A kőkortól a vaskorig

A kőkortól a vaskorig

A jelenet segítségével megismerhetjük egy ősi használati tárgy, a balta régészeti korszakokon átívelő evolúcióját.

Történelem

Címkék

balta, marokkő, őskőkor, újkőkor, kőrézkor, bronzkor, vaskor, réz, Ötzi, őskor, kőkor, eszköz, szerszám, nyílhegy, baltafej, kapa, karperec, kaparó, dárdahegy, nyíltegez, nyíl, csákány, edény, ékszer, kard, eszközkészítés, fegyverek, életmód, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A balta fejlődése

  • őskőkor - Paleolit (pattintottkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. 2,4 millió évvel ezelőttől Kr. e. 10 000-ig tartott.
  • átmeneti kőkor - Mezolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 10 000–7000-ig tartott.
  • újkőkor - Neolit (csiszoltkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 7000–4500-ig tartott.
  • kőrézkor - Eneolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 4500–3300-ig tartott.
  • bronzkor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 3300–1200-ig tartott.
  • vaskor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 1200-ban kezdődött.
  • marokkő (szakóca) - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • marokkő - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással. Állati zsigerekkel vagy növényi rostokkal erősítették rá a vesszőre.
  • - Csontból készült. Ruhák készítésére használták. Lyukasztóként is funkcionált.
  • baltafej - Kőből készítették. A pattintás után csiszolással finomították az élét.
  • zsineg - Növényi rostokból vagy állati zsigerekből készítették. Segítségével erősítették rá a fejet a nyélre.
  • nyél - Fából készült. Vagy az egyik oldalára, vagy a felső végét széthasítva a két rész közé erősítették a fejet.
  • baltafej
  • kőbalta
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással és csiszolással. Növényi rostokkal vagy állati zsigerekkel erősítették fel a nyílvesszőre.
  • kés - Kőből készült pattintással és csiszolással. Vékony pereme nagyon éles volt. Általában a hús darabolására, a bőr és a fa vágására használták.
  • zsineg
  • nyéllyuk
  • nyél
  • csiszolt és átfúrt kő baltafej
  • csiszolt kő baltafej
  • csiszolt kőbalták - Többféle változatról is tudunk. Az egyik alaptípus esetében a csiszolt kő fejet általában növényi rostokból készített gúzzsal erősítették rá a fanyélre. A másik típus kő fejét átfúrták, majd ráhúzták a fanyélre. Ez utóbbinál ékkel biztosíthatták a fej nyelén maradását.
  • kapafej - Kőből készítették, csiszolással.
  • kapa - Megjelenése egyidős a földművelés kialakulásával. A csiszolt, lapos kőfejet általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • agancskapa feje - Az elejtett állatok agancsát, tülkét is felhasználták
  • baltafej - Rézből készült. Fejének fokát visszahajtották, hogy jobban kapaszkodjon a nyélen.
  • réz laposbalta - Általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • fej
  • zsineg
  • nyél
  • réz laposbalta
  • dárdahegy - Üreges végébe betolták a nyelet, majd a fülén keresztülvezetett, általában növényi rostokból vagy bőrből készült zsineggel összeerősítették őket.
  • karperecek - Ékszereik egy részét is rézből készítették.
  • baltafej
  • köpeny - Száraz fűből fonták.
  • nyíltegez - Bőrből készült, a nyílvesszők tárolására szolgált.
  • nyílvesszők - A vesszők ostorménfából, a nyílhegyek pedig tűzkőből készültek. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze őket.
  • íj - Tiszafából készült. 180 cm hosszú volt. Hatótávolsága 30-50 m lehetett.
  • Ötzi - A Hauslabjochi ember vagy Jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. A világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. Halálakor kb. 45 éves, 158 cm magas és 50 kg súlyú lehetett.
  • sapka - Medvebőrből készült. Bőrszíj is tartozott hozzá.
  • balta - 9,5 cm hosszú feje szinte tiszta rézből, 60 cm hosszú nyele fából készült.
  • lábszárvédő - Nadrágként funkcionált. Bőrszíjjal rögzítette.
  • cipő - Talpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült. Belül szalmával tömte ki, mely hőszigetelésre és párnázásra szolgált.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • edény - Magas szintű fémművességre utaló, fülekkel ellátott.
  • ékszer - Jellegzetes, spirális alakú, bronzból készült tekercs. Ruhadíszként is viselhették.
  • fejsze - A késői vaskorban jelentek meg és a római korban váltak általánossá a még napjainkban is használt eszközök.
  • fej
  • nyél
  • nyéllyuk
  • sisak
  • fejsze
  • a fejsze feje
  • kard

