Beduin tábor

Beduin tábor

A „sivataglakó” törzsek félnomád életmódja kiválóan igazodott az éghajlati és környezeti adottságokhoz.

Vizuális művészetek

Címkék

beduin, törzsek, törzsi életforma, nomád, törzs, félnomád, sivatag, Észak-Afrika, közel-kelet, Arab-félsziget, életmód, vándorlás, sátor, tábor, arab, oázis, mohamedán, felszerelés, újkor, háziállat, állattartás, hangszer, kultúra, öltözék, fegyver

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mit jelent a „beduin” kifejezés?
  • Mi volt jellemzően a beduinok legfontosabb megélhetési forrása?
  • Hol NEM élnek beduin törzsek?
  • Mely állat NEM jellemző a beduin törzsekre?
  • Melyik kifejezés illik a hagyományos beduin életmódra?
  • Melyik ruhadarab NEM jellemző a beduin férfiak hagyományos ruházatára?
  • Milyen fegyver volt jellemző a hagyományos beduin harcosokra?
  • Melyik fegyver NEM volt jellemző a hagyományos beduin harcosokra?
  • Mivel tették lakájosabbá sátraik belsejét a beduinok?
  • Igaz-e az állítás?\nA beduin férfiak és nők a sátor ugyanazon részében töltötték napjaikat.
  • Melyik hangszer jellemző a beduin kultúrára?
  • Mi NEM lehetett egy hagyományos beduin ebéd fogása?
  • Mi ellen NEM nyújtott védelmet a hagyományos beduin sátor?
  • Miből készültek a hagyományos beduin sátrak ponyvái?
  • Hogyan biztosították a beduinok a sátrak szellőzését?
  • Melyik mai ország területén NEM élnek beduinok?
  • Melyik hangszercsoportba tartozik a beduin rababa?
  • Melyik hangszercsoportba tartozik a beduin shabbaba?
  • Mi a neve a beduin sátrak női és férfi oldalát elválasztó függönynek?
  • Igaz-e az állítás?\nA beduinok hagyományos törzsi csoportokban éltek.

Jelenetek

Beduin tábor

Tábor közelről

Sátor

Eszközök

Animáció

Narráció

A hagyományosan félnomád életmódot folytató beduin törzsek területei Észak-Afrikától az Arab-félszigetig, a mai Marokkótól egészen Ománig nyúlnak. Arab eredetű elnevezésük jelentése: a sivatag, a puszta lakói.

Az ókor óta az állattenyésztés jelenti a fő megélhetési forrásukat. Elsősorban kecskéket és tevéket tartanak.
A száraz évszakokban valamilyen természetes víznyerő közelében telepednek meg állataikkal, míg a csapadékosabb hónapokban a zöldellő pusztákon legeltetik őket.

Hosszú és alacsony sátraik a környezeti-éghajlati viszonyokhoz és az életmódhoz igazodnak.
Védik lakóikat a napsütés, a szél és a homok ellen. Oldalaik felhajtásával szellőztetésük is megoldható.
A sátrakban külön rész szolgál a férfiak és vendégeik elhelyezésére. A nők számára kialakított részben találhatók a különféle háztartási eszközök és edények, hiszen az étel elkészítése jelenti legfontosabb feladatukat.

A beduinok ruházata egy, az egész testet beborító köpenyből és a fej köré tekert kelméből áll.
A ruhák színe és díszítettsége információt nyújt viselőjének törzséről, az adott személy rangjáról, illetve az öltözet funkciójáról is.

A 2003-as adatok szerint már csak 21 millió fő körül van a beduinok száma. Életmódjuk jelentősen megváltozott az elmúlt évszázadokban.
Közülük sokan már letelepedett életmódot folytatnak, megélhetési forrásaik között pedig megjelent az idegenforgalom is.

Kapcsolódó extrák

Oázis

Az oázisok sivatagok, félsivatagok vízzel ellátott területein alakulnak ki.

A szél felszínformálása a sivatagokban

A szél, mint külső erő, a sivatagok építésében és pusztításában is szerepet játszik.

Afrikai falu (Szudán)

A természeti viszonyokhoz jól alkalmazkodó afrikai falvak hű tükrei az adott törzs kultúrájának is.

Arab harcos (6. század)

A középkori arab harcosok legfontosabb fegyvere az íj, a lándzsa és a kard volt.

Dromedár

A dromedár, más néven egypúpú teve a sivatagos területek lakóinak megbecsült, nélkülözhetetlen állata.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Indián falu (varjú törzs)

Az észak-amerikai varjú indiánok eredetileg a Yellowstone-folyó vidékén éltek.

Jellegzetes lakóépítmények

Minden korszaknak és minden kultúrkörnek megvannak a sajátos lakóépítményei.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Polinéziai családi telek (Szamoa, 15. század)

A tradicionális szamoai családi telek épületei hű tükörképei az ott élők különleges kultúrájának.

Vastagfarkú skorpió

A vastagfarkú skorpió az egyik legveszélyesebb skorpió.

Arab kalifa (7. század)

A Mohamed próféta utódainak tekintett kalifák az iszlám vallás legfontosabb egyházi vezetői voltak.

Nizwai erőd (Omán 17. század)

Az Arab-félsziget legnagyobb erődjének körtornya igen ötletes védelmi rendszerrel rendelkezett.

A barbárok ruhaviselete (5. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Honfoglaló magyarok (ruhaviseletek)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Ókori egyiptomiak (ruhaviseletek)

Az ókori egyiptomi nők és férfiak jellegzetes ruhadarabokat és ékszereket viseltek.

Tradicionális arab vitorlás (sambuk)

A legnagyobb arab vitorlás, a főleg kereskedelmi célokra használt sambuk a Perzsa-öböl vizeire jellemző.

Kosárba helyezve!