Az adattárolás fejlődése

Az adattárolás fejlődése

Az adattárolók kapacitása hihetetlen mértékben megnőtt az elmúlt évtizedekben.

Technika, háztartástan

Címkék

adattárolás, adattároló, adat, lyukkártya, mágnesszalag, floppy lemez, optikai lemez, pendrive, SD kártya, HDD, SSD, Hollerith-kártya, CD, DVD, memóriakártya, informatikai központ, felhőszolgáltatás, byte, megabyte, kilobyte, terabyte, kapacitás, tárolókapacitás, bluray, információ, információfeldolgozás, lézer, technika, informatika, számítástechnika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Adattárolók

  • lyukkártya
  • mágnesszalagok
  • floppy lemezek
  • optikai lemezek
  • pendrive-ok
  • SD kártyák
  • HDD
  • SSD

Fejlődés

  • felhő alapú számítástechnika

Animáció

  • lyukkártya
  • mágnesszalagok
  • floppy lemezek
  • optikai lemezek
  • pendrive-ok
  • SD kártyák
  • HDD
  • SSD
  • Hollerith-kártya
  • (1890–1960)
  • 18,7 cm x 8,3 cm
  • 45 oszlop, 12 sor
  • kapacitás: 80 byte (B)
  • (1952–1970)
  • kapacitás: 10 megabyte (MB)
  • (1970–1990)
  • kapacitás: 625 kilobyte (kB)
  • kapacitás: 1,44 megabyte (MB)
  • kapacitás: 1,2 megabyte (MB)
  • (1981-től napjainkig)
  • kapacitás: 650 megabyte (MB)
  • kapacitás: 4,7 gigabyte (GB)
  • kapacitás: 25 gigabyte (GB)
  • (2000-től napjainkig)
  • kapacitás: 1–256 gigabyte (GB)
  • (1994-től napjainkig)
  • kapacitás: 1–64 gigabyte (GB)

Narráció

A szó szoros értelmében vett adattárolás már az őskorban, a barlangrajzokkal kezdődött, és az ókorban, az agyagtáblákkal és a papirusztekercsekkel folytatódott. Az évszázadok során azonban egyre szaporodott a megőrzendő információ mennyisége, így egyre újabb módszerek és eszközök jelentek meg.

Informatikai értelemben az adattárolás kezdőpontját a lyukkártyák megjelenése jelenti. A számítástechnikában használt lyukkártya története az 1890-es amerikai népszámlálással kezdődött.
A Herman Hollerith által kifejlesztett, kartonból készült, 0,17 mm vastag kártyát csak 1928-ban szabványosították. Először 45 oszlopból és 12 sorból, később pedig 80 oszlopból és 12 sorból állt. A kártya előre megadott helyeire oszloponként lyukakat szúrtak, hogy egy sor karaktert kódoljanak. Így minden oszlop egy-egy karaktert rögzített.

Az 1960-as évektől kezdve a lyukkártyákat és a lyukszalagokat kezdte kiszorítani a mágneses adattárolás első népszerű megjelenési formája, a mágnesszalag. Ezen az eszközön sokkal több adatot lehetett biztonságos módon tárolni. A soros elérés jelentette szinte az egyetlen hátrányukat. Még napjainkban is használják az adatok hosszú távú archiválására.

A mágneses adattárolás fejlődési görbéjének következő részét a mágneslemez uralta. Az angol floppy elnevezés alapján a magyar nyelvben hajlékonylemez néven vált ismertté. Legfontosabb előnye a véletlen elérés volt, mely jelentősen felgyorsította a lemezen tárolt adatok elérését.
A mágnesezhető lemezen sávokat alakítottak ki, azokat szektorokra osztották, fenntartva egyet a tartalomjegyzéknek. Az évek alatt több méretben és tárolókapacitással gyártották.

Az 1980-as évek elején azonban megjelentek az optikai lemezek első példányai, melyek később fokozatosan elterjedtek és felváltották a mágneslemezeket. Ezek a lemezfelület fényvisszaverő-képességének segítségével tárolják az adatokat. Lézerfénnyel írják és olvassák őket.
Először a vörös lézert használó CD jelent meg. Később a szintén vörös lézerrel dolgozó, jóval nagyobb kapacitású DVD jelentette az újdonságot. Napjainkban a kék lézert használó, 25 GB kapacitású Blu-ray lemez jelenti az optikai lemezek fejlődési görbéjének csúcsát.

Az elmúlt évek legnépszerűbb adattárolói a rendkívül sok formában megjelenő pendrive-ok, flash-drive-ok voltak. Az USB csatlakozóval rendelkező, valamilyen burkolattal ellátott nyomtatott áramkör kis méretű, gyorsan csatlakoztatható és nagy tárolókapacitással rendelkezik. Előnyös tulajdonságai miatt teljesen felváltotta a hajlékonylemezt.

A nyomtatott áramkörök áresésével egybeesett a digitális fényképezőgépek, a videókamerák és a mobiltelefonok rohamos elterjedése. Ezek memóriakártyákat is használnak adatrögzítésre. E kis adattárolókat sok változatban, méretben és tárolókapacitással gyártják.

Az elmúlt száz évben az informatikai adattárolók hihetetlen mértékű fejlődésen mentek keresztül, elsősorban a tárolókapacitás tekintetében. Ráadásul a fejlődési ütem egyre gyorsul, így a jövőben biztosan egyre kisebb méretű, de egyre több adat tárolására alkalmas eszközöket használhatunk majd.

Kapcsolódó extrák

Hogyan működnek az optikai tárolók?

Az animáció segítségével megismerhetjük a különböző optikai tárolók szerkezetét és működését.

Merevlemez felépítése

A számítógép merevlemeze mágneses adattárolásra szolgál.

Laptop, perifériák

A hordozható személyi számítógéphez különböző perifériákat csatlakoztathatunk.

Számítógép felépítése

Az animáció bemutatja a személyi számítógép felépítését és a főbb perifériákat.

Hogyan működik a hálózat?

A világméretű hálózat, az internet segítségével nagy távolságra is rendkívül gyorsan továbbíthatunk adatokat.

Hogyan működik a mobiltelefon?

Az animáció segítségével megismerhetjük a mobiltelefon szerkezetét és működését.

Nyomtatott áramkör

Lehetővé teszi az áramkörök sorozatgyártását és méretük csökkentését.

Kosárba helyezve!