Az évszakok váltakozása (alapfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Földrajz

Címkék

évszak, évszakok váltakozása, kikeleti, nyár, ősz, tél, nap-éj egyenlőség, napforduló, téli napforduló, nyári napforduló, delelés, tengelyferdeség, forgástengely, hajlásszög, Föld, forgás, Nap, napfény, év, időszámítás, Ráktérítő, Baktérítő, hónap, hónapok, természet, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Föld keringése

tavasz
március 21. (tavaszi nap-éj egyenlőség)
nyár
június 22. (nyári napforduló)
ősz
szeptember 23. (őszi nap-éj egyenlőség)
tél
december 22. (téli napforduló)

Azért váltakoznak az évszakok, mert a ferde tengelyű Föld kering a Nap körül.
A napsugarak az év során különböző szögben érik a Föld különböző helyeit, ezért eltérő mértékben melegítik fel azt.
Délben csak a térítőkörök között süthet merőlegesen a Nap, azokon túl sohasem.
Az Egyenlítő felett évente kétszer érkeznek merőlegesen a Nap sugarai, ezek a nap-éj egyenlőség időpontjai.
A térítők felett pedig évente csak egy napon érkeznek merőlegesen a Nap sugarai, ekkor van a napforduló. Ezután a térítőkörök „visszatérítik” a Napot, és az „visszafordul” égi útján az Egyenlítő felé.
Egy év kell ahhoz, hogy A Föld egyszer megkerülje a Napot, ezért van az, hogy az évszakok évente ugyanúgy váltakoznak.

Fogalomdefiníciók:

Nap-éj egyenlőség: Az a két nap az év során, amikor a Föld mindkét félgömbjén egyenlő hosszú a nappal és az éjszaka. Ekkor a napsugarak az Egyenlítőre érkeznek merőlegesen. A tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-én van, az északi félgömbön ekkor kezdődik a tavasz. Az őszi nap-éj egyenlőség szeptember 23-án van, az északi félgömbön ekkor kezdődik az ősz.
Napforduló: Az az időpont, amikor a Nap évi látszó mozgása során a legmagasabban, valamint a legalacsonyabban tartózkodik a térítőkörön a látóhatár felett. Június 22-én a Ráktérítő felett tartózkodik merőlegesen, ekkor az északi félgömbön kezdődik a nyár (a déli félgömbön a tél). December 22-én a Baktérítő felett tartózkodik merőlegesen, ekkor a déli félgömbön kezdődik a nyár (az északi félgömbön a tél).

Tavasz

március 21.
június 22.
szeptember 23.
december 22.
23,5°
66,5°
90°
66,5°
23,5°
tavasz
nyár
ősz
tél
északi sarkkör
Ráktérítő
Egyenlítő
Baktérítő
déli sarkkör

Nyár

Ősz

Tél

Nevezetes napok

Animáció

Narráció

Azért váltakoznak az évszakok, mert a Föld kering a Nap körül. Lapított kör alakú pályáján egy év alatt megkerüli csillagát. De mindez nem lenne így, ha nem lenne ferde az égi vándor tengelye! Ferde ahhoz a síkhoz képest, amelyen kering. Így a Nap sugarai ferde szögben érik a Föld felszínét.
Amikor az északi félgömbön nyár van, az északi félgömb billen a Nap felé, ezért viszonylag nagy a napsugarak hajlásszöge. Minél nagyobb a napsugarak hajlásszöge, annál erősebben melegítik fel a felszínt és a levegőt. A déli félgömbön viszont ilyenkor a legkisebb a hajlásszög, vagyis a felmelegedés is, tehát tél van.
Ahogyan a Föld továbbgördül a Nap körüli pályáján, folyton változik a napsugarak hajlásszöge az egyes helyeken. A Nap csak a térítőkörök közötti területeken vetítheti merőlegesen a sugarait délben, azokon túl sohasem. Az Egyenlítő felett évente két napon pontosan merőlegesek a napsugarak, így a nappal és az éjszaka ugyanannyi ideig tart. Ezek a nap-éj egyenlőség időpontjai. A térítők felett pedig évente csak egy napon tartózkodik merőlegesen a Nap, ekkor van a napforduló. Az elnevezés abból származik, hogy ezután a térítőkörök „visszatérítik” a Napot, és az „visszafordul” égi útján az Egyenlítő felé.

Az évszakok váltakozása (alapfok)