A nagy pestisjárvány (Európa, 1347–1353)

A nagy pestisjárvány (Európa, 1347–1353)

A baktérium által okozott pestis az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb fertőző betegsége.

Történelem

Címkék

pestis, patkány, baktérium, bolha, betegség, járvány, láz, pusztítás, fertőzés, fertőzésveszély, fejfájás, köhögés, lappangás, bevérzés, 14. század, Európa, fertőzési lánc, pestisdoktor, _javasolt, történelem, európai, nyirokcsomó, tüdő, tünet, orvos, halál, lakosság, középkor

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik században dühöngött az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa?
  • Feltehetően honnan indult a nagy pestisjárvány?
  • Melyik félsziget jelentette a pestis számára az ugródeszkát Európa irányába?
  • Európa melyik része szembesült először a járvánnyal?
  • Hogyan próbáltak védekezni a középkori emberek a fertőzés ellen?
  • Milyen módszerrel NEM próbáltak védekezni a fertőzés ellen a középkori emberek?
  • Mi a pestis kórokozója?
  • Mi volt a pestis vektora?
  • Melyik NEM volt alapvető eleme a pestis fertőzési láncának?
  • Melyik NEM volt része a pestisdoktorok jellegzetes öltözetének?
  • Milyen gúnynévvel illették a pestisdoktorokat?
  • Kinek/minek az alkalmazásában álltak általában a pestisdoktorok?
  • Mi NEM volt általában a pestisdoktorok „csőrében”?
  • Hogyan próbálták a pestisdoktorok ellenállóbbá tenni ruhájukat a fertőzéssel szemben?
  • Melyik baktérium a pestis kórokozója?
  • Ki fedezte fel a pestis kórokozóját?
  • Melyik században fedezték fel a pestis kórokozóját?
  • Melyik NEM tartozik a pestis fő típusai közé?
  • Az európai lakosság hány százaléka vesztette életét a nagy pestisjárványban?
  • Európa mely részét NEM érintette súlyosan a nagy pestisjárvány?
  • Melyik típusnál a legmagasabb a halálozási ráta?
  • Igaz-e az állítás?\nA pestisbaktérium a Gram-festés után lila színű lesz.
  • Feltehetőleg melyik kereskedelmi útvonalon „közelített” a nagy pestisjárvány kórokozója Európa felé?
  • Milyen alakú baktérium a Yersinia pestis?
  • Miért kapta a középkori pestisjárvány a „fekete halál” nevet?

Jelenetek

Elterjedés

  • Bécs
  • Brugge
  • Buda
  • Bergen
  • Bordeaux
  • Feodoszija
  • Firenze
  • Gdansk
  • Genova
  • Kijev
  • Klaipéda
  • Köln
  • Konstantinápoly
  • London
  • Lyon
  • Malmö
  • Marseille
  • Messina
  • Moszkva
  • Nápoly
  • Párizs
  • Prága
  • Róma
  • Sevilla
  • Tunisz
  • Valencia
  • Velence
  • Varsó

A pestis az emberi történelem legszörnyűbb járványainak egyike. A legnagyobb pusztítást az 1347 és 1353 között Európában dühöngő fekete halál vitte végbe.

A járvány valószínűleg Kínában ütötte fel a fejét, majd a selyemúton utazva elérte a Krím-félszigetet. Onnan már csak egy újabb ugrás volt a Földközi-tenger térsége. A feltehetően az itáliai kereskedőhajókon utazó patkányok bolhái által behurcolt vész az élénk kereskedelem miatt gyorsan terjedt a kontinensen.

Délről kiindulva megjelent Nyugat-, Közép-, Észak- és Kelet-Európában is. A fekete halál dühöngése óriási pusztítással járt. A becslések szerint a korabeli Európa lakosságának kb. 30-60%-a vesztette életét a járványban.

Döbbenetes tény, hogy a korábbi, szinte folyamatos növekedés után a Föld népessége közel 100 millió fővel csökkent a 14. század során – elsősorban a pestis miatt.

Halálozási ráta

  • Bécs
  • Brugge
  • Buda
  • Bergen
  • Bordeaux
  • Feodoszija
  • Firenze
  • Gdansk
  • Genova
  • Kijev
  • Klaipéda
  • Köln
  • Konstantinápoly
  • London
  • Lyon
  • Malmö
  • Marseille
  • Messina
  • Moszkva
  • Nápoly
  • Párizs
  • Prága
  • Róma
  • Sevilla
  • Tunisz
  • Valencia
  • Velence
  • Varsó

Lánc elemei

A pestis egy olyan fertőző betegség, melyet a Yersinia pestis nevű baktérium okoz.
A betegség kórokozóját 1894-ben fedezte fel a párizsi Pasteur Intézet egyik bakteriológusa, Alexandre Yersin.
A kezdetben Pasteurella pestisnek nevezett kórokozó valószínűleg a Yersinia pseudotuberculosisból alakult ki Kelet-Afrikában, és onnan terjedt szét a világon. A Yersinia pestis egy Gram-negatív, pálcika alakú baktérium.
A Yersinia pestis baktérium által okozott fertőzés útvonalát (baktériumpatkánybolhaember) a Pasteur Intézet másik kutatója, a francia Paul-Louis Simond írta le elsőként, néhány évvel a kórokozó felfedezése után.

