így a három alak a föld, a víz és a levegő allegóriáját mutatja. Mások szerint a központi női alak Itáliát vagy Rómát testesíti meg. Olyan vélemények is vannak, melyek a szerelem istennőjeként (Venus), továbbá a béke istennőjeként (Pax) tekintenek a figurára. Ez utóbbi elképzelést alátámasztja az oltár megalkotásának eredeti célja.
  • Róma panel - Központi figurája a legyőzött ellenség fegyvereinek halmán ülő női alak, mely pozíciójával békére kényszeríti ellenfeleit. A leginkább elfogadott elképzelés szerint a harcosnő Rómát (a várost, valamint a birodalmat) személyesíti meg.
  • bejárat

Béke-oltár

Az első római császár által megteremtett békéről elnevezett oltár Kr. e. 13 és 9 között készült.
A szenátus által megrendelt művészi alkotás a hispaniai és galliai hadjáratáról hazaérkező Augustus császárnak állít emléket.
A béke istennőjének, Paxnak szentelt oltár eredetileg a Mars mezőn, a Via Flaminia mentén állt.

A fehér carrarai márványból készült, emelvényen álló remekművet fal veszi körül. A fal külső és belső oldalán finoman megmunkált domborművek láthatók.
A két, kapu nélküli oldalon az ünnepélyes (papokból, tisztviselőkből és szenátorokból álló) áldozati menet életszerű portréábrázolásai között feltűnik maga Augustus és a császári család több tagja is. A kapuk mellett mitológiai jeleneteket láthatunk.
A négy fő panelen Róma városához kapcsolódó fontos alakokat is felfedezhetünk. A fal külsejének alsó részén növényi ornamentikát mutató díszítés fut körbe, melynek szimmetriája és szabályossága a természet harmóniáját szimbolizálja. A fal belső oldalát az áldozatot jelképező ökörkoponyák és gyümölcsökkel teli füzérek faragványai díszítik.

Az Augustus korának legkiválóbb mesterei által faragott oltár a birodalom bukása után megrongálódott, belepte a Tiberis iszapja. Csak mintegy 1000 évvel később, a 16. században került elő egy palota építése során.
Domborművei azonban széttörtek, és az egyes darabok a világ más-más pontján leltek új otthonra. Az újkor évszázadai során egyre több részlet került elő. Végül 1938-ban, egy nagyszabású projekt keretében kiásták az alépítményt, a fellelhető eredeti darabokat összegyűjtötték, az építményt helyreállították.
Napjainkban nem az eredeti helyén, hanem az Augustus-mauzóleum közelében levő modern épületben csodálható meg e nagyszerű alkotás.

Az oltár belseje

  • korlát - Az archaizáló korlát hellenisztikus hatásokat tükröz. Szárnyas oroszlánok és voluta (spirál alakban haladó görbe vonal) díszítőelemek láthatók rajta.
  • díszített fal - Az oltárt körbevevő fal belső felületének felső részét az áldozatot szimbolizáló ökörkoponyák és gyümölcsökkel teli füzérek faragványai díszítik. A füzérek felett áldozati edények láthatók. A belső fal alsó részének kialakítása a hagyományos római oltárok fakerítéseit jelképezi.
  • Vesta-szüzek - Vesta istennő papnői voltak a szent tűz őrzői. Házuk a Forum Romanumon állt. Vesta a család, a családi tűzhely és az otthon istennője volt. A görög mitológia Hesztiájának római megfelelője.
  • ökörkoponya
  • korinthoszi oszlop
  • füzér

Felülnézet

  • lépcsős pódium
  • oltár
  • fal - Az oltárt magas, tető nélküli fal veszi körbe, egyfajta építészeti keretbe foglalva azt. A falon két kaput nyitottak, melyeken át megközelíthető az oltár.

Animáció

  • faragott díszítés - A fal külső felületének alsó részén indákat, akantuszleveleket, virágokat és madarakat láthatunk. Az utóbbiak között feltűnik az Augustus által kedvelt Apollo isten hattyúja is. A geometrikus, szimmetrikus ábrázolás a természet egységét, harmóniáját szimbolizálja.
  • meanderes csík
  • főbejárat
  • Augustus - Róma első császára volt. Kr. e. 27-től Kr. u. 14-ig uralkodott. A Pax Romana, az általános római béke megteremtője.
  • lépcsős pódium
  • oltár

Narráció

Béke-oltár

Az első római császár által megteremtett békéről elnevezett oltár Kr. e. 13 és 9 között készült.
A szenátus által megrendelt művészi alkotás a hispaniai és galliai hadjáratáról hazaérkező Augustus császárnak állít emléket.
A béke istennőjének, Paxnak szentelt oltár eredetileg a Mars mezőn, a Via Flaminia mentén állt.

A fehér carrarai márványból készült, emelvényen álló remekművet fal veszi körül. A fal külső és belső oldalán finoman megmunkált domborművek láthatók.
A két, kapu nélküli oldalon az ünnepélyes áldozati menet életszerű portréábrázolásai között feltűnik maga Augustus és a császári család több tagja is. A kapuk mellett mitológiai jeleneteket láthatunk.
A négy fő panelen Róma városához kapcsolódó fontos alakokat is felfedezhetünk. A fal külsejének alsó részén növényi ornamentikát mutató díszítés fut körbe, melynek szimmetriája és szabályossága a természet harmóniáját szimbolizálja. A fal belső oldalát az áldozatot jelképező ökörkoponyák és gyümölcsökkel teli füzérek faragványai díszítik.

Az Augustus korának legkiválóbb mesterei által faragott oltár a birodalom bukása után megrongálódott, belepte a Tiberis iszapja. Csak mintegy 1000 évvel később, a 16. században került elő egy palota építése során.
Domborművei azonban széttörtek, és az egyes darabok a világ más-más pontján leltek új otthonra. Az újkor évszázadai során egyre több részlet került elő. Végül 1938-ban, egy nagyszabású projekt keretében kiásták az alépítményt, a fellelhető eredeti darabokat összegyűjtötték, az építményt helyreállították.
Napjainkban nem az eredeti helyén, hanem az Augustus-mauzóleum közelében levő modern épületben csodálható meg e nagyszerű alkotás.

Kapcsolódó extrák

Ókori római szenátor és felesége

Az ókori Róma társadalmának csúcsán elhelyezkedő szenátori rend tagjai bíbor szegélyű tógát viseltek.

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Actiumi csata (Kr. e. 31)

A Hellász partjainál vívott csatában Octavianus döntő győzelmet aratott Antonius felett.

Caracalla termái (Róma, 3. század)

A római császár pompás fürdőkomplexuma a 3. században épült.

Circus Maximus (Róma, 1. század)

Az ókori Róma hatalmas arénája elsősorban a kocsiversenyei miatt vált híressé.

Colosseum (Róma, 1. század)

Az ókori Róma leghíresebb, romjaiban is fenséges amfiteátruma az 1. században épült.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Pompeius színháza (Róma, Kr. e. 1. század)

A római államférfi által építtetett színház az „Örök Város” első állandó kőszínházainak egyike volt.

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum Romanum bejáratánál.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Kosárba helyezve!