A történelem nagy népmozgásai

A történelem nagy népmozgásai

A jelenet az emberi történelem legnagyobb népmozgásait mutatja be az őskortól egészen napjainkig.

Történelem

Címkék

társadalom, társadalomföldrajz, lakosság, népességváltozás, vándorlás, bevándorlás, kivándorlás, emigráció, modernkor, ókor, őskor, középkor, újkor, emberiség, település, elterjedés, felfedezés, hajózás, , gyarmatosítás, gyarmatok, rabszolga, rabszolgaság, emberkereskedelem, kereskedelem, gyarmat, II. világháború, lakosságcsere, Föld, földgömb, ország, Országok, országhatárok, Izrael, Palesztína, Európa, India, Pakisztán, Amerikai Egyesült Államok, Afrika, Ázsia, Atlanti-óceán, Homo sapiens, afroamerikaiak, migráns, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Homo sapiens elterjedése

  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Ausztrália
  • Észak-Amerika
  • Közép-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • Antarktisz
  • „az emberiség bölcsője” - „Az emberiség bölcsője” – a tudományos kutatások szerint – Kelet-Afrika, onnan indult a mai ember őse világhódító útjára.
  • 130–60 ezer éve
  • 60–40 ezer éve
  • 40–-20 ezer éve
  • 20–13 ezer éve

A ma élő emberek a Homo sapiens fajhoz tartoznak. Az értelmes embernek vagy bölcs embernek nevezett faj Kelet-Afrikából kiindulva sorra hódította meg a kontinenseket. A több tízezer évig tartó nagy vándorlás során eljutott Ázsiába és Ausztráliába, majd elterjedt Európában és a Csendes-óceán vidékén is. Végül 20–13 ezer évvel ezelőtt benépesítette Amerikát is.

A népvándorlás (4–5. sz.)

  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Atlanti-óceán
  • Földközi-tenger
  • 256–260
  • 253–269
  • 259–261
  • 268–282
  • 275
  • 375
  • 390
  • 397
  • 400
  • 415
  • 429
  • 450
  • 455
  • 488

A legvalószínűbb elméletek szerint a 4. században kezdődő nagy népvándorlás hátterében túlnépesedés vagy éghajlatváltozás állhat. Sok kutató a hunok előretörését tekinti a dominószerű folyamat fő mozgatórugójának.
A számos nép részvételével, hosszú ideig tartó folyamat a Nyugatrómai Birodalom bukásához, a barbár királyságok létrejöttéhez vezetett.

A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás (15–18. sz.)

  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Ausztrália
  • Észak-Amerika
  • Közép-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • 1487–1488 - Bartolomeu Diaz (portugál)
  • 1492–1493 - Kolumbusz Kristóf (itáliai)
  • 1497–1498 - Vasco da Gama (portugál)
  • 1501–1502 - Amerigo Vespucci (itáliai)
  • 1519–1522 - Fernão de Magalhães – Fernando Magellán (portugál)
  • 1534 - Jacques Cartier (francia)
  • 1578–1580 - Francis Drake (angol)
  • 1596–1597 - Willem Barents (holland)
  • 1610–1611 - Henry Hudson (angol)
  • 1642–1643 - Abel Janszoon Tasman (holland)
  • 1644 - Abel Janszoon Tasman (holland)

A nagy földrajzi felfedezéseknek nevezett eseménysorozat hátterében számos tényező állt. Ezek közé tartozott a túlnépesedésből adódó föld- és élelmiszerhiány, az aranyéhség, a nagy haszonnal kecsegtető távolsági kereskedelem uralásának vágya, a hódítási szándék és a földrajzi kíváncsiság is.
Az első hullámban a portugálok és a spanyolok, a másodikban pedig az angolok, a franciák és a hollandok domináltak. A meghódított területekből az anyaországtól politikailag és gazdaságilag függő gyarmatok lettek.

