Az óidő szörnyei: a tengeri skorpiók

Az óidő szörnyei: a tengeri skorpiók

A földtörténeti óidőben, a paleozoikumban (541 és 250 millió évvel ezelőtt) élt ízeltlábú ragadozók.

Biológia

Címkék

őslény, fosszília, tengeri skorpiók, kihalt, eurypterida, paleozoikum, földtörténet, földtörténeti korok, kambrium, perm, has, csáprágó, kitinpáncél, páncél, fejtor, ízeltlábú, ragadozó, húsevő, ízeltlábúak, állat, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Tengeri skorpiók

A tengeri skorpiók a paleozoikum korban élő vízi ízeltlábú ragadozó állatok voltak.
Bár hosszú farkuk és az annak végén lévő tövisszerű függelék miatt a skorpiókhoz hasonlítottak, nem voltak valódi skorpiók. A tengeri skorpiókat rendszertanilag a csáprágósok csoportjába sorolják, és a pókszabásúaknak rokonai.

A tengeri skorpiók fejtorát felülről erős páncél fedte. Első néhány pár lábuk a táplálkozásban és a járásban játszott szerepet, míg az utolsó pár lábuk úszásra specializálódott.
A talált fossziliák alapján több mint kétszáz fajuk ismert, amelyek közül az Eurypterus giganteus lehetett a leggyakoribb. Ennek nagyobb példányai akár a 130 cm-es testhosszt is elérték.
Hasonlóan hosszúra nőtt a Mixopterus kiaeri is, amelynek jellegzetességei a 2 pár hatalmas járóláb, valamint a rajtuk lévő hosszú tüskék voltak.
A Megalograptusok is hasonlóan hatalmas járólábakkal rendelkeztek, de ezek az állatok akár a 170 cm-es testhosszt is elérték.
Az eddig megtalált legnagyobb tengeri skorpió a Jaekelopterus rhenaniae, amely egyedülálló módon akár 2,5 méteres testhosszal és félelmetes, 40 cm hosszú ollókkal rendelkezett.

Úszás

Eurypterus giganteus

  • oldalsó szem
  • pontszem
  • fejtor
  • potroh
  • tövis
  • farok
  • fejtorpajzs
  • úszóláb
  • járólábak
  • csáprágó

Mixopterus kiaeri

  • oldalsó szem
  • fejtor
  • potroh
  • tövis
  • farok
  • fejtorpajzs
  • úszóláb
  • járólábak
  • csáprágó

Megalograptus

  • oldalsó szem
  • fejtor
  • potroh
  • tövis
  • farok
  • fejtorpajzs
  • úszóláb
  • járólábak
  • csáprágó

Jaekelopterus rhenaniae

  • oldalsó szem
  • pontszem
  • fejtor
  • potroh
  • tövis
  • farok
  • fejtorpajzs
  • úszóláb
  • járólábak
  • csáprágó

Összehasonlítás

  • Eurypterus giganteus
  • Megalograptus
  • Jaekelopterus rhenaniae
  • Mixopterus kiaeri

Animáció

  • oldalsó szem
  • pontszem
  • fejtor
  • potroh
  • tövis
  • farok
  • fejtorpajzs
  • úszóláb
  • járólábak
  • csáprágó

Narráció

A tengeri skorpiók a paleozoikum korban élő vízi ízeltlábú ragadozó állatok voltak.
Bár hosszú farkuk és az annak végén lévő tövisszerű függelék miatt a skorpiókhoz hasonlítottak, nem voltak valódi skorpiók. A tengeri skorpiókat rendszertanilag a csáprágósok csoportjába sorolják, és a pókszabásúaknak rokonai.

A tengeri skorpiók fejtorát felülről erős páncél fedte. Első néhány pár lábuk a táplálkozásban és a járásban játszott szerepet, míg az utolsó pár lábuk úszásra specializálódott.
A talált fossziliák alapján több mint kétszáz fajuk ismert, amelyek közül az Eurypterus giganteus lehetett a leggyakoribb. Ennek nagyobb példányai akár a 130 cm-es testhosszt is elérték.
Hasonlóan hosszúra nőtt a Mixopterus kiaeri is, amelynek jellegzetességei a 2 pár hatalmas járóláb, valamint a rajtuk lévő hosszú tüskék voltak.
A Megalograptusok is hasonlóan hatalmas járólábakkal rendelkeztek, de ezek az állatok akár a 170 cm-es testhosszt is elérték.
Az eddig megtalált legnagyobb tengeri skorpió a Jaekelopterus rhenaniae, amely egyedülálló módon akár 2,5 méteres testhosszal és félelmetes, 40 cm hosszú ollókkal rendelkezett.

Kapcsolódó extrák

Trilobiták, háromkaréjú ősrákok

Közéjük tartoztak a pókszabásúak és a rákok ősei.

Ammoniteszek, előrenéző szifótölcséres lábasfejűek

Külső szilárd vázzal rendelkező, kihalt fejlábúak. Kövületeik fontos szintjelzők.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

Élet a Perm időszakban

A földtörténeti óidő utolsó időszakában élt élőlények.

Karbon időszak élővilága

A Devon és a Perm időszak közötti periódusban (358-299 millió évvel ezelőtt) élt élőlények, amelyek közül sokan hatalmas méretűre nőttek.

Vastagfarkú skorpió

A vastagfarkú skorpió az egyik legveszélyesebb skorpió.

Ichthyosaurus (halgyík)

Halszerű, a tengeri életmódhoz alkalmazkodott őshüllő, a konvergens evolúció példája.

Ichthyostega

Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.

Tiktaalik

Evolúciós átmenetet képvisel a halak és a négylábú szárazföldi gerincesek között.

Apatosaurus

Hosszú nyakú, hatalmas termetű növényevő dinoszaurusz.

Deinonychus

Deinonychus antirrhopus 'rettentő karom', a húsevő dromaeosauridák közé tartozó dinoszaurusz volt.

Pteranodon longiceps

Repülő őshüllő, hasonlít a madarakra, de nincs köztük közvetlen evolúciós kapcsolat.

Stegosaurus

Őshüllő, a hátán található lemezek a hőszabályozást segítették.

Tyrannosaurus rex („zsarnokgyík”)

Nagy termetű ragadozó őshüllő, a leghíresebb dinoszaurusz.

Triceratops

Kréta kori dinoszaurusz; könnyen felismerhető a jellegzetes nyakfodorról és három szarváról.

Kosárba helyezve!