Őskőkor

  • őskőkor - Paleolit (pattintottkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. 2,4 millió évvel ezelőttől Kr. e. 10 000-ig tartott.
  • átmeneti kőkor - Mezolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 10 000–7000-ig tartott.
  • újkőkor - Neolit (csiszoltkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 7000–4500-ig tartott.
  • kőrézkor - Eneolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 4500–3300-ig tartott.
  • bronzkor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 3300–1200-ig tartott.
  • vaskor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 1200-ban kezdődött.
  • marokkő (szakóca) - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • marokkő - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással. Állati zsigerekkel vagy növényi rostokkal erősítették rá a vesszőre.
  • - Csontból készült. Ruhák készítésére használták. Lyukasztóként is funkcionált.
  • baltafej - Kőből készítették. A pattintás után csiszolással finomították az élét.
  • zsineg - Növényi rostokból vagy állati zsigerekből készítették. Segítségével erősítették rá a fejet a nyélre.
  • nyél - Fából készült. Vagy az egyik oldalára, vagy a felső végét széthasítva a két rész közé erősítették a fejet.
  • baltafej
  • kőbalta
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással és csiszolással. Növényi rostokkal vagy állati zsigerekkel erősítették fel a nyílvesszőre.
  • kés - Kőből készült pattintással és csiszolással. Vékony pereme nagyon éles volt. Általában a hús darabolására, a bőr és a fa vágására használták.
  • zsineg
  • nyéllyuk
  • nyél
  • csiszolt és átfúrt kő baltafej
  • csiszolt kő baltafej
  • csiszolt kőbalták - Többféle változatról is tudunk. Az egyik alaptípus esetében a csiszolt kő fejet általában növényi rostokból készített gúzzsal erősítették rá a fanyélre. A másik típus kő fejét átfúrták, majd ráhúzták a fanyélre. Ez utóbbinál ékkel biztosíthatták a fej nyelén maradását.
  • kapafej - Kőből készítették, csiszolással.
  • kapa - Megjelenése egyidős a földművelés kialakulásával. A csiszolt, lapos kőfejet általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • agancskapa feje - Az elejtett állatok agancsát, tülkét is felhasználták
  • baltafej - Rézből készült. Fejének fokát visszahajtották, hogy jobban kapaszkodjon a nyélen.
  • réz laposbalta - Általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • fej
  • zsineg
  • nyél
  • réz laposbalta
  • dárdahegy - Üreges végébe betolták a nyelet, majd a fülén keresztülvezetett, általában növényi rostokból vagy bőrből készült zsineggel összeerősítették őket.
  • karperecek - Ékszereik egy részét is rézből készítették.
  • baltafej
  • köpeny - Száraz fűből fonták.
  • nyíltegez - Bőrből készült, a nyílvesszők tárolására szolgált.
  • nyílvesszők - A vesszők ostorménfából, a nyílhegyek pedig tűzkőből készültek. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze őket.
  • íj - Tiszafából készült. 180 cm hosszú volt. Hatótávolsága 30-50 m lehetett.
  • Ötzi - A Hauslabjochi ember vagy Jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. A világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. Halálakor kb. 45 éves, 158 cm magas és 50 kg súlyú lehetett.
  • sapka - Medvebőrből készült. Bőrszíj is tartozott hozzá.
  • balta - 9,5 cm hosszú feje szinte tiszta rézből, 60 cm hosszú nyele fából készült.
  • lábszárvédő - Nadrágként funkcionált. Bőrszíjjal rögzítette.
  • cipő - Talpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült. Belül szalmával tömte ki, mely hőszigetelésre és párnázásra szolgált.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • edény - Magas szintű fémművességre utaló, fülekkel ellátott.
  • ékszer - Jellegzetes, spirális alakú, bronzból készült tekercs. Ruhadíszként is viselhették.
  • fejsze - A késői vaskorban jelentek meg és a római korban váltak általánossá a még napjainkban is használt eszközök.
  • fej
  • nyél
  • nyéllyuk
  • sisak
  • fejsze
  • a fejsze feje
  • kard

