Azték uralkodó (15. század)

Azték uralkodó (15. század)

Az uralkodó állt a despotikus, katonai jellegű Azték Birodalom élén.

Történelem

Címkék

azték, azték uralkodó, Azték Birodalom, Tenochtitlan, II. Moctezuma, hódítás, katonaállam, konkvisztádor, Hernán Cortés, uralkodó, Mexikó, király, Mexikóváros, uralkodói dísz, Spanyolország, Közép-Amerika, trón, 15-16. század, istenek, vallás, középkor, újkor, öltözék, hierarchia

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik mai ország területén helyezkedett el az Azték Birodalom?
  • Melyik mai város területén feküdt\naz azték főváros?
  • Milyen eszközzel játszották\naz aztékok népszerű játékát?
  • Milyen sors várhatott a csípőlabdajáték vesztes csapatának kapitányára a mérkőzés után?
  • Hogyan lehet „gólt” szerezni\na csípőlabdajáték során?
  • Mi volt a neve az azték fővárosnak?
  • Mi volt a legfontosabb közlekedési eszköz Tenochtitlan területén?
  • Mit gondoltak az aztékok\na spanyol hódítókról mikor először meglátták őket?
  • Mi volt az aztékok legnagyobb katonai hátránya a hódítókkal szemben?
  • Milyen haszonnövényt nem termelhettek az aztékok?
  • Mikor élte fénykorát az Azték Birodalom?
  • Igaz-e az állítás?\nAz azték vallásban kiemelt szerepe volt a tömeges emberáldozatoknak.
  • Igaz-e az állítás?\nAz Azték Birodalom békében élt\na szomszédaival a spanyol hódítók megjelenéséig.
  • Kik voltak a konkvisztádorok?
  • Mi volt a konkvisztádorok fő célja?
  • Kinek a nevéhez fűződik az Azték Birodalom megdöntése?
  • Melyik azték uralkodó harcolt\na spanyol hódítók ellen?
  • Ki volt azték hitvilág fő istene?
  • Melyik földrészen helyezkedett el\naz Azték Birodalom?
  • Melyik nép hódította meg az Azték Birodalmat?
  • Mikor hódították meg az európaiak\naz Azték Birodalmat?
  • Melyik kifejezést használjuk\naz azték uralkodóra vonatkozóan?
  • Ki volt az utolsó jelentős azték uralkodó?
  • Igaz-e az állítás?\nAz Azték Birodalom partjait egy időben két óceán is mosta.
  • Igaz-e az állítás?\nCortést még az azték uralkodó is félistennek vélte.
  • Melyik tényező NEM járult hozzá\na hódítók sikeréhez?
  • Igaz-e az állítás?\nA hódítók lerombolták az azték fővárost és a helyén új várost alapítottak.
  • Igaz-e az állítás?\nAz utolsó azték uralkodót saját népe ölte meg, mert árulónak tartotta.
  • Igaz-e az állítás?\nAz aztékok vallása monoteista volt.
  • Az aztékokra jellemző volt\naz állatalakok tisztelete. Melyik állat NEM szerepelt közöttük?
  • Milyen rétege NEM volt az azték társadalomnak?
  • Hány kisebb leigázott adófizető állam felett uralkodtak a 15–16. század fordulóján az aztékok?
  • Hogyan nevezték magukat\naz aztékok?
  • Igaz-e az állítás?\nAz aztékok átlagosan kétszer fürödtek naponta.
  • Melyik NEM igaz az azték államra?

Jelenetek

Azték uralkodó

Az aztékok katonaállama a más városokkal kötött szövetségek és a folyamatos hódítások következtében birodalommá vált. A despotikus berendezkedésű, katonai jellegű Azték Birodalom élén a uralkodó állt.
Az uralkodó szakrális vezető funkcióját is betöltötte. Hatalmukat olyan mítoszok támasztották alá, melyek az istenekhez kapcsolták őket. Hatalmuk nagyságát és jellegét jól mutatja az a tény, hogy az alattvalóknak nem volt szabad rápillantaniuk a királyukra. Jellemző viseletük része volt az a tolldísz, melyet a quetzal (kvézál) madár hosszú, színes tollaiból készítettek.
Tenochtitlan volt a Közép-Amerikában elterülő Azték Birodalom központja. Első uralkodója (Acamapichtli) 1376-ban került a trónra. A birodalom Ahuizotl idején, a 15. és a 16. század fordulóján érte el hatalma csúcspontját. Bár a fénykor az őt követő II. Moctezuma alatt is folytatódott, Hernán Cortés megérkezésével a birodalom romba dőlt. (Az utolsó uralkodó Ahuizotl fia, Cuauhtémoc volt.)

