Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Történelem

Címkék

Babilon, Bábel, Mezopotámia, Marduk, Koldewey, Szemiramisz függőkertje, Istár-kapu, Eufrátesz, világ csodái, Irak, templom, templomkörzet, asszírok, erődítmény, perzsa uralom, Nagy Sándor, városállam, épület, építmény, kapu, birodalom, városfal, agyagtégla, palota, királyi, székhely, _javasolt

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik folyó partján helyezkedett el Babilon városa?
  • Ki volt az Óbabiloni Birodalom alapítója?
  • Ki volt Babilon főistene?
  • Melyik században uralkodott Hammurapi?
  • Mennyi volt a város külső falainak összhossza?
  • Milyen magas volt az Istár-kapu?
  • Milyen állatábrázolás nem szerepelt Babilon falainak díszítőelemei között?
  • Hány torony állt Babilon falain körben Hérodotosz szerint?
  • Milyen színű mázas cseréppel borították a városfal külsejét?
  • Hány olyan építmény kapcsolódik Babilon városához, mely szerepel az ókori világ csodáinak (leggyakoribb) listáin?
  • Melyik mai ország területén helyezkedett el az ókori Babilon?
  • Miből készültek az Istár-kapu kapuszárnyai?
  • Mi a neve a város külön fallal is körülvett részének, ahol a toronytemplom állt?
  • Milyen építmény nem volt az ókori Babilon városában?
  • Igaz-e az állítás?\nBabilon falait szerepeltették az ókori világ csodáinak listáján.
  • Melyik uralkodó alatt fejeződött be az Istár-kapu építése?
  • Melyik építmény volt Babilon városának templomkörzetében?
  • Melyik században nyerte el az Istár-kapu a végleges formáját?
  • Igaz-e az állítás?\nA függőkert pontos helyét napjainkban sem ismerjük.
  • Melyik istennőnek szentelték Babilon legnagyobb és legdíszesebb kapuját?
  • Melyik birodalom uralkodója volt II. Nabú-kudurri-uszur?
  • Hol helyezkedett el Babilon városa?
  • Mit jelent a „Báb-ili” szóösszetétel?
  • Melyik asszír uralkodó romboltatta le Babilon városát?
  • Milyen út mentén feküdt az Istár-kapu?
  • Hol látható napjainkban az Istár-kapu rekonstrukciója?
  • Hogyan nevezzük a különleges mezopotámiai templomtípust?
  • Melyik bibliai építmény kapcsolható Babilon városának zikkuratjához?
  • Melyik isten temploma volt a babiloni zikkurat?
  • Melyik istennek szentelték Babilon templomkörzetét?
  • Melyiknek NEM volt a védelmezője Istár?

Jelenetek

Babilon

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el. A település őse valószínűleg már a Kr. e. 4. évezredben létezett.
Először egy, a Kr. e. 24. századból származó forrás említi, mint Marduk isten legfőbb kultuszhelyét.
Egyik első neve a Báb-ili volt, mely azt jelenti, hogy „az isten kapuja”. Héber nevéből (Babel) származik a bibliai Bábel alak.

Az alaposabb régészeti feltárások a 20. század elején kezdődtek a német régész, Robert Koldewey vezetésével. Napjainkra már a mai Irakban, Hilla mellett fekvő ókori város romjainak nagy részét feltárták, és számos épületét rekonstruáltak.

Istár-kapu

Babilont kettős erődfal vette körül. A külső falon több kaput alakítottak ki. Ezek közül a legnagyobb és legdíszesebb az Istár-kapu volt. A kapun át vezetett a felvonulási út a város szíve, a templomkerület felé.

Istár az akkád-babiloni panteon istennője volt. Többek között a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a termékenység és az anyaság istennője, de szerepel „feladatai” között a viszály és a háborúskodás is.

A legendás kapu építése II. Nabú-kudurri-uszur uralkodása alatt fejeződött be.
A kb. 14 m magas építményt jellegzetes, kék mázas cseréppel borították be. A cserepeken bikát és az akkád mitológia sárkányát (Mushussu) ábrázoló domborművek voltak. A kapuszárnyakat cédrusfából készítették.

Bár az eredeti sajnos nem maradt fenn, az Istár-kapu rekonstruált mását megcsodálhatjuk a berlini Pergamon Múzeumban.

Palota

A város északi részén, a külső erődítményfalon belül helyezkedett el a királyi palota.
A források szerint az Istár-kapuhoz hasonlóan ez az építmény is az Újbabiloni Birodalom legismertebb királya, II. Nabú-kudurri-uszur uralkodása alatt nyerte el végső formáját.

Függőkert

A „Szemiramisz függőkertjeként” ismert építmény az ókori világ csodáinak egyike volt.
Bár az ókori történetírók miatt neve a mitikus asszír-babiloni királynőhöz köti, egy másik elképzelés szerint valószínűleg II. Nabú-kudurri-uszur utasítására épülhetett Kr. e. 600 körül.

Ez utóbbi történet arra utal, hogy a király feleségét, a méd származású Amüthiszt honvágy gyötörte.
Szülőföldje zöld területekben és hegyekben gazdag volt, míg férjének birodalma kopár és sík.
Az uralkodó ezt látva építtetett egy mesterséges hegyet, melyre növényeket ültettek, így akarván kedveskedni hitvesének.

A történetírók szerint a „függőkert” egy lépcsős, toronytemplomhoz hasonló építmény volt. A teraszok mélyedéseibe földet hordtak, és az abba ültetett növények öntözését egy leleményes rendszer segítségével oldották meg.