Átmeneti kőkor

  • őskőkor - Paleolit (pattintottkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. 2,4 millió évvel ezelőttől Kr. e. 10 000-ig tartott.
  • átmeneti kőkor - Mezolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 10 000–7000-ig tartott.
  • újkőkor - Neolit (csiszoltkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 7000–4500-ig tartott.
  • kőrézkor - Eneolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 4500–3300-ig tartott.
  • bronzkor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 3300–1200-ig tartott.
  • vaskor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 1200-ban kezdődött.
  • marokkő (szakóca) - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • marokkő - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással. Állati zsigerekkel vagy növényi rostokkal erősítették rá a vesszőre.
  • - Csontból készült. Ruhák készítésére használták. Lyukasztóként is funkcionált.
  • baltafej - Kőből készítették. A pattintás után csiszolással finomították az élét.
  • zsineg - Növényi rostokból vagy állati zsigerekből készítették. Segítségével erősítették rá a fejet a nyélre.
  • nyél - Fából készült. Vagy az egyik oldalára, vagy a felső végét széthasítva a két rész közé erősítették a fejet.
  • baltafej
  • kőbalta
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással és csiszolással. Növényi rostokkal vagy állati zsigerekkel erősítették fel a nyílvesszőre.
  • kés - Kőből készült pattintással és csiszolással. Vékony pereme nagyon éles volt. Általában a hús darabolására, a bőr és a fa vágására használták.
  • zsineg
  • nyéllyuk
  • nyél
  • csiszolt és átfúrt kő baltafej
  • csiszolt kő baltafej
  • csiszolt kőbalták - Többféle változatról is tudunk. Az egyik alaptípus esetében a csiszolt kő fejet általában növényi rostokból készített gúzzsal erősítették rá a fanyélre. A másik típus kő fejét átfúrták, majd ráhúzták a fanyélre. Ez utóbbinál ékkel biztosíthatták a fej nyelén maradását.
  • kapafej - Kőből készítették, csiszolással.
  • kapa - Megjelenése egyidős a földművelés kialakulásával. A csiszolt, lapos kőfejet általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • agancskapa feje - Az elejtett állatok agancsát, tülkét is felhasználták
  • baltafej - Rézből készült. Fejének fokát visszahajtották, hogy jobban kapaszkodjon a nyélen.
  • réz laposbalta - Általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • fej
  • zsineg
  • nyél
  • réz laposbalta
  • dárdahegy - Üreges végébe betolták a nyelet, majd a fülén keresztülvezetett, általában növényi rostokból vagy bőrből készült zsineggel összeerősítették őket.
  • karperecek - Ékszereik egy részét is rézből készítették.
  • baltafej
  • köpeny - Száraz fűből fonták.
  • nyíltegez - Bőrből készült, a nyílvesszők tárolására szolgált.
  • nyílvesszők - A vesszők ostorménfából, a nyílhegyek pedig tűzkőből készültek. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze őket.
  • íj - Tiszafából készült. 180 cm hosszú volt. Hatótávolsága 30-50 m lehetett.
  • Ötzi - A Hauslabjochi ember vagy Jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. A világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. Halálakor kb. 45 éves, 158 cm magas és 50 kg súlyú lehetett.
  • sapka - Medvebőrből készült. Bőrszíj is tartozott hozzá.
  • balta - 9,5 cm hosszú feje szinte tiszta rézből, 60 cm hosszú nyele fából készült.
  • lábszárvédő - Nadrágként funkcionált. Bőrszíjjal rögzítette.
  • cipő - Talpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült. Belül szalmával tömte ki, mely hőszigetelésre és párnázásra szolgált.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • edény - Magas szintű fémművességre utaló, fülekkel ellátott.
  • ékszer - Jellegzetes, spirális alakú, bronzból készült tekercs. Ruhadíszként is viselhették.
  • fejsze - A késői vaskorban jelentek meg és a római korban váltak általánossá a még napjainkban is használt eszközök.
  • fej
  • nyél
  • nyéllyuk
  • sisak
  • fejsze
  • a fejsze feje
  • kard

