Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".

Vizuális művészetek

Címkék

Alhambra, Generalife, Alcazaba, V. Károly palotája, Granada, Spanyol Királyság, Spanyolország, V. Károly, mór stílus, történelem, arab építészet, 16. század, újkor, palota, erőd, citadella, vízellátás, építészet, művészettörténet, reconquista, iszlám, kereszténység

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Granada

1492-ben, pár évvel Aragónia és Kasztília egyesülése után (a később „Katolikus Királyok” néven ismert I. Izabella és II. Ferdinánd 1474-es házasságkötését követően), Granada elfoglalásával az utolsó muzulmán erőd is eltűnt az Ibériai-félszigetről. Ezzel megszűnt a nyolc évszázadot felölelő muzulmán jelenlét Al-Andaluszban. A Granadai Királyság addig ellenállt a keresztény törekvéseknek, a terület kereskedelmi jelentősége miatt. A Sierra Nevada hegylánc természetes védelme mellett a közeli észak-afrikai területet uraló Wattászida vezírek katonai segítségére is számíthatott. Ezenkívül a keresztény királyságok közötti versengések és Kasztília belső ellentétei is kedveztek a királyság fennmaradásának.

A királyság fővárosát, Granadát, a nyugaton fekvő termékeny síkság kivételével hegyek veszik körül. Délről a Sierra Nevada vonulatai tornyosulnak Spanyolország legmagasabb hegycsúcsaival, amelyek meghaladják a 3000 métert is.

Granadában található az Alhambra erődje. Arab eredetű nevének jelentése: „a vörös”. A mór palotaváros egy dombon fekszik, a Darro és Genil folyók között, szemben a város egyik legrégebbi városnegyedével, az Albaicínnel. Az erődöt körülvevő falak egykor csatlakoztak a városfalhoz, így az Alhambra Granadán belül gyakorlatilag bevehetetlenné vált. Területén paloták, kertek, egy erődítmény (az Alcazaba) és más jellegzetes épületek helyezkedtek el.

Az Alhambra az uralkodó és a királyi udvar pihenőhelyéül szolgált. Vonzereje nem csak az andalúz művészet csúcsán jelentő díszítőelemek szépségéből fakad, hanem abból is, hogy tökéletesen illeszkedik a környező tájba. Ezt a szépséget fokozza a különleges tervezésű vízrendszer, amely megfigyelhető a kertekben, a szökőkutakban, a tavakban és a csatornákban is. Ezek az akkori lakók vízszükségletét biztosították, de napjainkban is ellátják vízzel a kerteket, varázslatos környezetet alakítva ki.

Alhambra

Az Alhambra épületegyüttese a Naszrida dinasztia uralkodása alatt, kb. két és fél évszázadig tartó munkálatok eredményeként épült fel. Ma már szinte lehetetlen elképzelni az Alhambrát a környező gyönyörű erdők sűrűje nélkül. Azonban régen az erődöt nem vették körül fák, mivel ez megnehezítette volna a védelmét. Az első fákat V. Károly idején ültették az Alhambrához vezető út mellé. A későbbiekben csak a 19. század elején került sor újabb faültetésre.

I. Mohamed szultán hatalomra kerülésétől (1238) kezdve az Alhambra a Naszrida uralkodók lakhelyéül szolgált. Legfontosabb palotái azonban I. Júszuf és V. Mohamed uralkodásának idején, 1333 és 1391 között épültek. A legdíszesebb belső építmények, a ma is látható paloták, Palacio de Comares (Comares palota) és Palacio de los Leones (Oroszlános palota) a 14. században épültek. Az alapot biztosító domb nyújtott alakját követő épületegyüttes 740 méter hosszan és 40- 180 méter szélességben terül el.

Tornyok

A falon található tornyokat (ezek közül napjainkban még 22 áll), bizonyos esetekben lakható kastéllyá alakították, miután azok elvesztették védelmi szerepüket.

A Naszridák palotái

Mexuar

A Mexuar az Alhambra egyik legrégebbi palotája. A Machuca udvarból (Patio de Machuca), annak tornyából és egy galériából áll. (Az udvar Pedro Machuca építészről kapta a nevét, aki ezen a helyen lakott V. Károly általa tervezett palotájának építése idején.) A mellette elhelyezkedő fogadóterem az igazságszolgáltatás helyszíne volt, de ott ülésezett a miniszterek tanácsa is. A Mexuar esett át a legtöbb átalakításon. A muzulmán és a keresztény építészet nyomait egyaránt megtalálhatjuk rajta. Meg kell említenünk az ún. Aranyozott termet és az imaházat is. Ez utóbbi délkeleti irányba mutat, Mekka felé.

