A gerincesek agyának evolúciója

A gerincesek agyának evolúciója

A gerincesek evolúciója során az egyes agyterületek relatív fejlettsége megváltozott.

Biológia

Címkék

agy, evolúció, kefalizáció, nagyagy, kisagy, agytörzs, állat, gerincesek, hüllők, emlősök, halak, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A gerincesek agyának típusai

Az agy evolúciója

Animáció

  • halak
  • hüllők
  • emlősök
  • nagyagy - A halakban még kis tömegű agyterület, és a szaglás szolgálatában áll. Az emberben ez a legfejlettebb agyterület, a magasabb rendű agyműködések (érzékelés, mozgások tervezése, beszéd, gondolkodás stb.) székhelye.
  • kisagy - A mozgáskoordinációban fontos agyterület.
  • agytörzs - A gerincvelő folytatása, evolúciósan a legősibb agyterület. Emberben életfontosságú reflexek központja (légzés, vérnyomás-szabályozás, hányás, köhögés stb.).
  • szaglórostok

Narráció

Az agy az evolúció során a fejlettebb állatokban méretét és feladatait tekintve egyaránt gyarapodik, és a legmagasabb rendű idegműködések székhelyévé válik. Ez a folyamat a kefalizáció vagy agyiasodás.

Az agy fő részei az agytörzs, a kisagy, a köztiagy és a nagyagy. Az agytörzsben létfontosságú, azaz vegetatív reflexek központjai találhatóak; az agytörzs egyik része a középagy, ami fontos reflexek központja, és az érzékelésben, különösen a látásban és a hallásban fontos.
A köztiagy hormonális és vegetatív központ, a nagyagy takarja be. A nagyagy halakban még a szaglás szolgálatában áll, az evolúció során azonban új funkciókra tett szert.
Az evolúció során az egyes agyterületek aránya megváltozott.
A halak agyában az agytörzs arányaiban nagy. A nagyagy még fejletlen és a szaglásban fontos.

A hüllőknél a nagyagy már arányaiban nagyobb, a szagláson kívül más funkciókat is betölt, és itt jelenik meg a nagyagykéreg.

Az emlősagyra is jellemző, hogy a legősibb, létfenntartó reflexek központjai, mint a hányás, köhögés, vérnyomás-szabályozás az agytörzsbe lokalizálhatók. Az agytörzs az érzékelésben már kevésbé fontos: e funkcióit nagyrészt átvette a nagyagy. Az emlősagyban egyértelműen a nagyagy dominál. Az agykéreg gyűrődései barázdákat és árkokat alkotnak, ezzel a kéreg felülete jelentősen megnő. A nagy felületű agykéreg teszi alkalmassá a nagyagyat arra, hogy a magasabb rendű agyműködések székhelye legyen, mint az emberi beszéd vagy a logikus gondolkodás.

Kapcsolódó extrák

Az emberi agy

Az agyvelő fő részei az agytörzs, a köztiagy, a nagyagy és a kisagy.

A gerincvelő felépítése

A gerincvelő a központi idegrendszer gerincoszlopban futó része, belőle a gerincvelői idegek erednek.

Afrikai elefánt

A legnagyobb termetű szárazföldi állat.

Az emberi agy részei

Az agyvelő fő részei az agytörzs, a kisagy, a köztiagy és a lebenyekre tagolódó nagyagy.

Az idegrendszer

A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert idegek és dúcok alkotják.

Darwin legendás utazása

A 19. századi angol természettudós evolúciós elméletének kidolgozásában a Beagle vitorlással tett utazása fontos szerepet játszott.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Gerincesek életciklusa

A gerincesek életciklusa az egyed szaporítósejteinek létrejöttétől a következő nemzedék szaporítósejteinek a létrejöttéig tartó történésekből áll.

Karbon időszak élővilága

A Devon és a Perm időszak közötti periódusban (358-299 millió évvel ezelőtt) élt élőlények, amelyek közül sokan hatalmas méretűre nőttek.

Keleti szürke óriáskenguru

Az egyik legnagyobb méretű erszényes állat.

Koponya és gerincoszlop

A központi idegrendszer két fő részét, az agyat és a gerincvelőt a koponya és a gerincoszlop védi.

Bojtosúszójú maradványhal

Élő kövület, a szárazföldi gerincesek evolúciója szempontjából fontos faj.

Ichthyostega

Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.

Tiktaalik

Evolúciós átmenetet képvisel a halak és a négylábú szárazföldi gerincesek között.

Kosárba helyezve!