Újkőkor

  • őskőkor - Paleolit (pattintottkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. 2,4 millió évvel ezelőttől Kr. e. 10 000-ig tartott.
  • átmeneti kőkor - Mezolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 10 000–7000-ig tartott.
  • újkőkor - Neolit (csiszoltkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 7000–4500-ig tartott.
  • kőrézkor - Eneolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 4500–3300-ig tartott.
  • bronzkor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 3300–1200-ig tartott.
  • vaskor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 1200-ban kezdődött.
  • marokkő (szakóca) - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • marokkő - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással. Állati zsigerekkel vagy növényi rostokkal erősítették rá a vesszőre.
  • - Csontból készült. Ruhák készítésére használták. Lyukasztóként is funkcionált.
  • baltafej - Kőből készítették. A pattintás után csiszolással finomították az élét.
  • zsineg - Növényi rostokból vagy állati zsigerekből készítették. Segítségével erősítették rá a fejet a nyélre.
  • nyél - Fából készült. Vagy az egyik oldalára, vagy a felső végét széthasítva a két rész közé erősítették a fejet.
  • baltafej
  • kőbalta
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással és csiszolással. Növényi rostokkal vagy állati zsigerekkel erősítették fel a nyílvesszőre.
  • kés - Kőből készült pattintással és csiszolással. Vékony pereme nagyon éles volt. Általában a hús darabolására, a bőr és a fa vágására használták.
  • zsineg
  • nyéllyuk
  • nyél
  • csiszolt és átfúrt kő baltafej
  • csiszolt kő baltafej
  • csiszolt kőbalták - Többféle változatról is tudunk. Az egyik alaptípus esetében a csiszolt kő fejet általában növényi rostokból készített gúzzsal erősítették rá a fanyélre. A másik típus kő fejét átfúrták, majd ráhúzták a fanyélre. Ez utóbbinál ékkel biztosíthatták a fej nyelén maradását.
  • kapafej - Kőből készítették, csiszolással.
  • kapa - Megjelenése egyidős a földművelés kialakulásával. A csiszolt, lapos kőfejet általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • agancskapa feje - Az elejtett állatok agancsát, tülkét is felhasználták
  • baltafej - Rézből készült. Fejének fokát visszahajtották, hogy jobban kapaszkodjon a nyélen.
  • réz laposbalta - Általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • fej
  • zsineg
  • nyél
  • réz laposbalta
  • dárdahegy - Üreges végébe betolták a nyelet, majd a fülén keresztülvezetett, általában növényi rostokból vagy bőrből készült zsineggel összeerősítették őket.
  • karperecek - Ékszereik egy részét is rézből készítették.
  • baltafej
  • köpeny - Száraz fűből fonták.
  • nyíltegez - Bőrből készült, a nyílvesszők tárolására szolgált.
  • nyílvesszők - A vesszők ostorménfából, a nyílhegyek pedig tűzkőből készültek. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze őket.
  • íj - Tiszafából készült. 180 cm hosszú volt. Hatótávolsága 30-50 m lehetett.
  • Ötzi - A Hauslabjochi ember vagy Jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. A világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. Halálakor kb. 45 éves, 158 cm magas és 50 kg súlyú lehetett.
  • sapka - Medvebőrből készült. Bőrszíj is tartozott hozzá.
  • balta - 9,5 cm hosszú feje szinte tiszta rézből, 60 cm hosszú nyele fából készült.
  • lábszárvédő - Nadrágként funkcionált. Bőrszíjjal rögzítette.
  • cipő - Talpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült. Belül szalmával tömte ki, mely hőszigetelésre és párnázásra szolgált.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • edény - Magas szintű fémművességre utaló, fülekkel ellátott.
  • ékszer - Jellegzetes, spirális alakú, bronzból készült tekercs. Ruhadíszként is viselhették.
  • fejsze - A késői vaskorban jelentek meg és a római korban váltak általánossá a még napjainkban is használt eszközök.
  • fej
  • nyél
  • nyéllyuk
  • sisak
  • fejsze
  • a fejsze feje
  • kard