A fertőzést okozó baktérium közvetítője (vektora) a bolha, amelynek bélrendszerébe a fertőzött patkány vérének szívása során jutnak a baktériumok. A bolha tápcsatornájában a baktériumok koaguláz nevű enzimet választanak ki, és ez egy összetapadt sejtekből álló réteget hoz létre a bolha garatának belsejében. Az elzáródó garat miatt kialakuló éhség növeli a bolha csípéseinek számát, amelyek során a baktériumok a gazdaszervezet (ember) vérkeringésébe jutnak.

Fertőzési lánc

  • szilvatikus kör - „Erdei” kör. A vadon élő állatokhoz kapcsolódik.
  • bolha
  • rágcsáló
  • urbánus kör - „Városi” kör. Az emberi településeken élő állatokhoz kapcsolódik.
  • ember (bubópestis)
  • ember (másodlagos tüdőpestis) - A bubópestisből fejlődik ki. Képes cseppfertőzéssel terjedni az emberek között.
  • ember (elsődleges tüdőpestis)

Tünetek

Bubópestis

A pestis leggyakoribb formája, amely a középkori Európában „fekete halál” néven vált hírhedté. Nevét a fertőzés során kialakuló nyirokcsomó-duzzadás (bubó) után kapta. A bubókban kékes-feketés színű genny gyűlik össze, ami végül kifakad. A fertőzés magas lázzal és nagy fájdalommal jár. Rendszerint a fertőzött patkányok bolháinak csípése miatt következik be.

Tüdőpestis

A pestis azon ritka típusa, mely emberről emberre cseppfertőzéssel terjed (elsődleges tüdőpestis). A szervezetbe jutó baktériumok az idegrendszert is képesek megfertőzni. A megbetegedés lefolyása során tüdőödéma alakul ki és összeomlik a légzőrendszer. A halált végül fulladás okozza. A halálozási arány rendkívül magas (kb. 95%).

Szeptikus pestis

Ezt a fertőzést a vérkeringésbe jutó nagy mennyiségű pestis baktérium okozza. A szeptikus pestis kialakulhat közvetlenül és a másik két típus szövődményeként is. A test-szerte elszaporodó kórokozók bevérzéseket idéznek elő a bőrben és a belső szervekben. A magas lázzal járó fertőzés halálozási aránya rendkívül magas, közelít a 100%-hoz.

Pestisdoktor

  • széles karimájú kalap
  • csuklya
  • fokhagyma - A pestisdoktorok gyakran rágcsálták, így is védekezve a fertőzés ellen.
  • bot - A betegekkel való érintkezést kerülendő pálcákat, botokat használtak.
  • álarc - A bőrből készült félelmetes maszk csőrébe virágszirmokból, gyógynövényekből és fűszerekből álló speciális keveréket töltöttek.
  • pomander - Láncon lógó tok, melyben általában fűszernövényekből készített, illatos labdacs volt.
  • kesztyű
  • köpeny - Olajokba áztatott, könnyen lemosható ruhadarabokkal szorosan fedték a testüket.
  • csizma

A pestisdoktor viseletét XIII. Lajos francia király orvosa, Charles Delorme találta ki a 17. század elején. Álarcuk miatt őket a nép a „Doktor Csőr” gúnynévvel illette. A pestisdoktorokat általában a fertőzött városok fogadták fel.

A legtöbben elzárkózással védekeztek a pestis ellen, vagy egyszerűen elmenekültek a környékről. A fertőzötteket karanténba zárták, néhányan azonban megkísérelték a pestises betegek ápolását. Az ún. pestisdoktorok igyekeztek a testüket hermetikusan elzárni a külvilágtól – és ez valószínűleg tényleg megóvta őket a fertőzéstől.

Fejüket széles karimájú kalap és csuklya, arcukat csőr formájú, a kilátást üveglapokkal biztosító álarc, testüket különböző olajokba áztatott, könnyen lemosható ruhadarabok, kezüket kesztyű borította.

Azért volt szükség erre a különleges öltözetre, mert a korabeli vélekedés szerint a betegség a levegőben, a rossz szagok útján terjed. A bőrből készült félelmetes maszk „csőrébe” ezért még virágszirmokból, gyógynövényekből és fűszerekből álló speciális keveréket is töltöttek. Az emberek egyébként is hittek az illatok védelmező, mágikus erejében.

A betegeket természetesen e doktorok sem gyógyíthatták meg, de enyhíthettek szenvedésükön. Tanácsaikkal, a higiéniával kapcsolatos intézkedéseikkel pedig lelassíthatták a járvány terjedését. Feladataik közé tartozott a halottak számbavétele is.