Rabszolga-kereskedelem (Afrikából, 16–19. sz.)

  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Ausztrália
  • Észak-Amerika
  • Közép-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán
  • ~ 12 500 000 fő

Az Afrikából elsősorban Amerikába irányuló rabszolga-kereskedelmet afrikai holokausztnak és fekete holokausztnak is nevezik. A történelem leghosszabb útvonalon zajló kényszerített migrációs folyamatáról van szó.
Kb. 15 millió afrikai bennszülöttet hurcoltak el a rabszolga-kereskedők más kontinensekre, elsősorban az amerikai ültetvényekre és bányákba. A leendő rabszolgák fogságba ejtése során legalább duplaannyian vesztették életüket, mint ahány embert ténylegesen elhurcoltak.

Gyarmatbirodalmak (20. sz. eleje)

  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Ausztrália
  • Észak-Amerika
  • Közép-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán

A nagy földrajzi felfedezések egyik következménye a gyarmatok létrehozása volt. Az amerikai gyarmatok többsége a 19. század első felében kivívta függetlenségét az erejét vesztő európai anyaországtól.
Azonban még a 20. század elején is igen sokszínű a világ gyarmati térképe. Az 1870-től a Nagy Háború, azaz az I. világháború kitöréséig tartó közel fél évszázadot az imperializmus korának nevezzük.
Ekkor a nagyhatalmak között újabb versenyfutás kezdődött a világ újrafelosztásáért. A gyarmatokért folyó küzdelem leglátványosabb helyszíne Afrika volt.

A „nagy atlanti migráció” (19–20. sz.) és a „nagy migráció” (1910–1970)

  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Észak-Amerika
  • Közép-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Atlanti-óceán

A 19. század közepe és a 20. század eleje között hatalmas európai embertömeg kelt át az Atlanti-óceánon Amerikába. A kb. 4045 millió fő kivándorlásának hátterében gazdasági és politikai okok álltak. Többségük egy jobb életet remélt magának és családjának az „ígéret földjén”.
Bár a legtöbb európai ország érintett volt, a kivándorlók kb. harmada az Egyesült Királyságból indult. Az elsődleges célterület természetesen az USA volt, ahová kb. 33 millió fő vándorolt be 1820 és 1924 között.

A 16. században meginduló afrikai rabszolga-kereskedelem szállítmányainak legfőbb célpontjai közé tartoztak az észak-amerikai angol gyarmatok.
Az akkori rabszolgák szabad leszármazottainak többsége az időközben kialakuló USA déli államaiban élt.
A 20. század elején az ottani afroamerikai lakosság egy része elköltözött a nyugati part, a keleti part és a Nagy Tavak vidékének nagyvárosaiba, elsősorban a jobb megélhetés reményében.

A II. világháború utáni népmozgások

  • NSZK
  • NDK
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Csehszlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Szovjetunió
  • Magyarország
  • Jugoszlávia
  • Olaszország
  • Bulgária
  • Törökország

A II. világháború számos jelentős következménnyel járt. Ezek közé tartoztak a Föld több pontján végbemenő népmozgások is.

Az európai migráció legfontosabb oka a kontinens térképének átrajzolása volt. A legnagyobb mértékű népmozgás a németeké volt. A kb. 12 millió főt érintő folyamat hátterében a háborúban győztes antifasiszta nagyhatalmak azon döntése állt, mely szerint az országok német lakosságát vissza kell telepíteni a szövetséges ellenőrzés alá helyezett Németországba.

India 1947-ben függetlenedett Nagy-Britanniától. A brit korona korábbi legszebb gyémántja azonban nem örülhetett felhőtlenül az önállóság kivívásának. Felszínre törtek a hindu és a muzulmán lakosság között korábban is meglevő vallási ellentétek. A konfliktusok milliós nagyságrendű népmozgásokhoz vezettek India és Pakisztán között.