Kőrézkor

  • őskőkor - Paleolit (pattintottkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. 2,4 millió évvel ezelőttől Kr. e. 10 000-ig tartott.
  • átmeneti kőkor - Mezolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 10 000–7000-ig tartott.
  • újkőkor - Neolit (csiszoltkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 7000–4500-ig tartott.
  • kőrézkor - Eneolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 4500–3300-ig tartott.
  • bronzkor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 3300–1200-ig tartott.
  • vaskor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 1200-ban kezdődött.
  • marokkő (szakóca) - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • marokkő - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással. Állati zsigerekkel vagy növényi rostokkal erősítették rá a vesszőre.
  • - Csontból készült. Ruhák készítésére használták. Lyukasztóként is funkcionált.
  • baltafej - Kőből készítették. A pattintás után csiszolással finomították az élét.
  • zsineg - Növényi rostokból vagy állati zsigerekből készítették. Segítségével erősítették rá a fejet a nyélre.
  • nyél - Fából készült. Vagy az egyik oldalára, vagy a felső végét széthasítva a két rész közé erősítették a fejet.
  • baltafej
  • kőbalta
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással és csiszolással. Növényi rostokkal vagy állati zsigerekkel erősítették fel a nyílvesszőre.
  • kés - Kőből készült pattintással és csiszolással. Vékony pereme nagyon éles volt. Általában a hús darabolására, a bőr és a fa vágására használták.
  • zsineg
  • nyéllyuk
  • nyél
  • csiszolt és átfúrt kő baltafej
  • csiszolt kő baltafej
  • csiszolt kőbalták - Többféle változatról is tudunk. Az egyik alaptípus esetében a csiszolt kő fejet általában növényi rostokból készített gúzzsal erősítették rá a fanyélre. A másik típus kő fejét átfúrták, majd ráhúzták a fanyélre. Ez utóbbinál ékkel biztosíthatták a fej nyelén maradását.
  • kapafej - Kőből készítették, csiszolással.
  • kapa - Megjelenése egyidős a földművelés kialakulásával. A csiszolt, lapos kőfejet általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • agancskapa feje - Az elejtett állatok agancsát, tülkét is felhasználták
  • baltafej - Rézből készült. Fejének fokát visszahajtották, hogy jobban kapaszkodjon a nyélen.
  • réz laposbalta - Általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • fej
  • zsineg
  • nyél
  • réz laposbalta
  • dárdahegy - Üreges végébe betolták a nyelet, majd a fülén keresztülvezetett, általában növényi rostokból vagy bőrből készült zsineggel összeerősítették őket.
  • karperecek - Ékszereik egy részét is rézből készítették.
  • baltafej
  • köpeny - Száraz fűből fonták.
  • nyíltegez - Bőrből készült, a nyílvesszők tárolására szolgált.
  • nyílvesszők - A vesszők ostorménfából, a nyílhegyek pedig tűzkőből készültek. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze őket.
  • íj - Tiszafából készült. 180 cm hosszú volt. Hatótávolsága 30-50 m lehetett.
  • Ötzi - A Hauslabjochi ember vagy Jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. A világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. Halálakor kb. 45 éves, 158 cm magas és 50 kg súlyú lehetett.
  • sapka - Medvebőrből készült. Bőrszíj is tartozott hozzá.
  • balta - 9,5 cm hosszú feje szinte tiszta rézből, 60 cm hosszú nyele fából készült.
  • lábszárvédő - Nadrágként funkcionált. Bőrszíjjal rögzítette.
  • cipő - Talpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült. Belül szalmával tömte ki, mely hőszigetelésre és párnázásra szolgált.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • edény - Magas szintű fémművességre utaló, fülekkel ellátott.
  • ékszer - Jellegzetes, spirális alakú, bronzból készült tekercs. Ruhadíszként is viselhették.
  • fejsze - A késői vaskorban jelentek meg és a római korban váltak általánossá a még napjainkban is használt eszközök.
  • fej
  • nyél
  • nyéllyuk
  • sisak
  • fejsze
  • a fejsze feje
  • kard

