English
Deutsch
Español
عربي
中文
Português
Nederlands
Italiano
Svenska
Українська
Lietuvių
Český
Hrvatski
Slovenski
Türkçe
US English
Français
Pусский
日本語
Português (BR)
Polski
Dansk
Română
Norsk
Slovenský
Српски
Български
Қазақша
Ελληνικά
한국어
Tiếng Việt
فارسی
Az óidő szörnyei: a tengeri skorpiók
A földtörténeti óidőben, a paleozoikumban (541 és 250 millió évvel ezelőtt) élt ízeltlábú ragadozók.
Biológia
Címkék
őslény, fosszília, tengeri skorpiók, kihalt, eurypterida, paleozoikum, földtörténet, földtörténeti korok, kambrium, perm, has, csáprágó, kitinpáncél, páncél, fejtor, ízeltlábú, ragadozó, húsevő, ízeltlábúak, állat, biológia
Kapcsolódó extrák
Jelenetek
Tengeri skorpiók
A tengeri skorpiók a paleozoikum korban élő vízi ízeltlábú ragadozó állatok voltak.
Bár hosszú farkuk és az annak végén lévő tövisszerű függelék miatt a skorpiókhoz hasonlítottak, nem voltak valódi skorpiók. A tengeri skorpiókat rendszertanilag a csáprágósok csoportjába sorolják, és a pókszabásúaknak rokonai.
A tengeri skorpiók fejtorát felülről erős páncél fedte. Első néhány pár lábuk a táplálkozásban és a járásban játszott szerepet, míg az utolsó pár lábuk úszásra specializálódott.
A talált fossziliák alapján több mint kétszáz fajuk ismert, amelyek közül az Eurypterus giganteus lehetett a leggyakoribb. Ennek nagyobb példányai akár a 130 cm-es testhosszt is elérték.
Hasonlóan hosszúra nőtt a Mixopterus kiaeri is, amelynek jellegzetességei a 2 pár hatalmas járóláb, valamint a rajtuk lévő hosszú tüskék voltak.
A Megalograptusok is hasonlóan hatalmas járólábakkal rendelkeztek, de ezek az állatok akár a 170 cm-es testhosszt is elérték.
Az eddig megtalált legnagyobb tengeri skorpió a Jaekelopterus rhenaniae, amely egyedülálló módon akár 2,5 méteres testhosszal és félelmetes, 40 cm hosszú ollókkal rendelkezett.
Úszás
Eurypterus giganteus
- oldalsó szem
- pontszem
- fejtor
- potroh
- tövis
- farok
- fejtorpajzs
- úszóláb
- járólábak
- csáprágó
Mixopterus kiaeri
- oldalsó szem
- fejtor
- potroh
- tövis
- farok
- fejtorpajzs
- úszóláb
- járólábak
- csáprágó
Megalograptus
- oldalsó szem
- fejtor
- potroh
- tövis
- farok
- fejtorpajzs
- úszóláb
- járólábak
- csáprágó
Jaekelopterus rhenaniae
- oldalsó szem
- pontszem
- fejtor
- potroh
- tövis
- farok
- fejtorpajzs
- úszóláb
- járólábak
- csáprágó
Összehasonlítás
- Eurypterus giganteus
- Megalograptus
- Jaekelopterus rhenaniae
- Mixopterus kiaeri
Animáció
- oldalsó szem
- pontszem
- fejtor
- potroh
- tövis
- farok
- fejtorpajzs
- úszóláb
- járólábak
- csáprágó
Narráció
A tengeri skorpiók a paleozoikum korban élő vízi ízeltlábú ragadozó állatok voltak.
Bár hosszú farkuk és az annak végén lévő tövisszerű függelék miatt a skorpiókhoz hasonlítottak, nem voltak valódi skorpiók. A tengeri skorpiókat rendszertanilag a csáprágósok csoportjába sorolják, és a pókszabásúaknak rokonai.
A tengeri skorpiók fejtorát felülről erős páncél fedte. Első néhány pár lábuk a táplálkozásban és a járásban játszott szerepet, míg az utolsó pár lábuk úszásra specializálódott.
A talált fossziliák alapján több mint kétszáz fajuk ismert, amelyek közül az Eurypterus giganteus lehetett a leggyakoribb. Ennek nagyobb példányai akár a 130 cm-es testhosszt is elérték.
Hasonlóan hosszúra nőtt a Mixopterus kiaeri is, amelynek jellegzetességei a 2 pár hatalmas járóláb, valamint a rajtuk lévő hosszú tüskék voltak.
A Megalograptusok is hasonlóan hatalmas járólábakkal rendelkeztek, de ezek az állatok akár a 170 cm-es testhosszt is elérték.
Az eddig megtalált legnagyobb tengeri skorpió a Jaekelopterus rhenaniae, amely egyedülálló módon akár 2,5 méteres testhosszal és félelmetes, 40 cm hosszú ollókkal rendelkezett.
Kapcsolódó extrák
Ammoniteszek, előrenéző szifótölcséres lábasfejűek
Külső szilárd vázzal rendelkező, kihalt fejlábúak. Kövületeik fontos szintjelzők.
A kontinensek vándorlása
A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.
Karbon időszak élővilága
A Devon és a Perm időszak közötti periódusban (358-299 millió évvel ezelőtt) élt élőlények, amelyek közül sokan hatalmas méretűre nőttek.
Ichthyosaurus (halgyík)
Halszerű, a tengeri életmódhoz alkalmazkodott őshüllő, a konvergens evolúció példája.
Ichthyostega
Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.
Deinonychus
Deinonychus antirrhopus 'rettentő karom', a húsevő dromaeosauridák közé tartozó dinoszaurusz volt.
Pteranodon longiceps
Repülő őshüllő, hasonlít a madarakra, de nincs köztük közvetlen evolúciós kapcsolat.
Triceratops
Kréta kori dinoszaurusz; könnyen felismerhető a jellegzetes nyakfodorról és három szarváról.