Ágyú működése (18. század)

Ágyú működése (18. század)

Az újkori tűzfegyverek fontos darabja volt a szárazföldön és vízen is használható ágyú.

Történelem

Címkék

ágyú, ágyú működése, tüzérség, ágyúcső, ágyútalp, ágyúgolyó, lőpor, gyutacs, gyújtólándzsa, fegyver, újkor, tolóerő, fojtás

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Tüzérség

Ágyra fektetett tűzfegyver

Az ágyú a csöves tűzfegyverek csoportjába tartozó tüzérségi eszköz.
Története szorosan összefonódik a kínaiak által feltalált fekete lőpor alkalmazásával.
Európába valószínűleg arab és mongol közvetítéssel jutott el. Az egyik első – bizonyítható – bevetése az angolok és a franciák által vívott százéves háborúban történt.
Magyarországon először – szintén a 14. században – Nagy Lajos király hadseregében jelent meg.
Kezdetben erődített helyek, várak ostromára használták. Később megjelent a csatákban is, ahol a szembenálló felek az ellenség hadrendjének megbontását várták tőle.
A 16. században megjelentek a hadihajókon is, és a hódítókkal együtt eljutottak a Föld szinte minden szegletébe.
A fejlődés során az ágyú tömege csökkent, hatásfoka viszont nőtt (elsősorban az acél megjelenésének köszönhetően). Számos fajtája alakult ki (Napjaink modern hadseregei is alkalmazzák ezt a tüzérségi lövegtípust.)

Ágyútűz

Ágyú felépítése

  • ágyúcső
  • ágyútalp
  • gyutacs
  • tüske

Szerkezet és működés

Az ágyú legfontosabb szerkezeti eleme a cső. Ez kezdetben bronzból, később rézből, majd vasból készült. A 19. században jelent meg az acél, mint az ágyúöntés alapanyaga. A cső hosszúsága és átmérője tekintetében igen sokszínű az évszázadok során készített lövegek palettája.
A szerkezet másik fontos része a tartószerkezet (állvány, talp). Valószínűleg a fegyver neve is innen származik („ágy”). Ennek is több típusa alakult ki, attól függően, hogy milyen célra használták az adott fegyvert. Alapvetően rögzített és mozgó talpakat különböztetünk meg.
Az ágyú betöltésekor a csőbe először puskaport szórtak. Ezután helyezték be a lövedéket (ágyúgolyót). Végül az ún. fojtás adta a (szó szerinti) záróréteget.
A meggyújtott kanóc robbantotta be a lőport, a robbanás pedig hatalmas tolóerőt fejtett ki a lövedékre.
A lövedék nagy sebességgel hagyja el a csövet, lapos lövedék-röppályán halad, nagy távolságban csapódik be.

Ágyú metszete

  • ágyúcső
  • ágyútalp
  • fekete lőpor
  • csőtorkolat
  • ágyúgolyó
  • fojtás
  • gyutacs
  • tüske
  • döngölő
  • lőporkanál
  • gyújtólándzsa

Ágyú működése

Narráció

Első lépésként a lőporkanál segítségével fekete lőport töltöttek a csőbe. A puskaport a döngölővel betolt fojtás felhasználásával tömörítették és zárták le. Ezután helyezték a lövedéket a csőbe. Az ágyúgolyó után újra egy fojtás következett, gyutacsot helyeztek a tüskébe, végül a gyújtólándzsa segítségével meggyújtották a gyutacsot.A lőpor berobbanása hatalmas tolóerőt fejtett ki a lövedékre, mely nagy sebességgel hagyta el az ágyúcsövet, esetenként jelentősen hátradobva a nem rögzített szerkezetet.

Kapcsolódó extrák

Hajóágyú (17. század)

Szárazföldi térhódításukat követően az ágyúk megjelentek a tengeri hadviselésben is.

Az amerikai polgárháború katonái

Az amerikai polgárháborúban a déli Konföderáció és az északi Unió katonái küzdöttek egymással.

Bastille (Párizs, 18. század)

A párizsi erődbörtön az 1789-es forradalom eseményei miatt vált legendává.

Fedett harci szekér, Leonardo da Vinci találmánya

Leonardo a biztonság, a mozgathatóság és a nagy tűzerő problematikájára adott választ tervrajzával.

Fegyverek (I. világháború)

Az I. világháború - az új fegyverek megjelenésével - a haditechnika terén is jelentős változásokat hozott .

Huszita szekérvár

A harci szekerek alkalmazását a cseh husziták mesteri szintre emelték a 15. században.

I. (Nagy) Péter cár

A cár nyugat-európai mintára, reformokkal próbálta modernizálni az Orosz Birodalmat.

Miri várkastély (17. század)

A fehéroroszországi Mir városában található várkastély gótikus-reneszánsz stílusban épült.

Napóleoni háborúk

Az önmagát megkoronázó francia császár, I. Napóleon volt a történelem egyik legzseniálisabb hadvezére.

Nizwai erőd (Omán 17. század)

Az Arab-félsziget legnagyobb erődjének körtornya igen ötletes védelmi rendszerrel rendelkezett.

Postakocsi-hálózat (Nagy-Britannia, 18. század)

A motoros járművek megjelenése előtt az utasok, levelek és az egyéb küldemények lovak által húzott postakocsikon jutottak el a címzettekhez.

Török szultán (16. század)

Az Oszmán Birodalom élén az élet és halál urának számító szultánok álltak.

Tüzérségi eszközök, Leonardo da Vinci találmányai

Leonardo kreativitása a különböző tüzérségi eszközök terveiben is megmutatkozott.

Tűzkerék

Bornemissza Gergely ördögi találmánya igen hatásosnak bizonyult az ostromló törökökkel szemben.

38 M Toldi könnyű harckocsi

E könnyű harckocsit a Magyar Királyi Honvédség használta a II. világháború során.

Harckocsik (I. világháború)

Az 1910-es évek közepén kifejlesztett tankok gyorsan a szárazföldi hadműveletek kulcseszközeivé váltak.

Harckocsik (II. világháború)

A második nagy világégés szárazföldi ütközeteinek főszereplői a harckocsik voltak.

Nándorfehérvári csata (1456. július 4–22.)

A 15. századi magyar–török összecsapások egyik legendás várostromának emlékét a déli harangszó (is) őrzi.

A rendíthetetlen ólomkatona

Hans Christian Andersen legendás mesefigurája ezúttal egy terepasztalon "elevenedik meg".

Az 1848–49-es szabadságharc katonái

A szabadságharc csatáinak főszereplői a magyar, a császári és az orosz katonák voltak.

Egri vár (16. század)

Az egri vár a 16. századra nyerte el klasszikus formáját, és vált az új végvárrendszer fontos láncszemévé.

Gyulai vár (16. század)

A Fehér-Körös árterületén emelt különleges téglavár legrégebbi részei feltehetően a 14. század végén épültek.

Kosárba helyezve!