Bronzkor

  • őskőkor - Paleolit (pattintottkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. 2,4 millió évvel ezelőttől Kr. e. 10 000-ig tartott.
  • átmeneti kőkor - Mezolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 10 000–7000-ig tartott.
  • újkőkor - Neolit (csiszoltkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 7000–4500-ig tartott.
  • kőrézkor - Eneolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 4500–3300-ig tartott.
  • bronzkor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 3300–1200-ig tartott.
  • vaskor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 1200-ban kezdődött.
  • marokkő (szakóca) - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • marokkő - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással. Állati zsigerekkel vagy növényi rostokkal erősítették rá a vesszőre.
  • - Csontból készült. Ruhák készítésére használták. Lyukasztóként is funkcionált.
  • baltafej - Kőből készítették. A pattintás után csiszolással finomították az élét.
  • zsineg - Növényi rostokból vagy állati zsigerekből készítették. Segítségével erősítették rá a fejet a nyélre.
  • nyél - Fából készült. Vagy az egyik oldalára, vagy a felső végét széthasítva a két rész közé erősítették a fejet.
  • baltafej
  • kőbalta
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással és csiszolással. Növényi rostokkal vagy állati zsigerekkel erősítették fel a nyílvesszőre.
  • kés - Kőből készült pattintással és csiszolással. Vékony pereme nagyon éles volt. Általában a hús darabolására, a bőr és a fa vágására használták.
  • zsineg
  • nyéllyuk
  • nyél
  • csiszolt és átfúrt kő baltafej
  • csiszolt kő baltafej
  • csiszolt kőbalták - Többféle változatról is tudunk. Az egyik alaptípus esetében a csiszolt kő fejet általában növényi rostokból készített gúzzsal erősítették rá a fanyélre. A másik típus kő fejét átfúrták, majd ráhúzták a fanyélre. Ez utóbbinál ékkel biztosíthatták a fej nyelén maradását.
  • kapafej - Kőből készítették, csiszolással.
  • kapa - Megjelenése egyidős a földművelés kialakulásával. A csiszolt, lapos kőfejet általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • agancskapa feje - Az elejtett állatok agancsát, tülkét is felhasználták
  • baltafej - Rézből készült. Fejének fokát visszahajtották, hogy jobban kapaszkodjon a nyélen.
  • réz laposbalta - Általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • fej
  • zsineg
  • nyél
  • réz laposbalta
  • dárdahegy - Üreges végébe betolták a nyelet, majd a fülén keresztülvezetett, általában növényi rostokból vagy bőrből készült zsineggel összeerősítették őket.
  • karperecek - Ékszereik egy részét is rézből készítették.
  • baltafej
  • köpeny - Száraz fűből fonták.
  • nyíltegez - Bőrből készült, a nyílvesszők tárolására szolgált.
  • nyílvesszők - A vesszők ostorménfából, a nyílhegyek pedig tűzkőből készültek. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze őket.
  • íj - Tiszafából készült. 180 cm hosszú volt. Hatótávolsága 30-50 m lehetett.
  • Ötzi - A Hauslabjochi ember vagy Jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. A világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. Halálakor kb. 45 éves, 158 cm magas és 50 kg súlyú lehetett.
  • sapka - Medvebőrből készült. Bőrszíj is tartozott hozzá.
  • balta - 9,5 cm hosszú feje szinte tiszta rézből, 60 cm hosszú nyele fából készült.
  • lábszárvédő - Nadrágként funkcionált. Bőrszíjjal rögzítette.
  • cipő - Talpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült. Belül szalmával tömte ki, mely hőszigetelésre és párnázásra szolgált.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • edény - Magas szintű fémművességre utaló, fülekkel ellátott.
  • ékszer - Jellegzetes, spirális alakú, bronzból készült tekercs. Ruhadíszként is viselhették.
  • fejsze - A késői vaskorban jelentek meg és a római korban váltak általánossá a még napjainkban is használt eszközök.
  • fej
  • nyél
  • nyéllyuk
  • sisak
  • fejsze
  • a fejsze feje
  • kard