Comares palota

A Comares Palota (Palacio de Comares) az uralkodó hivatalos rezidenciája volt. Számos helyiségből áll, mint például az Áldások terme (Sala de la Barca), a Követek terme (Salón de los Embajadores) és a trónterem. Ezek a Comares toronyban találhatók, ahonnan kilátás nyílik a Darro folyóra is. Ez a palota volt az épületegyüttes egyik legfontosabb része, a királyság politikai és diplomáciai tevékenységének központja. A díszítésben egyértelműen megmutatkozik a magas fokú pompa és kifinomultság, ami nem csak a gazdag részletekben, hanem a falakon lévő, a herceget dicsőítő feliratokban és versekben is tetten érhető. A palota a Mirtusz udvar (Patio de los Arrayanes) felől közelíthető meg, ahol valószínűleg a látogatók várakoztak, mielőtt bebocsátást nyertek. Az udvar a medence két oldalán végigvezető mirtuszsövényről kapta a nevét.

A Követek termének szomszédságában helyezkedett el a fürdő. Ide a fontos embereket hívták meg, akiket kivételezett bánásmódban szerettek volna részesíteni. A fürdőnek voltak hideg vizes, meleg vizes és forró vizes termei, valamint szobái, ahol a termeken való végighaladás után lepihenhettek a vendégek. A fürdő természetesen mellékhelyiséggel is rendelkezett.

Oroszlános palota

A kiemelkedő szépségű palota építése V. Mohamed idején kezdődött meg. Egy belső udvar, a híres Oroszlános udvar (Patio de los Leones) köré épült, ami napjainkban az Alhambra egyik legjellegzetesebb és legismertebb helyszínének számít. Kialakítása során új esztétikai és formai koncepciókat alkalmaztak. (Ilyen volt az állatok szoborként való ábrázolása is, ami az iszlám vallás vonatkozó tilalma miatt az arab időszakban elképzelhetetlen volt.)

Az Oroszlános udvar zár térnek épült, egy rejtett kert volt, ami a muzulmánok a Paradicsommal azonosítottak. Ehhez a privát részhez kapcsolódott a szultán háza, ami rendelkezett női lakosztályokkal is (klasszikus értelemben vett háremről itt nem beszélhetünk). Mellette található az Abencerrajes terem, melyben a különleges kialakítás miatt a hőmérséklete nyáron sem haladta meg a 22°C-ot.

Az udvart további termek ölelik körül: a Királyok terme (Sala de los Reyes), a Mozarabok terme (Sala de los Mocárabes) és a Két Nővér terme (Sala de Dos Hermanas).
A tértől délnyugatra található a Partal, amit kisebb, lépcsőzetesen elterülő kertek tarkítanak (ezeket a domb szintkülönbségeihez igazították). A Partal máig fennmaradó részei a Dámák tornya (Torre de las Damas) és a vizes medence, ezeken kívül már csak romokat találnak a látogatók (például II. Júszuf rezidenciáját, egy kis mecsetet, régi lakóépületeket, utcaköveket, régi szökőkutakat és lépcsőket).

Alcazaba

Az Alcazaba erőd képezi a komplexum talán legrégebbi részét. A domb legmagasabb pontján a legkedvezőbb helyet foglalja el a város, a termőföldek és magának az Alhambrának a megfigyeléséhez és védelméhez (ebből a funkcióból adódik az erődített jellege). A legrégebbi részei nagy valószínűséggel már a 11. században felépültek.

Az Alcazaba a 13. században nyerte el jelenlegi formáját, a hatalmas tornyok felépülése után. Nyugaton az Őrtorony (Torre de la Vela), keleten pedig a Hűségeskü tornya (Torre del Homenaje), a Törött torony (Torre Quebrada) és az Adarguero torony magasodik.

Ezzel párhuzamosan zajlott az Alhambra egész területének, az erődöt körülvevő falaknak, pár toronynak és több, az erőd belseje felé vezető kapunak a megerősítése is. Ha figyelembe vesszük, hogy a Granadai Királyság már a kezdetektől a védekezésre rendezkedett be, nem meglepőek az Alhambrán bevezetett újítások, amelyeknek köszönhetően szinte lehetetlenné vált az erőd bevétele. Ilyen fontos újítások voltak az alábbiak is.

A bejárati kapuk nem a falakon, hanem a tornyokon nyíltak. A bevezető folyosó olyan kanyargós volt, hogy a támadók csak lassabban tudtak bejutni és a torony tetejéről sokkal sebezhetőbbek voltak.

Az erőd védőit egy, a folyó melletti toronyban végződő fal is segítette, hogy egy elhúzódó ostrom idején is vízhez jussanak.

V. Károly palotája

1492. január 2-án a „Katolikus Királyok” visszafoglalták Granadát. Ezt követően került sor az Alhambra utolsó nagyobb átalakítására. A Comares palotával határos udvarok (Patio de Lindaraja és Patio de la Reja) mai megjelenése az 1526-os átalakítások gyümölcse, melyeket V. Károly és családja kívánságainak megfelelően valósítottak meg. A 16. század során megkezdett keresztény bővítések közé tartozik még V. Károly szökőkútja, a Szent Mária templom és a Szent Ferenc rendház is. Ez utóbbiban nyugodtak a „Katolikus Királyok”, mielőtt a granadai Királyi Kápolnába helyezték át a sírjukat.