Animáció

  • szilvatikus kör - „Erdei” kör. A vadon élő állatokhoz kapcsolódik.
  • bolha
  • rágcsáló
  • urbánus kör - „Városi” kör. Az emberi településeken élő állatokhoz kapcsolódik.
  • ember (bubópestis)
  • ember (másodlagos tüdőpestis) - A bubópestisből fejlődik ki. Képes cseppfertőzéssel terjedni az emberek között.
  • ember (elsődleges tüdőpestis)
  • széles karimájú kalap
  • csuklya
  • fokhagyma - A pestisdoktorok gyakran rágcsálták, így is védekezve a fertőzés ellen.
  • bot - A betegekkel való érintkezést kerülendő pálcákat, botokat használtak.
  • álarc - A bőrből készült félelmetes maszk csőrébe virágszirmokból, gyógynövényekből és fűszerekből álló speciális keveréket töltöttek.
  • pomander - Láncon lógó tok, melyben általában fűszernövényekből készített, illatos labdacs volt.
  • kesztyű
  • köpeny - Olajokba áztatott, könnyen lemosható ruhadarabokkal szorosan fedték a testüket.
  • csizma
  • Bécs
  • Brugge
  • Buda
  • Bergen
  • Bordeaux
  • Feodoszija
  • Firenze
  • Gdansk
  • Genova
  • Kijev
  • Klaipéda
  • Köln
  • Konstantinápoly
  • London
  • Lyon
  • Malmö
  • Marseille
  • Messina
  • Moszkva
  • Nápoly
  • Párizs
  • Prága
  • Róma
  • Sevilla
  • Tunisz
  • Valencia
  • Velence
  • Varsó

Narráció

A pestis az emberi történelem legszörnyűbb járványainak egyike.
Az 1347 és 1353 között Európában dühöngő pestisjárvány valószínűleg a selyemúton utazva érte el a Krím-félszigetet. Onnan feltehetően itáliai hajósok vitték át a Mediterráneumba.
Az élénk kereskedelem miatt a fertőzés gyorsan elterjedt szerte az Öreg Kontinensen.
Egyedül a lengyel területek vészelték át viszonylagos nyugalomban ezeket a szörnyű éveket.

A pestis dühöngése óriási pusztítással járt. A becslések szerint a korabeli Európa lakosságának kb. 30-60%-a vesztette életét a járványban.
A kontinens összlakossága csak körülbelül 150 évvel később érte el újra a járvány megjelenése előtti szintet.

A pestis egy olyan fertőző betegség, melyet a Yersinia pestis nevű baktérium okoz.
A betegség pálcika alakú kórokozóját 1894-ben fedezte fel a párizsi Pasteur Intézet egyik bakteriológusa, Alexandre Yersin.

A középkori pestist a kereskedőhajókon utazó patkányok vitték kikötőről kikötőre. Amikor a patkányokon élősködő bolhák megcsípték a fertőzött állatot, a baktérium bejutott a bélrendszerükbe.
Az újabb és újabb csípések újabb és újabb gazdaszervezetekbe juttatták a baktériumot, ezáltal a bolha vált a fertőzés közvetítőjévé.

A pestisnek három fő típusa ismert: bubópestis, tüdőpestis, szeptikus pestis.
A bubópestis a bőrön megjelenő, jellegzetes kékes-feketés gennyt tartalmazó nyirokcsomó-duzzanatokról kapta a nevét.

A legtöbben elzárkózással védekeztek a pestis ellen, vagy egyszerűen elmenekültek a környékről.
Néhányan azonban megkísérelték a pestises betegek ápolását.
A pestisdoktor viseletét XIII. Lajos francia király orvosa, Charles Delorme találta ki a 17. század elején.
Fejüket széles karimájú kalap és csuklya, arcukat csőr formájú, a kilátást üveglapokkal biztosító álarc, testüket különböző olajokba áztatott, könnyen lemosható ruhadarabok, kezüket kesztyű borította.

Kapcsolódó extrák

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

Középkori városrészlet

A középkori városok kőből vagy téglából készült többszintes lakóépületei sajátos utcaképet alakítottak ki.

A prokarióta és az eukarióta sejtek felépítése

Az élővilágában két alapvető típusú sejt, prokarióta és eukarióta sejt létezik.

Baktériumok (felsőfok)

A baktériumok sejtmag nélküli, néhány mikrométer nagyságú egysejtű élőlények.

Középkori lakóhíd (London Bridge, 16. század)

A Tudor-érában körülbelül 200 épület volt a Temze felett átívelő lakóhídon.

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól függetlenül is építettek.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (14. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (5–10. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Középkori várbörtön

A középkori és kora újkori várbörtönökben igen változatos kínzóeszközöket használtak.

Vírusok

Fehérjéből, valamint DNS-ből vagy RNS-ből állnak, a fertőzött sejteket vírusok termelésére programozzák.

Legendás középkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Kosárba helyezve!