Vaskor

  • őskőkor - Paleolit (pattintottkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. 2,4 millió évvel ezelőttől Kr. e. 10 000-ig tartott.
  • átmeneti kőkor - Mezolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 10 000–7000-ig tartott.
  • újkőkor - Neolit (csiszoltkő-kor). Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 7000–4500-ig tartott.
  • kőrézkor - Eneolit. Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 4500–3300-ig tartott.
  • bronzkor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 3300–1200-ig tartott.
  • vaskor - Régészeti korszak, mely kb. Kr. e. 1200-ban kezdődött.
  • marokkő (szakóca) - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • marokkő - Csepp formájú pattintott kő. Univerzális eszköznek számított.
  • kaparó - Pattintott kőszerszám, mellyel az állatbőröket tisztították meg.
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással. Állati zsigerekkel vagy növényi rostokkal erősítették rá a vesszőre.
  • - Csontból készült. Ruhák készítésére használták. Lyukasztóként is funkcionált.
  • baltafej - Kőből készítették. A pattintás után csiszolással finomították az élét.
  • zsineg - Növényi rostokból vagy állati zsigerekből készítették. Segítségével erősítették rá a fejet a nyélre.
  • nyél - Fából készült. Vagy az egyik oldalára, vagy a felső végét széthasítva a két rész közé erősítették a fejet.
  • baltafej
  • kőbalta
  • nyílhegy - Kőből készült pattintással és csiszolással. Növényi rostokkal vagy állati zsigerekkel erősítették fel a nyílvesszőre.
  • kés - Kőből készült pattintással és csiszolással. Vékony pereme nagyon éles volt. Általában a hús darabolására, a bőr és a fa vágására használták.
  • zsineg
  • nyéllyuk
  • nyél
  • csiszolt és átfúrt kő baltafej
  • csiszolt kő baltafej
  • csiszolt kőbalták - Többféle változatról is tudunk. Az egyik alaptípus esetében a csiszolt kő fejet általában növényi rostokból készített gúzzsal erősítették rá a fanyélre. A másik típus kő fejét átfúrták, majd ráhúzták a fanyélre. Ez utóbbinál ékkel biztosíthatták a fej nyelén maradását.
  • kapafej - Kőből készítették, csiszolással.
  • kapa - Megjelenése egyidős a földművelés kialakulásával. A csiszolt, lapos kőfejet általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • agancskapa feje - Az elejtett állatok agancsát, tülkét is felhasználták
  • baltafej - Rézből készült. Fejének fokát visszahajtották, hogy jobban kapaszkodjon a nyélen.
  • réz laposbalta - Általában növényi rostokból készült gúzzsal erősítették rá a fanyélre.
  • fej
  • zsineg
  • nyél
  • réz laposbalta
  • dárdahegy - Üreges végébe betolták a nyelet, majd a fülén keresztülvezetett, általában növényi rostokból vagy bőrből készült zsineggel összeerősítették őket.
  • karperecek - Ékszereik egy részét is rézből készítették.
  • baltafej
  • köpeny - Száraz fűből fonták.
  • nyíltegez - Bőrből készült, a nyílvesszők tárolására szolgált.
  • nyílvesszők - A vesszők ostorménfából, a nyílhegyek pedig tűzkőből készültek. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze őket.
  • íj - Tiszafából készült. 180 cm hosszú volt. Hatótávolsága 30-50 m lehetett.
  • Ötzi - A Hauslabjochi ember vagy Jégember egy kb. 5300 éves gleccsermúmia a kora rézkor idejéből. 1991. szeptember 19-én Olaszország és Ausztria határán az Ötz-völgyi-Alpokban, Hauslaubjoch közelében, 3210 méter magasan találták meg. A világ legrégebbi, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. Halálakor kb. 45 éves, 158 cm magas és 50 kg súlyú lehetett.
  • sapka - Medvebőrből készült. Bőrszíj is tartozott hozzá.
  • balta - 9,5 cm hosszú feje szinte tiszta rézből, 60 cm hosszú nyele fából készült.
  • lábszárvédő - Nadrágként funkcionált. Bőrszíjjal rögzítette.
  • cipő - Talpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült. Belül szalmával tömte ki, mely hőszigetelésre és párnázásra szolgált.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • csákány - Számos tevékenységnek (pl. bányászat, erdőirtás) lehetett az eszköze. A nyéllyukkal kialakított fejet ráhúzták a fanyélre.
  • csákány feje - Ellentett élű, nyéllyukkal ellátott, bronzból készült.
  • tokos balta - A késő bronzkorban megjelenő, fejlettebb típus. A bronzból készített, általában szélesedő élű, az éllel ellentétes végén nyitott tokot a görbe fanyélre húzták.
  • tokos balta feje - A fej nyitott végén, a peremhez illeszkedve egy kis karikát alakították ki. Az ebbe fűzött zsineget rákötötték a nyélre, így biztosabbá tették a felerősítést, másrészt segítségével kötegbe lehetett kötni a baltákat.
  • edény - Magas szintű fémművességre utaló, fülekkel ellátott.
  • ékszer - Jellegzetes, spirális alakú, bronzból készült tekercs. Ruhadíszként is viselhették.
  • fejsze - A késői vaskorban jelentek meg és a római korban váltak általánossá a még napjainkban is használt eszközök.
  • fej
  • nyél
  • nyéllyuk
  • sisak
  • fejsze
  • a fejsze feje
  • kard

