Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Történelem

Címkék

Akropolisz, citadella, Pheidiasz, Periklész, Hellász, világörökség, Pallasz Athéné, Parthenón, épület, városállam, Zeusz, görögök, görög, Görögország, Athén, Ikthinosz, Kallikratész, építmény, polisz, istenek, dór, tümpanon, talapzat, oszlopcsarnok, ión, vallás, kariatida, szentély, kariatidák, békekorszak, egyház, oszlop, oromzatdísz, ókor, történelem, védelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • A görög városállamok melyik területén helyezkedtek el általában az akropoliszok?
  • Hogyan nevezzük más néven a városállamokat?
  • Milyen funkciója volt az akropolisznak?
  • Milyen funkciója volt az akropolisznak?
  • Mikor épült Athén város fellegvára?
  • Ki volt az athéni fellegvár vallási alkotásainak fő tervezője?
  • Mi a görög ábécé első betűje?
  • Mi a görög ábécé utolsó betűje?
  • Ki volt Athén városvédő istennője?
  • A görög mitológia szerint hogyan született meg Pallasz Athéné?
  • Ki volt a görög mitológia szerint a tudományok és a mesterségek istennője?
  • Ki volt a görög vallás főistene?
  • Hogyan nevezik az athéni Akropolisz kapuépületét?
  • Melyik istennőnek emeltek templomot a kapuépület mellett?
  • Athéné Niké temploma milyen görög építészeti stílusban készült?
  • Hogyan nevezik az athéni Akropolisz legnagyobb templomát?
  • Hogyan nevezik a nőalakot formázó erkélytartó oszlopot?
  • Az athéni Akropolisz melyik épületén találhatók kariatidák?
  • Az athéni Akropolisz melyik épületét nevezzük „Érctárnak”?
  • Ki nem volt athéni államférfi?
  • Ki volt a türannosz?
  • Mikor űzték el Athénból az utolsó zsarnokot?
  • Kinek/minek a kezében volt a legfőbb hatalom az athéni demokráciában?
  • Melyik igaz az athéni demokrácia tisztviselőinek átlagos hivatali idejére?

Jelenetek

Akropolisz

Athén fellegvára

Az akropoliszok (fellegvárak) az ókori Hellász jellemző – elsősorban vallási rendeltetésű – épületegyüttesei voltak. Általában a városok központjában, egy kiemelkedő sziklás magaslaton helyezkedtek el.
A legismertebb (és egyben leghíresebb) akropolisz Athénban látható, egy körülbelül 150 méter magas, kékesszürke színű, lapos tetejű mészkősziklán.
Az athéni demokrácia fénykorában, a Kr. e. 5. században Periklész bízta meg az ókor egyik leghíresebb művészét, Pheidiaszt a tervek elkészítésével. Az építkezések vezetői Ikthinosz és Kallikratész voltak.
Csodálatos épületek nőttek ki egymás után a terméketlen sziklából.
A Görög Régészeti Társulat a 19. század végén nagyszabású ásatást végzett az Akropoliszon, de az épületek restaurálása még napjainkban is tart. Az épületegyüttest 1987-ben felvették az UNESCO Világörökség kulturális helyszínei közé.

Pheidiasz fejszobra

Propülaia

A kapuépület

A propülaia kifejezés általában az ókori görög kapuépületeket jelöli.
Az athéni Akropolisz kapuépülete Kr. e. 437 és 432 között épült, Mnesziklész tervei alapján. (Az eredeti tervet különböző okok miatt sohasem valósították meg teljes mértékben.)
A kapu öt átjárót tartalmazott, melyeket dór oszlopokra épült csarnok fogott közre. A kapu két oldalának épületei közül csak az északiakat sikerült megvalósítani.
A kapuhoz vezető nagyszabású lépcsősort később, a római korban készítették.
A Propülaia öt kapujából és két csarnokából ma már csak a kazettás mennyezet részletei és a külső oszlopok láthatók.