A keresztények legkimagaslóbb hozzájárulása az Alhambra komplexumához V. Károly palotájának megépítése volt. (Az épület jelenleg két múzeumnak ad otthont.)
V. Károly 1526-ban Portugáliai Izabellával való nászútján látogatta meg először az Alhambrát, amelynek épületeiben a császári pár több hónapra szállt meg. Az Alhambra szépsége annyira bámulatba ejtette a császárt, hogy elrendelte egy olyan palota építését, amely a kornak megfelelő lehető legnagyobb kényelmet nyújtja. Pedro Machuca építészt bízta meg a megvalósításával, aki az itáliai reneszánsz mestere volt. Az építkezés 1527-ben kezdődött.
Az épületet ma a spanyol reneszánsz egyik legértékesebb épületének tartják. Hatalmas kerek udvara egyedülálló Spanyolországban.

Generalife

Az Alhambra mellett található a Generalife. A kertes nyári palota a 13. század vége felé épülhetett. A granadai királyok pihenőhelyéül szolgált. Az Alhambra épületegyüttesétől elkülönülő nyaralót a Darro folyó felől lehet megközelíteni.

Vízhálózat

Animáció

Narráció

Az Alhambra erődje a spanyolországi Granadában található. Arab eredetű nevének jelentése: „a vörös”. A mór palotaváros egy dombon fekszik, a Darro és Genil folyók között.

Az Alhambra épületegyüttese a Naszrida dinasztia uralkodása alatt, kb. két és fél évszázadig tartó munkálatok eredményeként épült fel. I. Mohamed szultán hatalomra kerülésétől kezdve az Alhambra a Naszrida uralkodók lakhelyéül szolgált.
Legfontosabb palotái azonban I. Júszuf és V. Mohamed uralkodásának idején, 1333 és 1391 között keletkeztek. A kiemelkedő szépségű Oroszlános palota építése V. Mohamed idején kezdődött meg. Egy belső udvar, a híres Oroszlános udvar köré épült, ami napjainkban az Alhambra egyik legjellegzetesebb és legismertebb helyszínének számít.

Az Alcazaba erőd képezi a komplexum talán legrégebbi részét. A domb legmagasabb pontján a legkedvezőbb helyet foglalja el a város, a termőföldek és magának az Alhambrának a megfigyeléséhez és védelméhez. A legrégebbi részei nagy valószínűséggel már a 11. században keletkeztek. Az Alcazaba a 13. században nyerte el jelenlegi formáját, a hatalmas tornyok felépülése után.

1492. január 2-án a „Katolikus Királyok” visszafoglalták Granadát, így az utolsó muzulmán erőd is eltűnt az Ibériai-félszigetről, megszűnt a nyolc évszázadot felölelő muzulmán jelenlét Al-Andaluszban.
Ezt követően került sor az Alhambra utolsó nagyobb átalakítására. A keresztények legkimagaslóbb hozzájárulása az Alhambra komplexumához V. Károly palotájának megépítése volt. Az épületet ma a spanyol reneszánsz egyik legértékesebb épületének tartják. Hatalmas kerek udvara egyedülálló az országban.

Az Alhambra mellett található a Generalife. A kertes nyári palota a 13. század vége felé épülhetett. A granadai királyok pihenőhelyéül szolgált. A palotaváros épületegyüttesétől elkülönülő nyaralót a Darro folyó felől lehet megközelíteni.

A Sierra Nevada hófödte csúcsai előtt magasodó Alhambra 1984-ben elfoglalta méltó helyét az UNESCO Világörökségének kulturális helyszínei között. A „vörös erőd” napjainkban Spanyolország és egyúttal a világ egyik legnépszerűbb látványosságának számít, évről évre turisták milliói keresik fel.

Kapcsolódó extrák

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Konkvisztádor (16. század)

Az spanyol hódítók elsősorban páncélzatuknak és tűzfegyvereiknek köszönhették elsöprő sikerüket.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Tiltott Város (Peking, 17. század)

A Tiltott Város a császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emléke.

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Londoni Tower

A londoni Tower épületegyüttesének izgalmas története már csaknem ezer éve íródik.

Nizwai erőd (Omán 17. század)

Az Arab-félsziget legnagyobb erődjének körtornya igen ötletes védelmi rendszerrel rendelkezett.

Raguza (16. század)

A ma Dubrovnik néven ismert, csodálatos fekvésű és építészetű horvát város a 16. században élte a virágkorát.

Arab kalifa (7. század)

A Mohamed próféta utódainak tekintett kalifák az iszlám vallás legfontosabb egyházi vezetői voltak.

Azték uralkodó (15. század)

Az uralkodó állt a despotikus, katonai jellegű Azték Birodalom élén.

Legendás középkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Machu Picchu (15. század)

A Peruban található egykori inka város a Világörökség kulturális helyszínei közé tartozik.

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Kosárba helyezve!