Azték Birodalom

  • Tenochtitlan
  • Csendes-óceán
  • Mexikói-öböl

Az aztékok a toltékok meghódítása után vonultak be a Mexikói-fennsíkra. A katonaállam területe a hódítások miatt folyamatosan nőtt. 1428-ban három városállam (Tenochtitlan, Texcoco, Tlacopan) szövetségre lépett egymással, gyakorlatilag megalapítva így az Azték Birodalmat. Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig nyúló birodalom a 16. század elején érte el legnagyobb területi kiterjedését.

Tenochtitlan volt a Közép-Amerikában elterülő Azték Birodalom központja.
A várost a 14. század első felében alapították, a Mexikói-medencében található Texcoco-tó egyik szigetén.
Tenochtitlan a 15. század elejére vált igazi várossá, hiszen épületeinek zöme akkor már kőből készült. Növekedésével párhuzamosan lecsapolták a tó egy részét és megnövelték az eredeti sziget méretét. Az iszapból emelt mesterséges szigetek sokasága és a közöttük húzódó csatornahálózat különleges látványt kölcsönzött az Azték Birodalom fővárosává váló településnek.

Az azték társadalom négy nagyobb rétegre tagolódott. Csúcsán a harcosok osztálya állt, természetesen az uralkodóval az élen. Alatta helyezkedett el a papok osztálya, mely a vallás fontossága miatt szintén előkelő csoportnak számított. A társadalom következő rétegét a földművesekből, kézművesekből és kereskedőkből álló köznép alkotta. A társadalom alján a rabszolgák álltak, akik elsősorban a meghódított népek soraiból kerültek ki.

A többistenhívő vallás az azték kultúra egyik legfontosabb eleme volt. A rengeteg isten mindegyike egy (vagy több) természeti jelenséghez, valamint tevékenységhez kapcsolódott. Például Vitzilopocstli volt a napisten, a hajnalcsillag istene, de egyben Tenochtitlan legfőbb hadistene is. Tlalok az eső és a mennydörgés, Ketzalkoatl pedig a levegő istene (és egyben teremtő isten) volt. Utóbbit, akit gyakran tollas kígyó formájában ábrázoltak, a tudás isteneként is tisztelték. Vallásukban kiemelt szerep jutott a véres rítusoknak, az emberáldozatoknak is.

A fejlett kultúrával rendelkező aztékok birodalmának hivatalos nyelve a návatl volt. Hieroglif írást használtak. Kiváló naptárakat készítettek. Fejlett volt az orvostudomány, az építészet, a csillagászat és a matematika is. Sajnos az emlékek nagy része a spanyol hódítók megjelenése után megsemmisült.

Új-Spanyolország

  • Tenochtitlan
  • Csendes-óceán
  • Mexikói-öböl
  • Karib-tenger
  • Cortés útvonala

A 15. század végén Spanyolország is bekapcsolódott a portugálok által megkezdett földrajzi felfedezésekbe. Ám míg azok viszonylag békés módszerekkel próbálták kereskedelmi érdekeiket érvényesíteni, addig a spanyolok erőszakos módszerekkel meghódították a területeket. A véres harcok eredményeképpen jött létre az Új-Spanyolországnak nevezett gyarmatbirodalom Amerikában, mely később más kontinenseken lévő területekkel gyarapodott.

Összefoglaló néven konkvisztádoroknak nevezzük azokat a felfedezőket és hódítókat, akik Közép- és Dél-Amerika 16-17. századi gyarmatosításában vezető szerepet játszottak.
A spanyol hódítók 1519-ben érkeztek a mai Mexikó területére. 1521-ben Hernán Cortés konkvisztádor vezetésével elfoglalták Tenochtitlant. A csodálatos azték épületeket lerombolták, a 18. század során pedig a tavat is teljesen lecsapolták, illetve feltöltötték.
Ma ezen a helyen a világ egyik legnagyobb városa, a spanyolok által alapított Mexikóváros áll.

Tenochtitlan

Kapcsolódó extrák

Azték harcosok (15. század)

Az azték harcosok kezdetleges fegyvereikkel nem állíthatták meg a spanyol hódítókat.

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Konkvisztádor (16. század)

Az spanyol hódítók elsősorban páncélzatuknak és tűzfegyvereiknek köszönhették elsöprő sikerüket.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

A gyarmati Amerika (1763-ig)

Az Újvilág meghódításába számos európai ország bekapcsolódott, sokszínűvé téve Amerika térképét.

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Inka harcos (15. század)

Az inka harcosok kezdetleges fegyverei elégtelennek bizonyultak a spanyol hódítókkal szemben.

Machu Picchu (15. század)

A Peruban található egykori inka város a Világörökség kulturális helyszínei közé tartozik.

Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".

Mexikói axolotl

Felnőttkorban is kopoltyúkat viselő farkos kétéltű.

Perzsa uralkodó (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa nagykirályok birodalmuk nagysága és kincstáruk gazdagsága miatt váltak híressé.

Kosárba helyezve!