A kapuépület napjainkban

Parthenón

A szűz istennő temploma

A Parthenón az Akropolisz legfenségesebb, központi épülete volt. Az antik világ egyik legnagyobb temploma Kr. e. 447 és 432 között épült, Pheidiasz tervei alapján, Ikthinosz és Kallikratész vezetésével.
Nevét a városvédő istennő, Pallasz Athéné jelzője után (szűz: parthenosz) kapta.
A templom dór építésrendben készült. Lépcsős alépítménye tartja az oszlopokat (körben összesen 46 darabot) és a falakat. Az oszlopokon nyugvó gerendákra került a nyeregtető és a két, domborművekkel ékesített, háromszög alakú oromzat (tümpanon).
A templom központi celláját egy fal két részre osztotta. A nagyobb részben Pheidiasz 11-12 méter magas, elefántcsontból készült Athéné-szobra állt, a kisebbik cellát pedig kincstárnak használták.

A Parthenon napjainkban

Erechteion

A kariatidák épülete

Az Akropolisz fennsíkját két templom uralja: a Parthenón és az Erechteion. Ez utóbbi ión stílusban épült. Különlegessége az, hogy erkélyszerű csarnokát (Koré-csarnok) hat, kőből faragott nőalak tartja.
A kariatida az oszlop helyett alkalmazott nőalak megnevezése (férfi párja az atlaszfigura). Ezt a megoldást nem csak az ókori görög építészet használta, későbbi stílusirányzatok is kedvelték. A mintaként álló antik példák közül is kiemelkedik az Erechteion oszlopcsarnoka.

A kariatidák

Athéné szobra

A városvédő

Pallasz Athéné Zeusz és Métisz gyermekeként került az olümposzi istenek közé.
Személyében a bölcsesség, az igazságosság, a jog, a mesterségek és a művészet istennőjét tisztelték az ókori görögök. (Bár Héphaisztosz pörölyének csapásától pattant ki Zeusz fejéből, mégis apjának legkedvesebb gyermekévé vált.)
A városok is Athéné oltalma alatt álltak. Egy attikai városért Poszeidónnal kellett megküzdenie. A próbát az istennő nyerte, így a várost is róla nevezték el Athénnak.
Az Akropolisz legfontosabb épületeit természetesen a városvédő istennő (Athéné Poliasz) tiszteletére emelték. Pheidiasz azonban egy másik nagyszerű alkotással is adózott Athénének. Egy hatalmas bronzszobrot készített, mely a fellegvár egy nyitott területén állt, és tiszta időben igen messziről is látszott.

Városvédő Pallasz Athéné

Séta

Időkép

Parthenón (metszet)

A szűz istennő temploma

A Parthenón az Akropolisz legfenségesebb, központi épülete volt. Az antik világ egyik legnagyobb temploma Kr. e. 447 és 432 között épült, Pheidiasz tervei alapján, Ikthinosz és Kallikratész vezetésével.
Nevét a városvédő istennő, Pallasz Athéné jelzője után (szűz: parthenosz) kapta.
A templom dór építésrendben készült. Lépcsős alépítménye tartja az oszlopokat (körben összesen 46 darabot) és a falakat. Az oszlopokon nyugvó gerendákra került a nyeregtető és a két, domborművekkel ékesített, háromszög alakú oromzat (tümpanon).
A templom központi celláját egy fal két részre osztotta. A nagyobb részben Pheidiasz 11-12 méter magas, elefántcsontból készült Athéné-szobra állt, a kisebbik cellát pedig kincstárnak használták.

A Parthenon napjainkban

Pallasz Athéné

A városvédő

Pallasz Athéné Zeusz és Métisz gyermekeként került az olümposzi istenek közé.
Személyében a bölcsesség, az igazságosság, a jog, a mesterségek és a művészet istennőjét tisztelték az ókori görögök. (Bár Héphaisztosz pörölyének csapásától pattant ki Zeusz fejéből, mégis apjának legkedvesebb gyermekévé vált.)
A városok is Athéné oltalma alatt álltak. Egy attikai városért Poszeidónnal kellett megküzdenie. A próbát az istennő nyerte, így a várost is róla nevezték el Athénnak.
Az Akropolisz legfontosabb épületeit természetesen a városvédő istennő (Athéné Poliasz) tiszteletére emelték. Pheidiasz azonban egy másik nagyszerű alkotással is adózott Athénének. Egy hatalmas bronzszobrot készített, mely a fellegvár egy nyitott területén állt, és tiszta időben igen messziről is látszott.