A mai Izrael 1948-ban jött létre. A történelmi zsidó állam újjáalakítása óta folyamatos politikai és vallási konfliktusok jellemzik a régiót. A zsidó állam és a környező arab országok között több alkalommal is jelentős mértékű népességvándorlás zajlott. A zsidó bevándorlással párhuzamosan a palesztin lakosság a környező országokba menekült. 2010-ben kb. 5 millió palesztin menekültet tartottak nyilván, míg 1948 és 2010 között közel 3 millió zsidó költözött Izraelbe.

Napjaink európai migrációs válsága

  • Afrika
  • Európa
  • Ázsia
  • Földközi-tenger

Az európai menekültválság napjaink egyik legnagyobb humanitárius problémája.
A politikai és vallási üldöztetés, a fegyveres konfliktusok és a lehetetlen gazdasági helyzet elől menekülők tömege igyekszik az Európai Unió országainak területére. A menekültáradat fő forrásai a Közel-Kelet, Észak- és Kelet-Afrika, valamint Közép-Ázsia. A menekültek a Földközi-tengeren és a Balkánon át szeretnék elérni céljukat.

Kapcsolódó extrák

A gyarmati Amerika (1763-ig)

Az Újvilág meghódításába számos európai ország bekapcsolódott, sokszínűvé téve Amerika térképét.

A Homo sapiens elterjedése a Földön

A "bölcs ember" afrikai bölcsőjéből kiindulva sorra hódította meg a kontinenseket.

Földrajzi felfedezések (15–17. század)

Az újkor elejének legendás földrajzi felfedezései nem csupán a térképeket rajzolták át, hatásuk igen sokrétű.

Gyarmatosítás és gyarmatok függetlenné válása

A gyarmatosító hatalmak által kiöntött színeket a függetlenségüket újra kivívó népek törölték le a világtérképről.

Migránsok és menekültek

A jelenet napjaink migrációs válságát és menekültkérdését mutatja be – több szempontból.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

A Római Birodalom provinciái és városai

Animációnk a Római Birodalom több száz éves történetét mutatja be.

Államformák és hivatalos nyelvek

Az államhatalom gyakorlásának módjai (államformák) és a leggyakoribb hivatalos nyelvek Földünk államaiban.

Amerikai bölény

Észak-Amerika legnagyobb testű szárazföldi emlőse.

Catalaunumi csata (451)

Az Aetius által vezetett római sereg megállította a hun király, Attila inváziós seregét.

Déli rabszolgatartó ültetvény (USA, 19. század)

Az USA déli államainak gazdaságára a rabszolgatartó nagybirtokok voltak jellemzőek a polgárháború előtt.

Európa országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Jamestown (17. század)

Az 1607 májusában alapított város volt az első állandó angol telep Észak-Amerika keleti partvidékén.

Politikai és gazdasági tömörülések

Az elmúlt években számos politikai és/vagy gazdasági tömörülés alakult ki a Föld országai között.

Germán harcos (4. század)

Az Észak-Európából kiindulva dél felé hódító germán törzsek félelmetes harcosai a Római Birodalmat is fenyegették.

Konkvisztádor (16. század)

Az spanyol hódítók elsősorban páncélzatuknak és tűzfegyvereiknek köszönhették elsöprő sikerüket.

Polinéz katamarán

A polinézek hatalmas távolságokat szeltek át speciális hajóikkal.

Szabadság-szobor (New York)

A szobrot a francia nemzet ajándékozta az USA-nak a függetlenség kivívásának 100. évfordulójára.

Santa Maria (15. század)

Kolumbusz Kristóf háromárbocos, „Szent Mária” névre hallgató karakkja volt korszakalkotó utazásának zászlóshajója.

Vitorlás hajók

Az általában kereskedelmi vitorlásként használt szkúner hajótípus a 16-17. századi Hollandiában alakult ki.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

Kosárba helyezve!