A „függő” jelző arra utalhat, hogy messziről szemlélve úgy tűnt, mintha a növények a levegőben lebegnének.
Az építmény városon belüli helyét a mai napig sem sikerült megnyugtatóan megállapítani.

Toronytemplom

Az Istár-kaputól induló felvonulási út a város templomkerülete mellett vezetett el. E központi területen belül helyezkedett el az egyik leghíresebb ókori toronytemplom, melyet Marduk istennek szenteltek.
Marduk az ókori Babilon főistene volt, a városban található zikkurat tetején kialakított szentély számított a legfőbb kultuszhelyének.

Az Étemenanki („az Ég és a Föld alapjainak háza”) nevet viselő építmény első változata a Kr. e. 2. évezredben épülhetett.
Az asszír megszállás első, „romboló” szakasza után a város más építményeivel együtt a Kr. e. 7–6. században épülhetett újjá.
A források szerint ekkor hét szintből állt és 91 m magas volt. A bibliai „Bábel tornya” sokak szerint ezzel a zikkurattal azonosítható.

A város elnéptelenedésekor a toronytemplomot „bányának” használták, agyagtégláit elhordták.
A 20. század elején már csak alapjainak árkait sikerült feltárni.

Lakónegyed

Az Újbabiloni Birodalom virágzása idején a főváros lakossága több százezer fő lehetett.
A város alaprajza áttekinthető volt, hiszen a hosszú utak négyszögletes kerületekre osztották.
Babilon lakosai a külső, újabb városrészek lakónegyedeiben emelt épületekben éltek.

Városfal

Babilon városát hatalmas és erős fal vette körül. Az agyagtéglákból emelt külső fal kb. 18 km hosszú és 18 m magas lehetett.

Az ókori görög történetíró, Hérodotosz szerint a falak olyan vastagok voltak, hogy tetejükön egy négyesfogat is közlekedhetett volna.
A régészeti leletek tanúsága szerint a városfal vastagsága (az Istár-kapunál mérve) majdnem elérte a 4 m-t.

Szintén Hérodotosznál olvashatjuk azt, hogy a falakon körben több száz torony állt, már messziről is jellegzetes képet adva Babilonnak.
A nagyszerű falak és annak legendás kapuja már az ókori krónikásokat is megihlették, hiszen az építmény szerepelt az ókori világ csodái között.

Séta

Narráció

Az Eufrátesz-folyó két partján fekvő Babilon rendkívül fontos szerepet játszott az ókori Mezopotámia történelmében. Az akkád-amorita város alapításának pontos időpontját nem ismerjük, de a források szerint jelentősége folyamatosan nőtt.

A Kr. e. 18. században, Hammurapi uralkodása idején már egyértelműen a birodalom központja volt.
Később, az asszír uralom idején veszített jelentőségéből, ám II. Nabú-kudurri-uszur uralkodása alatt teljesen újjáépült.
A másodvirágzását élő Babilon az Újbabiloni Birodalom központjaként vált igazi világvárossá a Kr. e. 6. században.

Abban az időben Babilont kb. 18 km hosszú, rendkívül erős városfal vette körbe.
Az agyagtéglákból emelt, 18 m magas építmény nagyszerűségét már az ókorban is elismerték. Legnagyobb és legdíszesebb kapujával, az Istár-kapuval együtt szerepelt az akkori világ csodáit tartalmazó listák egy részén is.

Az Istár-kapun keresztül vezető felvonulási út a külső erődítmény és a belső palota mellett haladt el. A közelében állhatott a Szemiramisz függőkertjeként ismert építmény is, ám annak pontos helyét még napjainkban sem ismerjük.
A felvonulási út mellett feküdt a város vallási központja, a külön fallal körülvett templomkörzet is. Itt állt Babilon főistenének, Marduknak a toronytemploma.

A város alaprajza áttekinthető volt. Szűk, de általában egyenes és hosszú utcái jól elhatárolható kerületekre osztották területét.
Az újabb városrészek zömükben lakónegyedek voltak, melyek épületeiben a több százezres lakosság élt.

A Kr. e. 6. század második felében a város perzsa uralom alá került, ám továbbra is a királyi székhelyek egyikeként funkcionált.
Jelentősége a Perzsa Birodalmat megdöntő Nagy Sándor idején sem csökkent, hiszen a makedón király benne látta hatalmas birodalmának központját. Korai halála után azonban a város hanyatlani kezdett, idővel pedig teljesen elnéptelenedett.

Kapcsolódó extrák

Titus diadalíve (Róma, 1. század)

A diadalívet a római császár a zsidók elleni győztes hadjárat emlékére emeltette a Forum...

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes...

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti...

Ókori római ostromgépek

A hódító rómaiak hatékonyan alkalmazták az erődített helyek ostromára kifejlesztett...

Alesiai csata (Kr. e. 52)

A Vercingetorix által védett gall várost Kr. e. 52-ben vették ostrom alá Julius Caesar...

Dzsószer piramisa (Szakkara, Kr. e. 27. század)

A Kr. e. 27. században épült lépcsős piramis volt az ókori Egyiptom első piramisa.

A labirintus mítosza

Thészeusz harca a kiismerhetetlen labirintusban a bikafejű-embertestű szörnnyel, a Minótaurusszal.

Az aranyalma mítosza

A trójai háború kitörésének története az egyik leghíresebb görög mítosz.

Kosárba helyezve!