Városvédő Pallasz Athéné

Athén

Athén fellegvára

Az akropoliszok (fellegvárak) az ókori Hellász jellemző – elsősorban vallási rendeltetésű – épületegyüttesei voltak. Általában a városok központjában, egy kiemelkedő sziklás magaslaton helyezkedtek el.
A legismertebb (és egyben leghíresebb) akropolisz Athénban látható, egy körülbelül 150 méter magas, kékesszürke színű, lapos tetejű mészkősziklán.
Az athéni demokrácia fénykorában, a Kr. e. 5. században Periklész bízta meg az ókor egyik leghíresebb művészét, Pheidiaszt a tervek elkészítésével. Az építkezések vezetői Ikthinosz és Kallikratész voltak.
Csodálatos épületek nőttek ki egymás után a terméketlen sziklából.
A Görög Régészeti Társulat a 19. század végén nagyszabású ásatást végzett az Akropoliszon, de az épületek restaurálása még napjainkban is tart. Az épületegyüttest 1987-ben felvették az UNESCO Világörökség kulturális helyszínei közé.

Pheidiasz fejszobra

Narráció

Az ókori görög városállamokban kitüntetett helyet foglaltak el az akropoliszok.
A fellegvárakat a polisz központjában, jól védhető helyen alakították ki. Védelmi funkciójukon túl a vallási élet központjai is voltak.
Athén városának fellegvára kitüntetett helyet foglal el az akropoliszok sorában. Nem csupán mérete és kivitelezésének színvonala, hanem történelmi jelentősége is kiemeli a hasonló jellegű antik görög építmények közül.
Az Attikai-fennsíkból kiemelkedő mészkősziklán elhelyezkedő Akropolisz a periklészi békekorszakban készült, a Kr. e. 5. században. A vallási jellegű alkotások fő tervezője a kor híres hellén szobrásza, Pheidiasz volt.

A vallási területre az összetett kapuépületen, a Propülaián át lehetett bejutni. A hatalmas márványkapu Mnésziklész tervei alapján készült.

A római korban hozzáépített lépcsősor mellett helyezkedett el az olümposzi istennők egyikének, Athéné Nikének a temploma, az ión építészet egyik gyöngyszeme.

A vidék fölé magasodó sziklán levő épületek többségét a városvédő (és egyben „névadó”) istennő, Pallasz Athéné tiszteletére emelték.
A fellegvár központi, nyitott részén állt Athéné fenséges bronzszobra, mely vigyázón őrködött kedvenc városa felett.

A Chalkothéka az istennőnek szánt fogadalmi ajándékok gyűjtőhelye volt (vagyis „Érctár”).

Az athéni Akropolisz épületei közül kiemelkedik az antik világ egyik legnagyobb és legismertebb temploma, a Parthenón.
A dór építésrendet ión elemekkel vegyítő alkotást Iktinosz és Kallikratész építette, Pheidiasz művészi tervei alapján.
A templom nagyobbik cellájában a leghíresebb hellén szobrász alkotása, Athéné 12 méter magas szobra állt.

Zeusz legkedvesebb gyermeke mellett persze más istenek is helyet kaptak az Akropoliszon.
A fellegvár kultusztemplomai közé tartozott az Erechteion is, mely kariatidáiról, vagyis a tartóoszlopokat helyettesítő nőalakjairól várt híressé.
Artemisz szentélyének (Brauronion) napjainkban sajnos már csak a romjai láthatók.

A minden évben turisták százezreit magához vonzó athéni Akropolisz 1987-ben elfoglalta megérdemelt helyét a Világörökség kulturális helyszínei között.

Kapcsolódó extrák

Utazás a Gutenberg-galaxisban

Az emberi írás történetét követheted végig a tananyag segítségével.

Szalamiszi csata (Kr. e. 480)

A görög flotta kiváló taktikájának, illetve hajói gyorsaságának és fordulékonyságának...

Makedónia (Makedón Birodalom)

A legendás uralkodó és hadvezér, Nagy Sándor hatalmas birodalmat hozott létre.

Perzsa harcos (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa hadsereg rettegett tagjai voltak a kiváló íjászok.

Germán harcos (4. század)

Az Észak-Európából kiindulva dél felé hódító germán törzsek félelmetes harcosai a Római...

Béke-oltár (Róma, Kr. e. 1. század)

Az első császár által építtetett hatalmas oltár az Augustus-kori művészet egyik...

Masszáda

Az egyetlen gigantikus, széles sziklára épült Masszáda erődje a zsidó hazaszeretet...

Hellenisztikus korszak: Alexandria

Nagy Sándor számos várost alapított, melyek közigazgatási központok voltak és ahol a görög...

Kosárba helyezve!