Animáció

Narráció

Az emberiség történetét régészeti szempontból is korszakolhatjuk. A felosztás alapja ebben az esetben az, hogy jellemzően milyen anyagból, illetve milyen technikával készítették az akkori emberek eszközeik többségét.
A történelmi korszakokkal ellentétben a régészeti korszakok időhatárai nem élesek, és régiónként különbözhetnek. Egy-egy eszköz evolúciójának áttekintése hű képet adhat fajunk fejlődési szakaszairól is.

Az első régészeti korszak a kőkor, melyen belül az őskőkor, az átmeneti kőkor és az újkőkor helyezkedik el. Az eszközök jellemző alapanyaga a volt.

A paleolitban pattintással készítették tárgyaikat, melyek közül a legfontosabb a sok tevékenységhez használható marokkő volt.

A mezolitban már megjelent a csiszolás is, ám igazán finom megmunkálású kőeszközök csak a neolitban születtek.

A nyéllyukkal készített csiszolt kőbalta jelentette az időszak kézműves tevékenységének egyik csúcspontját.

A kőkort a különböző fémkorszakok követik. Először a kő és a réz, majd az utóbbi egyik ötvözete, a bronz, végül pedig a vas volt az uralkodó alapanyag.

Az eneolitban élt Ötzi, a jégember, aki már rendelkezett rézből készült eszközzel.

A réz ötvözésére először az ónt használták, így állítva elő az ónbronzot. A késő bronzkor legfejlettebb baltatípusa a tokos balta volt.

A régészeti vaskor már a történelmi ókor időszakára esik. Ebben az időszakban a vasból készült eszközök használata vált dominánssá, természetesen az egyes kultúrkörökben eltérő időpontban. A vasfejsze már egy olyan szerszám, mely napjainkban is megtalálható az emberiség használati tárgyai között.

Kapcsolódó extrák

Őskőkori barlang

Az emberiség történelmének első lakhelyei számos információt nyújtanak elődeink életmódjára vonatkozóan.

Ötzi, a jégember

A feltehetően kőrézkori Jégember múmiáját az Alpok egyik gleccserében találták meg.

Újkőkori település

Az újkőkori forradalom hatására a letelepedő emberi közösségek létrehozták az első tartósabb településeket.

A Homo sapiens elterjedése a Földön

A "bölcs ember" afrikai bölcsőjéből kiindulva sorra hódította meg a kontinenseket.

Az emberré válás útja

Az emberré válás útjának mérföldköveiről a koponya és az agy jellemzői árulkodnak.

Dolmen (hunebed)

A mai Hollandia területén található különleges dolmenek mintegy ötezer évvel ezelőtt épültek.

Gyapjas mamut

Kihalt ormányos, az elefántok közeli rokona, melyre a jégkorszaki ember vadászott.

Megalitikus kultúrák Európában

A hatalmas kőtömbökből álló, több ezer éves építmények a megalitikus kultúrák rejtélyes emlékei.

Noé bárkája

A Biblia szerint Noé Isten utasítására építette a bárkát, hogy megmentse családját és az állatokat a vízözöntől.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Stonehenge (Nagy-Britannia, bronzkor)

Az Angliában található világhírű bronzkori kőépítmény még napjainkban is számos rejtélyes kérdést tartogat a kutatóknak.

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

Egyiptomi piramisok (Gíza, Kr. e. 26. század)

A gízai piramisok az egyetlenek, melyek az ókori világ csodái közül még ma is láthatók.

Homo erectus

Az „egyenes ember” már szerszámokat készített, és használta a tüzet.

Vasipar (alapfok)

A vaskohókban vasércből nyersvasat állítanak elő.

Vasipar (középfok)

A vaskohókban vasércből nyersvasat állítanak elő.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Fémek

A fématomok szabályos szerkezetű fémrácsokat alkotnak.

Középkori kovácsműhely

A történelem első mesterségei közé tartozó kovácsok munkája a középkor során még fontosabbá vált.

Kosárba helyezve!